Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-05 / 10. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. márczius 5. 8 ban. A tanács a bazilika szentélyébe megrendelt dombormüvek elkészítésével Mayer Ede szobrászt bizta meg. Ez ellen a határozat ellen emelt óvást a Képzőművészeti Társulat, mert a tanács a megbizás kiadásakor a pályamüveket nem biráltatta meg szakértő zsűrivel, hanem a laikus templomépitő bizottság véleménye alapján hozta meg határozatát. A templom építésére felügyelő bizottság részletes jelentést tett a dologról a tanácsnak. A pályaműveket — úgymond — a pályázati feltételek értelmében szakértő bizottság bírálta meg. Ennek indítványa alapján bíztak meg pályamüveik átdolgozásával három művészt: Mayer Edét, Führer Rikárdot és Dankó Józsefet, akik újabb munkáikat be is mutatták. Közülük a templomépitő bizottság választotta ki és ajánlotta elfogadásra a a Mayer Edéét, a másik két művésznek pedig a tanács kárpótlásul- bizonyos összeget utalványozott ki. A két művész a tanács határozatában megnyugodott, az ellen kifogást nem emelt, sőt a kiutalványozottt összeget már fel is vette. A pályázat és megbizás kiadása ezek szerint — úgymond — teljesen rendben folyt le. A bizottság és az I. ügyosztály véleménye alapján a tanács ma a felebbezést elutasította. Az elutasító határozat kifejti, hogy a tanács és a főváros minden munka, vagy mü megrendelésénél mindenkor a saját leg jobb belátása szerint jár el, s ebbeli elhatározására külső befolyás nem gyakorolható. A szobormüvek megrendelése táigyá- ban a tanács már határozott s e határozata ellen az érdekelt többi pályázók felszólalással nem éltek, hanem ellenkezőleg, abban teljesen megnyugodtak. A jelen ügyben a képzőművészeti társulat egyáltalán nem érdekelt fél, s igy óvásának, vagy előterjesztésének a közgyűlés elé terjesztése okadatoit nem le hét, már csak annyival is inkább, mert a határozat jogerőssé vált s a felebbezést a szabályszerű határidőn túl ad ták be. „A tanács tehát a saját legjobb belátása szerint járt el, azaz arra bízza a művészeti ügyek lebonyolítását, aki neki tetszik. Nemsokára talán a fölösleges szolgaszemélyzetet fogják e czélra kirendelni. Azt is mondja a tanács, hogy ebbeli elhatározására külső befolyás nem gyakorolható. Más szóval egy kebelbeli laikus klikk lefoglalhatja magának a jogot, hogy művészeti ügyekben döntsön, a főváros adófizető polgárai pedig nézzék ezt a gazdálkodást, akár ama négylábúak nyája, amelyek engedelmesen baktatnak pásztoruk után. A sérel mes határozatnál ez az elvi kijelentés még sérelmesebb Vele a fővárosi tanács lesülyedt a kupaktanácsok színvonalára.“ Ez a kommentár túlzott. Igen sok, de különösen a templom építő bizottságot illető részében. Mert a bizottság nem a fölösleges szolgaszemélyzet, nem is a kebelbeli laikus klikkek tagjaiból, hanem igazán szakértő, lelkismeretes, emberekből áll. A Szent István bazilika eddigi építése bizonyítja a bizottság szaktudását. A tanács pedig, a mely épp ennek a kiválóan működő bizottságnak a javaslata alapján ka- pac?itálta a törvényhatóságot arra, hogy megadja a hatalmas templom befejezéséhez szükséges százezreket, nem tehet egyebet, mint továbbra is bizik a bizottság szakértelmében. És bízzék is. A süiöípartestület kívánságai. I. Az uj sütöszabályrendelet. A kereskedelmi miniszter felhívta a főváros törvényhatóságát, hogy a sütő iparos és segédszemélyzete közti munkaviszony rendezése czéijából szabályrendeletet alkosson. A tanács felhívására most a fővárosi sütők, czukrászok és mézeskalácso- sok ipartestülete kidolgozta az uj szabályrendelet tervezetet s azt ma a tanács elé terjesztette. A tervezetet kisérő jelentésében az ipartestület bőven fejtegeti, hogy a többi ipartestületek álláspontjától, melyek a szabályrendeleteket az ipartörvény kilátásba helyezett revíziója előtt megalkotni nem kívánják, azért tért el. mert ezúttal is siet megragadni az alkalmat, hogy a sütőiparral foglalkozók érdekében valamit tehessen. A szabályrendelet tervezetben a munkaadók és segédek érdekeit egyaránt szem előtt tartották. Közülök hathatósabb támogatásra szorulnak a mesterek, mert a segédek viszonyait csak nemrégiben javították meg. A sütőiparosoknak különösen sok kárt okoznak a házalók s az ipartestület következetesen ragaszkodik most is a már ösmert kívánságához, hogy a [házhoz szállított áruk becsomagolását a hatóság kötelezővé tegye. Kiterjeszkedik a szabályrendelet tervezet a munkaidő pontos meghatározására. E fontos kérdésnél a mesterek helyiviszonyait és a sütőipar sajátságait vették különösen figyelembe. II. A sütök vasárnapi munkaszünete. A budapesti sütők, czukrászok, mézeskalácsosok stb. ipartestülete a vasárnapi münkaszünetie vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatása iránt felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez. A miniszter a kérvényt leküldte a főváros tanácsához, hogy a benne foglaltakra hallgassa meg a főváros összes elsőfokú iparhatóságainak véleményét. A felhívott kerületi elöljáróságok közül kettő ma beterjesztette jelentését a tanácshoz. A negyedik kerületi elöljáróság a kér. iparhatósági megbízottak véleményét hallgatta meg a sütők kérelme tárgyában. A belvárosi iparhatósági megbízottak az ipartestület minden kérelmét teljesítésre ajánlják. Helyeslik azt a kívánságot, hogy a kemenczefütést mint nem szakbeli munkát, a vasárnapi munkaszüneti törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletből töröljék és a kovászolás és dagasztás idejét a régi gyakorlat szerint hagyják meg. Meg kellene engedni, hogy a dagasztás után elkövetkező félórai erjedés után a tésztákat kikészíthessék s ezt, mint folytatólagos munkát a munkaszünetes napon fél 12 órakor, a kisütést pedig éjjel 12 órakor kezdhessék meg. Munkaszünetes napon a sütő ipari szakmunkák délelőtt 10 órakor nyerjenek befejezést s ilyen napon déli 12 óráig csak a magánosok sütnivalóinak kisütését engedjék meg. A Hl. kér. iparhatósági megbízottak ugyanezekhez az előterjesztésekhez a maguk részéről szintén egyhangúlag hozzájárultak s úgy nyilatkoznak, hogy az ipartestület kérelmének teljesítése a helyi sütő ipari viszonyoknak, a munkások érdekei-
