Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-12 / 11. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. márczius 12. s végül tekintettel arra, hogy Budapestnek, mint Magyarország fővárosának népiskolái a hazafias és nemzeti nevelés tekintetében is mintául kell, hogy álljanak az egész ország előtt, mondja ki a tekintetes iskolaszék, hogy : a) A székesfőváros összes elemi népiskoláiban a mos'anig csak szokáson alapuló, n< met irás-olvasás és nyelv tanítását fölöslegesnek tartja. b) Megkeresi a székesfőváros tekintetes tanácsát, hogy hatósági intézkedéssel már a jövő tanévtől e tárgy tanítása beszüntettessék s az igy nyert idő a magyar fogalmazás és testi nevelés intenzivebb fej lesztésére fordittassék. c) Megkeresi az összes székesfővárosi iskolaszékeket, hogy e kérelmet a hatósághoz intézendő ha- sonértelmü fejlesztéseikkel támogatni és érvényre juttatni szíveskedjenek. Mindenben helyeseljük a Györffy ur előterjesztését. S igazán sajnáljuk, hogy az iskolaszék — talán opportunitásból — nem merte az inditványt azonnal elfogadni. Ám egyrészt jól tette. Ne az iskolaszékek, hanem a tanács közoktatási ügyosztálya inditson erélyes mozgalmat a német nyelv kiküszöbölése tárgyában, akár a közoktatásügyi miniszter évek óta elintézetlenül heverő leiratának érdemleges tárgyalásával, akár úgy, hogy a régóta Ígérgetett elemi iskolai tanterv revíziót keresztül viszi. Bármelyik utat követi is, ha a német nyelvet az elemi iskolákból kiküszöböli, nagy szolgálatot tesz vele a magyar népoktatásnak. Olvasóinkhoz. A „Magyar Székesfőváros“ harmadik évfolyamába lépett. Két esztendős pályafutása alatt szigorúan megmaradt kitűzött czéljánál: érvényre juttatta a jogos kívánságokat és követeléseket, segítő kezet nyújtott a hatóság tévedései ellenében a közönségnek s egyetlen óhaja az volt, hogy szeretettel, igyekezettel, buzgalommal meghódítsa magának a közönség bizalmát. Most a harmadik esztendő kezdetén ismételjük azt a mit megindulásunk alkalmával hangoztattunk : Szerkesztőségünk mindig nyitva áll a nagyközönségnek. Bármely a fővárosi közigazgatás körébe vágó kérdezösködésre szívesen válaszolunk előfizetőinknek. Bái mely ügyben szives örömest támogatjuk tanácscsal, felvilágosítással. Utána járunk a fővárosnál előfizetőink egyes ügyeinek. Sürgető szavunkkal, ha kell a nyomtatott betű erejével, odatörekszünk, hogy minden fővárosi polgár ügye gyors és méltányos elintézést nyerjen. Szerkesztői üzenetben — ha szükség élő szóval is — szívesen tudósítjuk eljárásunk eredményéről előfizetőinket, mert kitűzött czé- lunkat, hogy a főváros közigazgatását jobb irányba tereljük, hogy a polgárság érdekeit minden vonalon érvényre juttassuk, csak úgy érhetjük el, ha a közön ség bizalmával megtisztel s mi személyes tapasztalat utján győződünk meg minden egyes esetben az eljá rasok hosszadalmasságáról és az elintézések ezélsze rütlenségeröl. Nem fogja figyelmünket kikerülni semmi, ami a város életműködésében fontos. A közegészségügy, közélelmezés, városrendezes, a közgazdasági kérdések, telekszabályozások, vízügyek, a fogyasztási adók és a javadalmi dijak, a lakásbér, a házbér uzsora és szegényügy, ezek mindannyian szigorú bírálatunk tárgyát fo.ják képezni s magától érthető, hogy minden ily kérdésben szives örömest állunk a közönség rendelkezésére is. A Magyar Székesfőváros pártatlan és szakszerű közleményeiben ; friss, jól értesült híreiben ; kimerítő és pontos ismertetéseiben. Ez volt s maradt a mi programunk. Hisszük és bízunk benne, hogy ez alapelvek mellett lapunk továbbra is népszerű és szívesen látott lesz az olvasó közönség előtt. A szerkesztőség. A Magyar Székesfőváros előfizetési ára : Egész évre 12 Kor. Fel évre 6 „ Köztisztviselőknek : Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 „ Kötelező felravatalozás. A chvilizáczió terén tesz nagy horderejű lépést a főváros, ha a kötelező felravatalozást életbe lépteti. Elszomorító állapotok uralkodnak nálunk a temetkezés terén. A lakosság rabja a fényűzésnek és a kegyelet nevében ki van szolgáltatva a temető vállalatok kapzsiságának. Szegény, vagy gazdag, adófizetője ma a temetkezést intézőknek, akik kihasználva a modern kor fényűzésre hajló természetét, hihetetlenül sarczolják a rájuk utalt közönséget De nem ennek a túlhajtott adófizetésnek a megszüntetése az első és fő szempont, mely a kötelező ravatalozás életbeléptetését sürgeti, — hanem a közegészség. A budapesti lakásviszonyok mellett közveszedelmes az a szokás, hogy a halottak 48 óráig te- metetlenül vannak kiállítva. Maga a szomorú esemény különben is felforgatja a család életét, de még inkább megzavarja az a szomorú aktus, mely a külsőségeivel és szertartásaival elfoglalja a lakást a családtól, amely igy 2—3 napig valósággal hajléktalanná válik. A két-három szobás lakással bírók alávetve a külsőség parancsainak, kénytelenek a halálozás és a temetés ideje a'att valósággal rabszolga életet élni. Mert az őszinte kegyeletet megzavarja a szomszédok és ismerősök kiváncsi tömege, kik birálgatva lesik a történendőket, a temetés rendezését, annak külső fényét, sőt a gyászolók lelki állapotát is. A budapesti lakásviszonyok mellett nem sirathatja az elhunytat a gyászoló család, melynek környezetét meglepi, megrohanja az ismeretlen résztvevők hada, a temetkező vállalatok tolakodó ügynök serege. A hatóság kegyeletes és humonitárius szempontból nagyjelentőségű lépést tesz a kötelező felravatalozás tervével, a melyet mindenkinek, a ki a mai állapotokat ismeri, pártolnia kell. A reformra vonatkozó szabályrendeletet készítője Viola Imre tanácsos még nem publikálta A közvetlenül érdekelt szakférfiakkal folytatott tárgyal isokat, mi -lőtt javaslatát nyilvánosságra hozná. Az eszme maga a főváros lakosságának körében
