Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-02-12 / 7. szám

12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. február 12. „így felfogva, Salome többé nem biblikus lény, de az ős­kori kelet theogoniai teremtménye, kit még az Apocalypsis Ba­bilonjához sem lehet hasonlítani.“ A mennyire a s? üvegből kilehet venni, Sudermann is ily- féle Salomet akart teremteni. Csakhogy ez drámai alakban le­hetetlen volt és ezért beérte azzal, hogy egy elég rövid, de ugrásokban gazdag szerepet irt, mely a művésznőnek helyet enged, hogy pótolja a szerep hiányait. Megfelelően eljátszva, Su­dermann Salomeja a valódi lesz, rosszul játszva a szerep nem egyéb, mint csak félig érthető mondatok sorozatja. Sudermann ezzel megkerülte, de nem győzte le föladata nehézségeit, és egyszersmid elitélte saját drámáját is, mert a Salome szerepé­nek ilyetén földolgozása nem egyéb, mint bevallása annak, hogy e föladat megfejtésére nem a színpad, de a ballet alkalmas. Nem mondom, hogy színpadi megoldás egy valódi nagy költőnek le­hetetlen, de az bizonyos, hogy erre a Sudermann tehetsége nem volt elegendő, még akkor sem, ha még jobban sikerült volna neki megközeiiteni Sardou szellemességét, még akkor sem, ha még többet böngészett volna össze Nietzsche külsőségeiből, hogy színdarabjának több tartalmat adjon. Még szerencsétlenebb Szent János alakla. Salomét illető­leg a teremtést teljesen reábizta a művésznőre, és reméljük, hogy a mi Márkus Emíliánk, mint rendesen, ma is a helyzet magaslatán fog maradni. Fájdalom, Szent János alakját oly részletesen irta körül, hogy azon már a színész művészete sem segíthet. Sudermann Szent Jánosa egy tehetetlen, tétovázó alak, ki nemcsak mint Krisztus úttörője, de mint jelenkori socziálista agitátor sem volna helyén. Sudermann tehelsége úgy látszik kicsi arra, hogy az egész nagy föladatba fogjon. Miért választotta tehát a Nemzeti Színház dramaturgja mégis előadásra? Csak mint látványosságot? Vagy Salome szerepe végett ? Mindkettőt egyébbel lehetett volna pótolni. Egyáltalában a Nemzeti Színház abban a hibában szenved, hogyha egy irót fölfedezett annak összes darabjait adja, elha­nyagolván a többieket. így vagyunk kénytelenek Galeotton kí­vül még két más Echegaray darabot látni, igv ismerjük egész Dumast, de nem ismerjük Donnayt, Sallieot és másokat. így nem tudtuk beérni Sudermann Otthonával, no, de vájjon mikor fogják látni Fulda vagy Halbe darabjait? Gömöry Olivér. Tea a pálinkamérésben Egyik fővárosi pálinkamérő üzletében tea-kereskedést is rendezett be a nélkül, hogy erre külön iparigazolványt szerzett volna. Az elsőfokú iparhatóság iparkihágást látott a dologban s a pálinkamérőt eltiltotta a tea árusítástól, sői a jogosulatlan iparűzéssel elkövetett kihágás miatt pénzbüntetéssel is sújtotta. A határozatot a tanács s tegnap a kereskedelmi miniszter is helybenhagyta és ezzel a felmerült elvi kérdést végérvényesen eldöntötte. A miniszter okfejtésének lényege az, hogy az ital- mérési engedély nem involválja magában a jogot arra, hogy az engedélyes más áruczikkel is kereskedést gyakorolhasson. A pálinkamérésben berendezett és felszerelt teakereskedés üzésére tehát az itálmérési engedélyt jogosítványnak nem lehet tekin­teni. Más jogosítvány, vagyis külön iparigazcivány nélkül űzött kereskedés jogtalan. Szabályrendelet a jótékony egyesületek ellenőrzéséről­A fővárosi tanács a jótékony egyesület ellenőrzése tár­gyában alkotott szabályrendelet tervezetét megküldötte a rendőr- főkapitánynak, hogy esetleges észrevételeit tegye meg. A főka­pitány válasza ma érkezett meg a tanácshoz. Két kérelme van a főkapitánynak. Az egyik az, hogy kötelezze a közigazgatási hatóság az egyesületeket, hogy helyiségváltoztatásaikat minden­kor három nap alatt az államrendőrség bejelentő hivatalának jelentsék be. A bejelentő hivatalban ugyanis most akarnak kü­lön üzletczég- és egyesületi osztályt berendezni, mely régen érzett hiányt van hivatva pótolni. A főkapitány e tárgyban már előterjesztést is tett a belügyminiszternek s a bejelentő hivatal uj osztálya szervezésénél nagy könnyebbséget okozna, ha az egyesületeket a bejelentések megtételére már a készülő, uj sza­bályrendelet kötelezné. — A főkapitány másik óhajtása, hogy a szabályrendelet 4 §-át módosítsák. E szerint ugyanis nyilvá­nos, vagyis — az egyesületi tagok körén kívül való gyűjtése­ket csakis polgármesteri engedély alapján hhet eszközölni. A főkapitány hivatkozik az eddigi gyakorlatra, hogy t. i Buda­pesten gyűjtésekre vonatkozó engedelmet, — mindenkor azon­ban öO napi időtartamnál rövidebb időre —• a főkapitány és nem a polgármester adta meg. Az idevonatkozó törvényes in­tézkedések az engedélyek megadására a törvényhatóság első tisztviselőjét, Budapesten jedig a főkapitányt jelölik meg. A főkapitány kéri, hogy az uj szabályrendeletet is ilyen értelem­ben alkossák meg, nehogy zavarokra, vagy összeütközésekre adjon okot az ellenkező szövegezés. Rendőrök fagyban és sötétben A tanács megkeresésére a rendőrkapitányság a központi városháza nevezetű Károlykaszárnyában uj rendőrőrszobát ren. dezett be. Az intézkedésre az épületben elhelyezett sok köz- igazgatási hivatal és egész sereg üzlet közbiztonsága szempont­jából csakugyan szükség volt. A rendőrőrség február 1-én vo­nult be a legifjabb városháza vén épületébe. A rend derék őrei jól is éreznék magukat az uj helyen, csak az az egy bajuk van, hogy nincs fütő- és világitóanyag. Fütetlen sötét szobában di­deregnek naphosszat.. A furcsa állapotnak az az oka, hogy a főkapitány igen hirtelen készséggel teljesítette a tanács kíván­ságát s nem jutott ideje, hogy az uj őrszoba világítása és fű­tése költsége fedezetéről gondoskodhassék. Hanem azért nem hagyta cserben embereit. Átirt a tanácshoz, hogy a még hátra­levő két hideg hónap alatt adjon ő a rendőröknek szenet és lát, meg gondoskodjék a helyiségek világításáról is. Hiszen a dolog.úgyis olyan csekély költségbe kerül, hogy szót is alig ér­demel és az uj őrszoba különben is a főváros érdekében és kí­vánságára létesült. Budapest uj utczajegyzéke. A Budapest utczáiról és tereiről forgalomban levő hiva­talos jegyzék régibb keletű s a mostani állapotnak igen sok te­kintetben nem felel meg. A jegyzéket annak idején a főváros a könyvkereskedések forgalmába is bocsátotta s igy a közön­ség szempontjából a hivatalos jegyzék revíziója fontos és kívá­natos. A tanács ennélfogva most felhívta Heuffel Adolf középi- tési igazgatót, hogy a régi jegyzéken az időközi változásokat tüntesse fel s azt a hiányzó adatokkal egészítse ki. A középi- tési igazgató által összeállított újabb utczajegyzéket a tanács azután majd ki fogja nyomatni s az eddigi módon bocsájtja közforgalomba.

Next

/
Thumbnails
Contents