Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-12 / 7. szám
1900. február 12. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 ' ' '«V” .......... Aj ánló-levél, Minthogy a „TOagfyar Székesfőráros“ egyes számaiból arról győződtem meg, hogy e lap a íöváros közigazgatási életével és általában a főváros községi ügyeivel tüzetesen és behatóan foglalkozik és igy a közigazgatás ismertetése és a tárgyalás alatt álló kérdések megvilágítása körül úgy a nagy közönségre, mint a közigazgatásra nézve hasznos szolgálatokat van hivatva teljesíteni: a lapot az érdeklődök figyelmébe szívesen ajánlom. • Budapest, 1899. évi május hó 31 én. Halmos s. k. polgármester. Hírek a városházáról. A kőbányai plébános lakasa. A tanács a minap végleges határozatot hozott a Kőbányai plébániaiak épitése ügyében. Kimondotta, hogy a külön gazdasági épület építését egyelőre mellőzi s a plébánia lakot a már kijelölt területen, — a X. kerületi elöljáróság épületének még felhasználatlan telkén 85344 korona 76 fillér előirányzott költségen építtetik fel. A tanács előterjesztést tett a közgyűlésnek, hogy az építkezés költségeinek fedezetéül az 1900. évi költségelőirányzatban a fővárosi telkek eladásából kilátásba helyezett jövedelmet jelölje ki. Ehhez a határozathoz azonban a belügyminiszter hozzájárulását is ki kell még eszközölni. — Járdek Géza budapesti ügyvédnek azt az ajánlatát, hogy a főváros a kőbányai plébánia lak czéljára az ő szomszédos házát vegye meg 45000 frt vételárért a tanács minden egyéb októl eltekintve most már azért sem fogadja el, nehogy az ügy ilyen előrehaladt stádiumában az újabb hosszas tárgyalásokkal az építkezés mielőbbi megkezdése elé újabb akadályt gördítsen. Görög keleti hittan a főváros iskoláiban A főváros községi iskoláiban a görög-keleti hittantanitást a pesti görög-keleti szerb egyházközség vállalta magára. A hitközséget ezért a főváros 1000 korona évi segélyben részesíti. A segélyt azonban a főváros csak azzal a feltétellel szavazta meg, ha a vallástanitást a hitközség teljesen magyarul végezteti. A hitközség most arra kérte a tanácsot, hogy az 1898. és 1900. évi segélyeket utalványozza ki. Mielőtt azonban a tanács a kérelmet teljesítené, meg akar győződni róla, vájjon a hitközség a feltételt híven teljesitette-e ? Hogy tehát az ellenőrzést sikeresen teljeäithesse, ma felhívta a hitközséget, hogy sürgősen jelentse be, melyek azok a fővárosi községi iskolák, melyekben a hitközség a vallástanitásról gondoskodik. A lipótmezei vasúti konfliktus fináléja Még élénken emlékezetes az a konfliktus, a mely a lipótmezei vasút ügyében a kereskedelmi miniszter és a főváros között kitört. A viszálykodás azzal végződött, hogy a miniszter is és a főváros is vizsgálatot indított a vasúti tárgyaláson részt vett tisztviselők ellen. A főváros részéről megindított vizsgálatot Rózsavölgyi Gyula alpolgármester heteken át tartott eljárás után már régebben befejezte. — Az eredmény az, hogy az alpolgármester konstatálta, hogy úgy a minisztérium, mint a főváros részéről közbenjárt tisztviselők követtek el formahibákat, ezek azonban nem olyan természetűek, hogy miattuk akár az egyik, akár a másik részről fegyelmi vizsgálat indítása okadatolt lenne. Az alpolgármester ennélfogva megszüntető javaslattal terjesztette be a vizsgálati iratokat a polgármesterhez. Ragadós betegek a fővárosban A főváros tiszti főorvosi hivatalának mai jelentése szerint a mult héten heveny- és fertőzőbetegségben a fővárosnak 234 lakosa szenvedett. Ezt a nagy számot a kanyaró erős fellépése okozta. Az elmúlt hét alatt a kányái ős betegek száma 105-re rúgott. Legtöbb esik ebből a XI. kerületre, hol 26 ka- nyarós beleg volt. A kerületben e miatt az elemi oskolákat be is zárták. Legkevesebb volt a kanvarós az I. kerületben, a hol csak egy kanyarós betegedés történt. A III. és X. kerületben kanyaró nem fordult elő. Ezenkívül vörhenybcn betegedett meg 35, bárányhimlőben 24, roncsoló toroklob és torokgyíkban 22, orbánezban 14 és lökhurutban 12 egyén. Agygerinczlob egy és gyermekágyi láz két esetben fordult elő. Legtöbb — 44 — ragadós beteg volt: a VII. kerületben. A VI., VIII. és IX. kerületben. A betegek közül összesen hét halt meg. Szédelgés képekkel. Az Egyetem-téren levő Andrássy palotában néhány hónappal ezelőtt képkereskedés nyílott meg. Az üzlet az „Első magyar mübarátok egyesülete“ czimet viselte és külföldi művészek alkotásait kinálta részletfizetésre. A vásárló azonban nem részletfizetés czimén hordta a pénzét a kereskedésbe, hanem időnként tagsági dij fejében kellett kisebb-nagyobb összegeket lefizetnie. Ennek fejében azután Ígértek neki kívánsága szerinti eredeti festményeket. A minden előzmény nélkül megalakult vállalat legelőbb is a belügyminiszternek szúrt szemet. Leirt tehát a főváros tanácsához, hogy járjon utána, vájjon miféle egyesületről van itt szó, ki hagyta jóvá alapszabályait s mi czimen osztogat a vásárlónak „tagsági jegyeket“. A miniszter aggodalma azonban elkésetl. A IV. kerületi elöljáróság ma tett jelentése szerint ugyanis az egész vállalat csupán egy külföldi embernek volt a tulajdona, ki az »egyesület“ czimet csupán csábító ezógérnek használta. Felelősségre azonban már nem lehet vonni, mert február elsején i ecsukta a boltot s ismeretlen vidékre távozott. Nem hagyott valami kellemes emléket maga után, mert a Loltbért se fizette ki s jó előre gondoskodott róla, hogy sok műtárgy ne maradjon hátra. Mindössze néhány csekélytrtékíi képet találtak az üres boltban.
