Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-19 / 8. szám
10. a külsü tanácsosok a város pinczéjéböl áldomást ittak. Az áldomást a tanács még 1721. évi 25-én kelt határozatával megszüntette és e helyett a város kontójára lakomát rendezett. így pl. 1741. évi április hó 12-én a tanácsbeliek részére a piéristáknál rendelt ebédet, melyért 60 irtot utalványozott, a választott polgárságot pedig 40 írttal a városházán vendégelte meg. Valószinü, hogy erre a czélra volt beszerezve azon 166 czintányér és tál, melyekre a várost czimer vé;etéséért 1747- ben 9 fit 4 krt kiadott. Idővel a lakomák oly kiadást okoztak a városnak, hogy a tanács végre 1753. évi junius hó 26-án kénytelen vala kimondani, hogy a lakomán — a századosok kizárásával — csupán a belső és külső tanács tagjai, a tisztvise- jlők, a lelkészek s a tanácstól meghivott vendégek vehettek részt. Pestm-k első bírája Watula János Jakab voit, a kiről JSehmal ezeket Írja: „Néhíny év előtt Jókai Mór fedezte fel a Vigadó épületén, de nem ismervén Pest biráit, a „Hon“ tározójában évek előtt szatirikus hangon emlékezett meg a „Varállák“- ról. Biránk eszményi arczképe t. i. mellszobor alakjában Alexy Károlytól alkotva a Vigadó-épületnek balról számítva utolsó az második emeleti ablaka felett van elhelyezve. A mellszobor hibás felirata „Varulla Jakabénak nevezi első biránkat, helyes neve azonban Watula János Jakab s a császári harminczadhiva- talnak volt ellenőre.“ Pest városának első polgármesterét az 1773. évi április 24-én tartott tisztujitás alkalmával választották; a választás Mosel Józsefre esett, Mosel Antal János volt pesti szindikus fiára. A város tisztviselői közt első helyen állott a jegyző, a ki -eleinte a város jogvédője is lévén, szindikusnak neveztetett és a tanácstagok közt foglalt helyet. 1721-től fogva külön ügyészt választottak. 1732-ben lépett életbe a kamarási hivatal, vagyis a pénztár a telekbiróval az élén. A fizikusi állást 1724- ben szervezték, a mérnöki (földmérői) állást csak 1801-ben. Egyéb tisztviselőkön kívül volt a .’árosnak ágense is; ugyanis a rossz közlekedés okozta távolság következtében a szabad kir. városok ügyeik szorgalmazására, elintézésére vagy egyéb megbízásokban való eljárásra ágenseket, ügyvivőket tartottak. Pestnek, Budának rendesen volt egy magyar és egy német ágense (Schmall.) A tisztviselők fizetése régen nem volt szabályozva, 1748- ban.a következők voltak a fizetések: Biró 450, kapitány 225, tanácsos 255, szószóló 30, jegyző 45), ügyész 150, I oszt. kan- czellista 25, számvevő 150, kamarás 250, árvaszámtartó 225, orvos 180, I. oszt. szolga 96 frt., 1783-ban, a mikor az első polgármestert választották, a fizetések már jóval magasabbak voltak. A polgármester, biró és jegyző 600—600 frtot, a kapitány 500, a tanácsos 400, az ügyész 200, az I. oszt. kanczellista 130 .a számvevő 200, az orvos 200 frtot kapott. Buda városának községi szervezete megegyett a pestivel csak -azzal a különbséggel, hogy Budának mindjárt volt polgár- mestere, továbbá, hogy a külső tanácsot, mely kezdetben csak 12 tagot számlált, nem a polgárság választotta, banem a tanács nevezte ki 1723-ban a külső tanácsot 24 tagra egészítette ki s melléje még egy 60 tagból álló választott polgárságot adtak. (Folyt, köv.) 1900 február 19. 11 Konfliktus a főváros és a mértékhitelesítő bizottság között. Az állami központi mértékhitelesitő bizottság rendeletet adott ki az összes mértékhitelesitő hivatalok számára, hogy az üvegek hitelesítésénél ezentúl ne az eddigi fluorhydrogénnel való módszer szerint járjanak el, hanem uj Nienstadt-féle eljárást kövessék. A mértékhitelesitő hivatalok, főkép a budapesti felszólaltak e rendelkezés e'len, mert az uj eljárást hosszasabbnak, bonyodalmasabbnak és tökéletlenebbnek találták a réginél. A központi mértékhitelesitő bizottság a felszólalásra újabb rendelettél felelt, melyben fen- tartja előbbi intézkedését, azokat a hivatalokat, melyek nem alkalmazkodnának hozzá, üldözéssel, pénz- büntetésekkel, kártérítés követelésével, fegyelmi eljárással fenyegeti sőt azt is emlegeti, hogy nem alkalmazkodó hivatalok működését egyszerűen be fogja szüntetni. A dörgedelmes körrendeletből a fővárosi mértékhitelesitő hivatalnak jutott, mely magára sértőnek találta annak hangját és fenyegetéseit, s a tanácshoz fordult támogatásért. A tanács feljelentette a központi bizottság eljárását a kereskedelmi miniszternél, mert azt a főváros méltóságára maga is sértőnek találta. A miniszter ma válaszolt a fővárosnak Az uj rendszerű üvegbélyegezés dolgában nem intézkedik, mert tudomása szerint a mértékhitelesitő hivatalok a kezdet első nehézségeit már leküzdötték s most már maguk is megelégednek az uj módszerrel s annak előnyeit lassanként belátják. Ami azonban a konflik tust illeti, arra nézve kijelenti a miniszter, hogy a volt földmüvelésipar és kereskedelmi miniszternek egyik rendelete alapján a mértékhitelesitő bizottságnak a mértékhitelesitő hivatalok, illetve azok vezetői ellen rendellenésségek többszöri előfordulása esetén joga van fegyelmi eljárást indítani Ettől azonban eltekint a miniszter, csupán arra figyelmezteti a tanácsot, hogy az inkriminált rendelet nem a fővárosi mértékhitelesitő bizottságnak a mértékhivatalok, illetve azok vezetői ellen rendellenességek többszöri előfordulása esetén joga van fegyelmi eljárást indítani. Ettől azonban eltekint a miniszter, csupán arra figyelmezteti a tanácsot, hogy az inkriminált rendelet nem a fővárosi mértékhitelesitő hivatalnak szólt hanem valamennyinek, s a beszüntésre vonatkozó fenyegetés nem vonatkozhatott a budapesti hivatalra, amelyet a törvényhatóság tart fenn, rendes hivatalnokokkal. Az ilyen hivatal nem felelős a rendetlenségekért, hanem csupán hivatalnokai felelősek. A fenyegetés a magánosok és gyárak fentartotta mértékhitelesitő hivataloknak szólt, ahol a rendetlenség az érdekelt tulajdonos visszaélésre vezethető vissza. A körrendelet sértést, főképen pedig szándékos sértést nem tartalmaz Ez az intenc/ió a bizottság részéről ki van zárva, amit az is bizonyít, hogy nem a törvényhatóság utján küldötte a rendeletet a mértékhitelesitő hivatalnak, hanem közvetlenül levelezett vele. Uj iskola. A tanács elhatározta, hogy az Oszlop-uteza és Margit-kö- rut sarkán levő házat községi iskolának használja fel. Az épület ez idő szerint bérbe van adva. A tanács a bérlőknek augusztus elsejére felmondott. Akkor az épületet megfelelő módon átalakítják és felszerelik, úgy hogy a jövő iskola évre már uj rendeltetésének át is lehessen adni. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
