Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-26 / 9. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. február 26. összessége nem veszi komolvan. Az osztó igazság frázisa minden alkalommal ott lebeg a bizottsági tagok szájában, de igazságot ök csak maguknak osztanak, mert igaznak csak azt tartják, a mi az ö érdekeiknek hasznos. A polgármester intő szózata nem hatott, mert hiányzott belőle az az erélyes elszántság, melylyel a főváros első tisztviselőjének a főváros javát védenie kellene. Az intöszózat csak a mai szomorú helyzetet festette, de nem mutatta a kibontakozás útját. A polgármester azt mondta, hogy a mai rendszer mellett nem lehet kormányozni a város ügyeit, de azt nem mondta meg, hogy miképpen lehet kormányozni. Nyiltan, őszintén és bátran beszéljen a polgár- mester a bizottsággal, a melyről legjobban tudja, hogy szeret komédiázni. Dobja oda nekik a maga és a tanács mandátumát, czitálja rájuk a kormánybiztost — a melyre elöbb- utóbb úgyis elkerül a sor — és a törvényha- óság haladéktalanul megszavaz minden javasatok Uj jövedelem forrás. Kullmann Lajos tanácsos, aki csak nemrég a katonai igazgatás ellátási költségeinek megtérítése végett készitett életrevaló tervezetet, most egy uj szabályrendeletet dolgozott ki: „ A magyar állampolgároknak Budapest székesfőváros községi kötelékébe való felvételéért, a budapesti illetőség megszerzéséért, az illetőségi bizonyítványok ki állításáért a külföldiek által kért telepítési engedélyért és a község kötelékébe való felvétel kilátásba helyezéséért fizetendő dijak tárgyában.“ A szabályrendelet czélja az eddig, e czimen fizetett illetékek felemelése. Az eddig fizetett illetékek a következők: Azok a külföldiek, akik Budapesten a községi kötelékbe való felvétel kilátásba helyezéséért, vagy letelepedési engedélyért folyamodtak, 80 koronát ; azok a belföldiek, akik a községi kötelékbe való felvételt kérelmeztél: — 50 koronát: a helybeli illetőségűek pedig illelöségi bizonyítvány kiállításáért 4 koronát fizettek. Ezzel szemben azt mondja a tanácsos a szabályrendelethez fűzött jelentésében, hogy az illetőségi és letelepedési jog megszerzéséért Brassóban 100, Győrben 60, Fiúméban a vagyoni viszonyokhoz mérten 10—200, Nagy-Váradon 80, Kolozsvárott, a vagyoni viszonyokhoz mérten 20, 60,100: Székesfehérvárott, belföldiektől 50, külföldiektől 100 : koronadijat szednek. Külföldön Bécsben és Gráczban, ezeket a dijakat a tartózkodás tartamához mérten vetik ki. 20-tól 400 koronáig a belföldi települőkre, a külföldiektől ellenben ezeknek a dijaknak kétszeresét követelik. Brünnben a községi kötelékbe való felvételért belföldiek 200, — külföldiek 400 koronát fizetnek. Ezenkívül a városi polgárjog megszerzéséért a brünni illetőségűek 300 — más osztrák honosok 500 — külföldiek 7oO koronát fizetnek. Berlin, a Majna melletti Frankfurt és Drezda nem szed dijakat az illetőségi jog megszerzéséért. Hamburgban csak a külföldiek fizetnek 50 márkát ; Münchenben az adózás alapján vetik ki a 85, 100 150 márka dijat; a külföldiek e dijak kétszeresét fizetik. Megokoltnak látja a tanácsos, hogy a főváros is emelje föl a letelepedés és a vele kapcsolatos di jakat még pedig e következő tervezet alapján : 1. §■ Azon magyar állampolgár, aki az 1886. évi XXII. t.-cz. 14 §-a alapján Budapest székes-főváros községi kötélé kébe felvétetik, 100 korona dijat tartozik fizetni. Ezen dij, tekintet nélkül a családtagok számára, a nagykorú családlagok kivételével a családfőre vettetik ki és a kérvény benyújtásakor fizetendő. 2. §. Azon magyar állampolgár, aki a budapesti illetőséget az 1886. évi XXII. t.-cz. 10 §-a alapján szerzi meg, köz- igazgatási végrehajtás utján beszedhető 20 korona dijat tartozik lefizetni. 3. §. Illetőségi bizonyítványok kiállításáért 4 korona, útlevél elnyeréséhez szükséges igazolványok kiadásáért pedig 1 korona dij fizetendő. Cseléd- és munkaköny kiállításához szükséges egyszerit illetőségi igazolványok azonban díjmentesek. 4. §. A külföldiek által kért települési engedélyért azon esetben, ha folyamodó még nem lakik két év óta Budapesten, 200 korona, ha pedig már több mint két éve lakik Budapesten, 100 korona dij fizetendő. 5. §. Azon külföldi, aki a települési engedélyért járó dijat lefizette és települési engedélyt nyert, a díjnak visszafizetését még abban az esetben sem igényelheti, ha Budapestről végleg eltávozik. 6. §. Azon külföldi, aki magyar állampolgárságának elnyerése reményében Budapest székes-főváros községi kötelékébe óhajtja magát felvétetni, 400 korona dijat tartozik lefizetni megjegyeztetik, hogy a település alkalmával fizetett dij be nem számittatik. 7. §. A 6. §-ban megállapított dij akkor is szedetik, ha magyar állampolgár által örökbe fogadott külföldi kéri a község kötelékébe való felvételének kilátásba helyezését. 8. §. Ha a külföldi a magyar állampolgárságot bármi okból el nem nyerte és az iránt újból folyamodni nem szándékozik, joga van 2 éven belül az általa lefizetelt felvételi díjnak részére leendő kiutalványozása iránt folyamodni. Amennyiben valaki ezen díjnak visszautalványozása iránt a székes-főváros tanácsához két éven belül nem folyamodik, vagy a kiutalványozott dijat egy éven belül fel nem veszi, az a főváros szegényalap javára fordittatik. 9. §. Az 1., 2., 4. és 6. §-ban megállapított dijak, tekintet nélkül a családtagok számára (a nagykorú családtagok kivételével), a családfőre vettetnek ki és a 2. §-ban megállapított dij kivételével, mely az illetőség megállapításakor haj(atik be, a kérvény benyújtásakor fizetendők. 10. §. Ezen szabályrendeletben megállapított dijak különösen méltánylást érdemlő esetekben a székes-fővárosi tanács által mérsékelhetők, esetleg elengedhetők. t 11. §. Ezen szabályrendelet a nagyméltóságu magy. kir. belügyminiszter úr által történt jóváhagyás után lép életbe.
