Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-12 / 11. szám
1900. márczi^xs 12. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 eléggé népszerű. S ha a tanács tervezete a figyelembe veendő szempontok szigorú mérlegelésével készült, akkor a reform életbeléptetése akadálylalanul megtörténhetik. A főbb szempontok, a melyeket a hatóságnak mellőznie nem szabad : első sorban a közönség kegyeletes és vallásos érzülete, a melyet a tervezet nem érinthet. A köte lezö felravatalozás minden felekezetre egyaránt kötelező kell, hogy legyen, de akképp, hogy egyiknek vallásos szokásait se sértse : másodsorban maga a temetés az, a melyet a hatóságnak kell kezébe venni. A mai szomorú viszonyokon, csak abban az esetben segíthet a főváros, ha a temetést épp úgy, mint München városában, teljesen a hatóság végzi. A mikor a létező temető vállalatok existencziáját a hatóság megszünteti^ megszüntetésnők teljesen a közérdek szempontjából kell történni, még pedig úgy, hogy a temetés minden fázisát a ható ság a maga embereivel végeztesse, a temetéshez való külsőségeket teljesen maga szolgáltassa és a temetkező ipar megszüntetése után,kizárólagosságban egy vállalatot se részeltessen. Egyelőre ennyit mondhatunk az uj — ez időszerint még ismeretlen szabályrendelet- tervezetről. A belváros folytatólagos szabályozása. A szükség végre rákényszeritette a tanácsot, hogy komolyan foglalkozzék, a belváros folytatulagos szabályozásával. A régi városházat le kell bontani, a lebontással ez év juniás végéig el kell készülnie az eskütéri-hid balparti följárójának építése miatt, a belvárosi templom plébánia bazárjában levő üzleteknek fel kell mondani, sőt egyezkedni kell a tanácsnak a piaristákkal, telkük kisajátitása végett. Minden esztendőben, igy tavaly is felhívtuk a tanács figyelmét arra, a piarista telek kisajátításánál elkövetett késlekedés százezrekkel károsítja meg a fővárost. Tavaly ezeket vituk: A mikor megállapították a Belváros uj szabályozását, tudta, sőt magára vállalta a főváros, hogy a piaristák 1723 négyszögöles telkét a szomszédos 124 négyszögöles telekkel együtt kisajátítja, mert úgy kívánja a szabályozás. A befektetésért cserébe kapja a városháziérből és a régi városháza telkéből alakuló területeket, amelyek különben ma is a város tulajdonai, mintegy másfél millió értékben. Minderről a főváros hatósága még 1895—6-ban tudomást szerzett. Akkor a telek négyszögöle azon a területen 6—700 frt volt s az ingatlanokat másfél millió írtért megszerezhette volna. A főváros azonban egyáltalán nem sürgette a kérdéses ügy lebonyolítását. Az ingatlanokat le nem foglaiózta, még csak alkut sem kezdett, nem is kötött az ingatlanok árára. Pedig tudta, hogy körösköről a közmunkatanács rohamosan emeli a telkek értékét. Ezer forinton alul még a Dunaparton sem adott el telket. Beljebb pedig a meghosszabitott Váczi- és a Duna-utczában 1100—131.0 forintra szöktette fel az árakat. M így ha az 1847 négyszögöles telket ma már 1000 írtjával számítjuk, 1,817.000 frt a vételáruk, vagyis negyedfélszázezerrel több az eredeti értéknél. Ez már tényleges veszteség. Erre a középitési igazgató már tavaly szeptemberben figyelmeztette a tanácsol. Ugyanakkor figyelmeztette arra is, hogy a piaristák nem akarnak a Belvárosból kimozdulni s igy vagy készpénzzel, vagy hasonló értékű telekkel kell őket kárpótolni. A középitési igazgató egyúttal előadta azokat az alternatívákat is, amelyek szerint a főváros telekkel kárpótolhatja a piaristákat. És prdig : 1. Adja át a főváros a piaristáknak az Újvárosházát. (Ez tavaly a miatt volt aktuális, mert mindenki azt hitte, hogy a központi városházát rövidesen megépitik.) A mellé vegye meg a szomszédos szerb telket a templomnál. 2. Vegye meg a főváros a Papnövelde- és Himző- utcza sarkán levő Festetich-féle ingatlant s készpénzzel kárpótolja a különbözetet. 3. Vegye meg a főváros a görög templom körül levő (Régi- posta-, Galamb-utcza, Dunaparti) telek- komplexumot s azt adja cserébe a piaristák telkéért. A tanács a tavaly szeptemberben beadott javaslatot nem intézte el. Pedig az eskütéri hid építése egyre jobban közeleg a befejezéshez s az uj területek rendezését nem igen lehet elodázni. A régi városházát a tavaszszal lebontják. A belvárosi plébánia templom, sem maradhat soha abban az árakban, amelybe kerül. Jóllehet egyes körök azt hangoztatják, hogy Brüsselben a legforgalmasabb székesegyház épp úgy el van építve. (Ami különben bennünket nem vigasztal.) Mindenesetre meg kell oldani ezt a kérdést mielőbb. Nem szabad bevárni azt az időt, amig a kisajátítandó teleknek értéke megüti a két milliót. Arról úgy sem lehet szó, hogy a plébánia templom eltolásával valamit megtakarítanak. A templom falazata gyönge, rozoga • az eltolásra alkalmatlan, de nem is olyan a művészi becse, hogy az eltolás költségét megérdemelje. Már pedig egy uj megfelelő templom építése — mondja a középitési igazgató — legalább is egy millióba kerül. A fővárosnak tehát nagyon is igyekeznie kel1, hogy a kisajátításnál az eddigi könnyelmű halogatásnak véget vessen s ha rögtönösen meg sem szerzi is az ingatlant, legalább állapodjon meg arm az árra, amelyért anno dakumal tulajdonába veheti. Felhívásunknak végre meg van a fogana'ja A tanács utasította az illetékes üg\osztályokat, hegv a piaristákkal a kisajátás ügyében kezdjek meg az egyezkedő tárgyalásokat. Egyúttal intézkedett a régi városházának gyors lebontása iránt, hogy az uj hid feljárójának építése és a körötte alakuló uj utczák rendezése előtt — több akadály ne legyen. Az ipartanács alakuló ülése. Az ipartanács alakúé ülését a minap kiiüzöttülésén nem tarthatták m g. Az iparlanács elnöke, Halmos Janos polgármester ma az alakuló ülés újabb határidejét márczius 9-en délelőtt 11 órara tűzte ki. Az ülést a központi városházán, a polgármester hivatalos helyiségében tartják meg.
