Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-02-12 / 7. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. február 12. ékelve. Egy 1000 liter ürtaita'mu zsák súlya 32 kgr úgy, hogy 400 kgr. 1000 liter) szemétnek hordozható- sákban való elszállitásá- nál holt teher gyanánt — a zsák súlya csak 8 százalékkal szerepel. Még előnyösebbé teszi a hordozhatózsákok használatát egy­szerű és könnyű kezelésük. A hordozhatózsák éppen olyan, mint egy utazózsák. Felsőrésze, a melyet vasszegély övez, épp úgy összecsukható, mint az utazózsáké. A kinyitott zsák az udvar­ban fölállított cs állandóan lefödött tartóban van kifüggesztve, még pedig akképp,, hogy a zsák vaspántos szája, a tartó oldal­falához erősített kapocsra van akasztva, mig a zsák maga sza­badon lóg. A szemetet a külső tartó ajtajának felnyitása után lehet a zsákba beszórni. Mikor a szemeteskocsi a ház elé megérkezik, a szemetes legények a telt zsákot összecsukják, helyébe rögtön másikat akasztanak, amazt pedig továbbítják a szemetes kocsin. E mellett a kezelés mellett a pormentes szemétszállítás biztositva van. A zsákokat a kiürítés után dezinücziálják, időn­ként pedig izzó kemenczében kiégetik, hogy az esetleg benne- maradó miazmák kipusztuljanak belőle. A szemétszállítást tehát leghelyesebben és a modern igé­nyeknek legmegfelelőbben hordozhatózsákokkal lehet végezni. Budapest egyenesadója 1898-ban. Budapest főváros az 1898-ik évben egyenes ál­lami és községi adó fejében 38,490.056 kor. 12 fillért fizetett, vagyis 60.000 koronával többet, mint az előző évben. Ez összegből 27,712 977 kor. 92 fill, állami adó, 10,777.058 korona 20 fillér községi pótlék. A főváros egyesítése óta az egyenes adók összege egy egész évtized alatt (1874-1883-ig) kisebb- nagyobb hullámzás mellett csak körülbelül 800.000 kor.-nyi csekély emelkedést tüntet fel, az 1884-ik év­től kezdve azonban már állandó és nagyobb arányú emelkedés észlelhető, a mennyiben az azóta elért emelkedés 18'7 millió koronára rúg. Az egész időszak alatt a kivetett egyenes adók összege 19‘5 millió ko rónával, vagyis 103%-kai gyarapodott, mi mellett azonban a főváros népességének emelkedését is te­kintetbe kell venni. Az állami és községi adó emelkedése nem tart arányos lépést, a mennyien a huszonöt évi időszak alatt az állami adó 1040 0-kal, a községi adópótlék el­lenben csak 99°, o-kai emelkedettí, a mi azon adónemek (általános jövedelmi pótadó, hadmentességi dij stb.) behozatalában és tetemes emelkedésében találja ma­gyarázatát, melyek csakis az állami pénztárba fizet­tetnek be. Az utolsó évben az állami egyenes adó közel */2 millió koronával volt kisebb, ellenben a községi egye­nes adó több mint egy harmad millióval nagyobb az előző évinél. Emelkedett a házbéradó 334 ezer, a házbérkrajezár-adó 283 ezer, a IV. oszt. kereseti adó 87 ezer, a III. osztályú kereseti adó 13 ezer, a tőke­kamat és járadák adó 20 ezer koronával, ellenben csökkent az I. és II. osztályú kereseti adó 73 ezerrel, a részvénytársaságok adója 1.136 ezer, az általános jövedelmi pótadó 286 ezer koronával. A többi adó­nemeknél a változás jelentéktelen. Budapest fővárosra 1874 óta egyenes állami és községi adó fejében a következő összegek vettet­tek ki. Év Állami adó Községi pótlék Összesen 1874 13,574.544-12 kor. 5,421.194-70 kor. 18,995.738-82 kor. ls75 . . 14,109.736,18 „ 5,441.935-06 19,551.661-24 1876 . . 13,251.029-74 5,246.803-72 19,497.833-46 1877 . . 13,738.083-50 5,071.360-74 18,309.444-24 1878 . . 13,723.623-54 5,024.836-82 V 18,748.460-36 1879 . . 14,575.518-28 5,098.42904 19,673.846-32 1880 . . 14,535.886-58 4,932.961-88 19,468.888-46 „ 1881 . . 14,861.024-46 4,955.646-46 19,816.670-92 1882 . . 14,499.850-08 5,060.870-68 19,560.760-76 1883 . . 14 720.053-78 5,08 U14-58 19,804.128-36 188 t . . 15,709.600-40 „ 5,232.674-86 20,942.275-26 1885 . . 15,920.872 48 5,211.097-52 21,131.970 00 1886 . 16,263 480-06 „ 5,293.561 04 v 21,556.981-10 1887 . . 18,172.193-32 5,918.423-84 24,090.617 16 1888 . . 18,111.119-60 „ 5,898.450.26 24,109.569-86 » 1889 . . 18,577.243-36 )) 6,319.974.30 24,897.217 66 P 1890 . . 19,745.464-18 6,456.662-54 26,202.126-72 1891 . . 20,428 906-68 „ 6,710.500 14 27,219.906 82 1892 . . 20,937.414-38 6,949.113-68 27,836.528-06 „ 1893 . . 22,758.771-28 „ 7,587 169-28 30,345.940 56 1894 . . 22,569.829-08 7,939 05774 31,508.'86-82 1895 . . 21,548.855-18 8,393.764-12 » 32,852.619 33 T> 1896 . . 27,830.161-48 9,572.506-12 37,409.670-70 1897 . . 28,176097-30 10,253-788-52 )) 38,429,885-82 1898 . . 27,713.99792 10,778.058 20 „ 38,490.056 12 „ Összehasonlítva a fővárosra kivetett adók emel­kedését a fővárosi lakosság létszámával, azt látjuk, hogy 1898-ban egy-egy főre az állami és községi adó­ból együttvéve 59‘39 korona, magából a községi adó­ból 16'63 kor. jutott, amazokból l-65 kor.-val keve­sebb, ebből 35 fillérrel több, mint az előző évben. A főváros adóerejének helyes megítélése czéljá- ból érdekes az egész országra és a fővárosra kivetett egyenes állami adók közt való összehasonlítás. Az egész országra kivetett egyenes adók ösz- szege (a szállítási és nyereményadó, a bányaadó, a késedelmi kamatok és az adóbehajtási költségek le­számítása után, mint a melyek a fővárosi kimutatás­ban nem foglaltatnak) tett ugyanis 208 1 millió kort, ehhez járult Budapest 25 9 millióval, vagyis az egész ország megfelelő egyenes állami adójának 124 szá­zalékával Az adókivetések részletezése az egyes nemek szerint a következő : Adónemek Az egész országban Földadó 70,211.367 kor. Házadó 25,558.189 „ Kereseti adó 51,216.359 „ Részv. társulatok stb. adója 9,077.010 „ Kamat- és járadékadó 11,600.946 „ Fegyver és vadászati adó 1,043.564 „ Hadmentességi dij 4,440.717 „ Ált. jöved. pótadó 34,993.010 „ Budapesten 107.050 kor. 7,604.746 „ 8,040.635 „ 3,512.198 „ 507.148 „ 350 „ 212.566 „ 5,891.082 „ Összesen : 208,141.162 kor. 25,875.775 kor. Ez az összeállítás mutatja, hogy a fővárosi ház­adó majdnem három tizedrészét, a nyilvános szám­adásra kötelezett fővárosi vállalatok adója közel két­ötödét teszi az egész országra e czimen kivetett adó­nak, mig a kereseti adó és az általános jövedelmi pótadó mintegy hatodát. A kivetett adóból 1874—1898-ig ötödéves cső portokban számítva azt találjuk, hogy az első évötöd­ben a kivetett adó 85%-a, a másodikban már , annak 882/3°/o-a, a harmadikban 91%-a, a negyedikben 88V3°/o-a és végre az utolsó 5 évben 901/1o°/o-a folyt be. Ezen aránynak ilyetén való alakulását annak je-

Next

/
Thumbnails
Contents