Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-03-05 / 10. szám

19PQ. máiExius 5.

Budapest a XVIII. században.*)

A városok kormányzata.

A. belső meg a külső tanács is hetenként többször ülésezett és a mint a fenmaradt jegyzőkönyvek és helyhatósági szabályrendeletek bizonyítják, szorgalmasan dolgozott. Ezek a jegyzőkönyvek és szabályrendeletek majdnem kivétel nélkül német nyelven, még pedig nagyon éktelen német nyelven vannak meg- irva; csak elvétve akadunk egy-egy rövid latin nyelvű határozatra, magyarra éppenséggel nem. Ezek a jegyzőkönyvek, statútumok és határozatok érdekes világot vetnek annak a kornak szokásaira, a külső és belső tanács jogkörére és egymáshoz való viszonyára. A külső tanács, tehát a polgárság szine-java, tárgyalásaiból kifolyólag kívánságait a belső tanács elé terjesztette és ez azután bölcs belátása szerint intézkedett. Buda városának 1703. jan. 1-éről kelt szabályrendelete a tanács és a választó-polgárság fa belső és külső tanács) közti egyetértés fenntartásáról intézkedik. Megszabja a tanácsülések tárgyalási rendjét: a polgármester rendesen tegye meg javaslatait, a szavazó tanácsosokat nem szabad befolyásolni, megtéveszteni és a hozott határozatot hiven kell jegyzőkönyvbe foglalni. A polgár- mester és a tanácsosok járjanak elő jó példával a szabályrendeletek megtartásában, ezzel tartsák vissza a polgárokat a tiszteletlen biráigatástól, a hatóság ellen való panaszoktól; még inkább óvja a hatóságbelieket a polgárokkal való komázástól, tilkos pénzkölcsönzésektől („wie es de facto geshieht“, mondja naivul a szöveg), mert ez aláássa a felsőbbség tekintélyét. A pénztárkezeléssel sincsen a tanács megelégedve. Bösinger polgármester ur önhatalmúlag vett ki illetékeket, kiutal magának olyan fizetést, a mely nem jár neki és a városi pénztáros tudta nélkül felveszi a pénzt. A tanácsosok is mindenféle kiküldetéseknél önkényes költség-számlákat csinálnak, a pénzbeszedéssel megbízottak nem adnak lelkiismeretesen számot róla. A városi illetékeket elharácsolni nem szabad, hanem közvetlenül és egye nesen a városi pénztárba kell beszolgáltatni. A város polgár- mestere két évig marad hivatalban, ez alatt az idő alatt csak súlyos okok miatt lehet felfüggeszteni. Ha a polgármester lemond, az utódja megválasztásáig ideiglenesen ellátja teendőket. Általában pedig ajánlja a statútum a bizalmat és egyetértést a tanács és a polgárság közöft.

Pest városának 1725. április 13-án tartott ülésén tárgyalták a polgárságnak folyamodását, melyben kéri, hogy a városi biró állását szüntesse be a tanács és ennek igazságszolgáltatási, közigazgatási és gazdasági teendőivel a tanács egy széniórát bízza meg, vagy pedig ha ez nem volna lehetséges, legyen szabad a polgárságnak polgármestert választani, a kinek díjazására a tanács jelöljön ki valami alapot. A tanács az első kérelmet elutasítja, de ha a polgárság polgármestert akar választani, ám válaszszon, de javadalmazásához a város csak akkor járulhat, ha jövedelmei megfelelő arányban megszaporodnak, addig is tartsák el maguk a polgárok.

Buda városának 1718 januárius 17-én kelt statútuma megszabja a városi tisztviselők javadalmazását. Minden tanácsnok kap évente 150 forintot; ha más hivatalt is visel, az azután való fizetést is huzza; lakóházaik mentesek a porcziótól és be*) Peisner tgnácz könyvéből.

7

kvártélyozástól, de a bíróságok és polgári jog megszerzéséért tizeiett dijak elszámolása továbbra is változatlan marad. A városi bíróság asszesszorai és a városi gyám 36 forintot kapnak évente, a vízivárosi esküdtek pedig 18 frtot.

A pesti tanács L737. április 13-án tartott ülésében a polgárságnak több kérelmét tárgyalja. így panaszkodik a polgárság hogy nincsen retje. A tanács megígéri, hogy a telekkönyvelőjével felméreti a réteket, megvizsgáltatja a tulajdoni jogczimeket, a nemháztulajdonosok rétjeit elvéteti, a többit pedig arányosan feloszlja a jogosultak között. A mészárszékekhez és a Dunához vezető rósz karban lévő utczákat a lehetőséghez képest fogja javíttatni. A városháza nagyon elhanyagolt állapotban van, kevés a hivatalos helyiség. A tanács biztatja a polgárságot, hogy még előbb a piarista-alapítványt ki kell fizetni, egyik másik su* lyos, sok pénzbe kerülő városi ügyet elintézni, csak azután gondolhat a tanács arra, hogy restaurálja a városházát. A polgárság kívánságára felolvassák a tanácsban a város szabadalomlevelét, a tanácsosok és czentumvirek közül azok, a kik még lenem tették, leteszik az esküt. Az elharapózott dohányzás meg- gátlására a tanács meghagyja a városszolgáknak, hogy erélyesen őrködjenek. Ha egy polgár a maga házában csapr-zéket állít, a csapiárosának (ha ez különben megérdemli) szerezze meg a polgárjogot. Az öreg Karpfenstein kvártély-mester mellé szükség esetén majd fogadnak segédet. Bethieno kávémérő ügyében, a ki nem úgy méri a kávét, mint a másik két kávémérő a tanács oda fog hatni, hogy Bethieno olcsó áraival tönkre ne tegye a másik kettőt.

(Vége.)

Művészet és fővárosi bölcseség.

A főváros tanácsát ütni czélszerii, mert a verekedés népszerű. Magunk sem hallgatjuk el véleményünket, amelyben sok igazat mondunk el, amiket a tanács nem tud, vagy nem akar látni. De oktalan személyeskedésbe nem vágunk. Nem támadjuk a tanácsot csupán azért, hogy lássék, hogy mi .haragszunk. S nem tudjuk helyeselni sem az efféle kirohanásokat. A tanácsnak bizony elég baja van azzal a szervezettel, amelyben működik, de nem szabadulhat tőle. Törvényt nem bonthat. S igaztalanság ott támadni, ahol igaza van, vagy legalább a nem betü- szerint vett törvény keretén belül — helyesen jár el. Ennek a kis védőbeszédnek az alapja egy hir. A hirt a Föoárosi Tudósító adta ki a Szent István bazilika szentélyébe szánt dombormüvekrő). A Budapesti Napló a Főv. Tud. hírét ezz-el'a kommentárral tette közzé :

„Gyakran megemlékeztünk arról a szomorú szerepről,- amelyet a székesfőváros képzőművészeti bizottsága és a tanácsa a művészeti ügyekben több komikummal, mint lelkiismeretességgel játszik. Eddig már egész gyűjteményünk van azokból a hírekből, amelyek mind e két fórumnak művészeti baklövéseiről szólnak. A tanács ma ismét meggyarapitotlá ezt a gyűjteményt egy határozatával, amely miatt méltán elrösteli magát. A szent István-templom sokszor hánytorgato dombormüveiről van megint szó

Ma döntött a székesfővárosi tanács a Magyar Képzőmű vészeti'Társulat szobrászati Szakosztályának felebbezése dolgaMAGYAR SZÉKESFŐVÁROS