Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-02-19 / 8. szám

10

A központi városháza.

A Károlykaszárnya — immár elhatározott dolog — lefogja szolgálni azokat a milliókat, amelyeket érte a főváros fizetett.

A közgyűlés a múlt héten elhatározta, hogy a bérházakban levő összes fővárosi hivatalokat áthelyezi a Károlykaszárnyába. Átalakítja az egész épületet, egymillióháromszáztizezer korona költséggel, amelyet a százmillió korona kölcsönből fedez — ha lehet.

A Károlykaszárnyába eddig beköltöztették a régi városházán volt összes hivatalokat. A Borz-utczáról az első ügyosztályt, a Molnár-utczából a VII-ik ügyosztályt.

A tervbe vett átalakítás után, beköltöztetendő hivatalok: a két alpolgármester, az árvaszék, a tiszti főorvosi hivatal, a gazdasági hivatal, vízvezetéki igazgatóság, vásárigazgatóság — valamennyi a Rostély- utczai szárnyban. A tanács a Il ik, III-ik, V-ik, Vlll-ik, lX-ik ügyosztálya, a mérnöki hivatal és középitési igazgató, a statisztikai hivatal, az adószámvételi hivatal, a fővárosi könytár — a Károly utczai szárnyban — a közép és templom szárnyban.

A már beköltözött hivatalok :

A) Granátos-utczai részen :

Földszinten: 1. Számvevőség IV. ü. o.

2. Főszámvevő.

3. Kézbesítő hivatal.

4. Számvevőség VIII. ü. o.

1. Emeleten: 1. Polgármesteri hivatal a tanácsteremmel.

2. Főjegyzői hivatal.

3. Elnöki segédhivatal.

4. Központi pénztár.

5. Számvevőség végrehajtó osztálya.

II. Emeleten: 1. Tanácsi X. üo.

2. Tanácsi VI. üo.

3. Tanácsi VII. üo. .

4. Számvevőség II. üo.

5. Helyettes számvevő.

6. Számvevőség VII. üo.

7. Adófőpénztár.

III. Emeleten : 1. Számvevőség VI. üo.

2. Számvevőség III. üo.

3. Számvevőség V. üe.

4. Számvevő.

6. Számvevőség I. üo.

6. Számvevőség kezelő osztálya.

B) A templom szárnyban :

Földszinten : a könyvnyomda.

1. Emeleten : központi iktató és kiadó.

C) Károlyköruti részben :

1. Emeleten: 1. Tiszti ügyészség egy része.

2. Tanácsi IV. (katonai) üo. egy része.

II. emeleten : 1. Tiszti ügyészség többi része.

2. Tanácsi IV. üo többi része.

3. Tanácsi I. üo.

A tanács tervezete szerint, az átalakításnak akképp kell megtörténni, hogy az összes központi hivatalok már 1900. évi augusztus 1 én beköltöztessenek. A közgyűlés nem éppen, minden vita nélkül — a tanács javaslatát elfog tita. -vo;'..) .

1900. február 19.

Budapest a XVIII. században.*)

A városok kormányzata.

Ebből a külső tanácsból fejlődött a képviselő testület, az úgynevezett „választó- vagy választott polgárság“ (Wahl- oder erwählte Bürgerschaft); ugyanis 1731-ben a külső tanács száz ta; gal szaporittatott és ettől az időponttól kezdve ennak a testületnek a hatáskörébe tartozott a lisztujitás, melyet azelőtt az összpolgárok, vagyis a polgárok összesége teljesített. Úgy -a külső tanács, mint a választott-polgárség elnöke a szószóló volt (Vormund); eleinte csak egy szószóló működött, de később kettőt választottak, magyart és németet, sőt előfordul egy harmadik szószóló is. A két szószóló mellett volt még két szenior, mely elnevezést a választásnál kibukott szószólók viselték.

A tisztujitásról Schmall-nál a következőket olvassuk :

A iisztujitásnak mindig szertartásos színezete volt, ha- rangkongalás mellett reggeli 8 órára a választópolgárság összejövetele a városház kapuja előtt, hogy a tisztujitásra megjelenő kir. biztost illő tisztességgel a tanácskozási terembe kisérhesse

2. Az ülés megnyitása a kir. biztostól;

3. a tisztujitást elrendelő és latinul fogalmazott királyi leirat felolvasása, valamint megmagyarázása a polgárságnak magyar és német nyelven;

4. a leköszönések egyenként és pedig :

a) a polgármester,

b) a biró,

c) a szószóló.

A kapitány leköszönését, a ki 1796 óta szintén a tiszt- ujitáskor került a választás alá, egy esetben sem találtuk megemlítve ;

5. a leköszönések megtörténte után ünnepélyes menet a plébánia-templomba, honnét a „Veni Sancte“ éneklése után a városházához visszatért választó-polgárság a tisztujitást foganatosította, még pedig megfordított sorrendben, úgy hogy :

o) a szószólót választotta először; még pedig azért, hogy az újonnan megválasztott szószólót a szabály értelmében tanácsosi állásra is lehessen jelölni, sőt 1731 átán még azért is, hogy kir. biztos ki nem küldetése esetében a tanács kiegészítését az uj szószóló hajtsa végre;

b) a tanácsosokat, ha t. i. volt betöltendő álláB;

c) a kapitányt ;

d) a bírót, s végre 1773 óta utolsónak

e) a polgármestert választotta.

6. A választás megejtése után a szószóló a polgárság nevében a polgármesterhez és bíróhoz beszédet intézett, hangsúlyozván, hogy a választott polgárság a törvény korlátain belül a tanácsnak engedelmeskedend.

7. a választó polgárság és a tisztikar a plébánia templomba vonult, a hol a plébános segédlete mellett a polgármester és biró, a jegyzőtől illetve a főjegyzőtől felolvasott esküt az evangéliomra letette. A többi megválasztott tisztviselőt és szószólót, valamint a választott polgárság tagjait mindjárt megválasztásuk után a tanácskozási teremben eskették fel.

8. Te Deum.

9. A választó polgárság a bírót és a. polgármestert lakásáig elkísérte és ott tőlük elbúcsúzott. Végre A...

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

i; • ig i icz könyvé bői.