Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-01-30 / 5. szám

6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. január 30 melyen boldog, boldogtalan résztvett, természetesen borsos beléptidíj fejében, csinos mellékjövedelemre tett szert. Minden­esetre szép a fővárostól, hogy a kvalifikáczió ily alacsony fokán álló hivatalnokainak módot nyújt ilymérvíí boldogulásra akkor, mikor más, juris doktor tisztviselői 8 évig gyakorno- koskodhatnak havi 50 forint fényes fizetésért. A mióta a főváros költségvetése kezd több gondot okozni és mindig nehezebb a fenyegető deficzitet elkerülni, nagy szerepet kezd játszani intéző köreink előtt egy eszme, a mely mindenre kiterjeszti ügyeimét és ez a takarékosság. Iparkodunk redukálni, a mit lehet, sőt megkísértjük a lehe­tetlent is pénzügyeink érdekében. Ez azonban csak akkor bírna nagy jelentőséggel, ha erős kezek a maga helyén jut­tatnák uralomra Kár, hogy ott sok az ellensége is. Reméljük, hogy mindennek daczára diadallal kerül ki az érdekekkel vívott harczából és sikert arat mindenütt, a hol csak jó hatása lehet. Már eddig is sok helyütt szépen alkalmazhattuk volna, a hol ma már, sajnos, késő. Sok fölös­leges dolgot elkerülhettünk volna, ha előbb fölszinre kerül, de most már bizonyára állandó marad és érvényesülni fog ott, a hol eddig semmi szerepe nem volt, modern intézmé­nyeink létesítésénél is. Reform világ. i. Ábránd és való. A székes-főváros egyesítése, tehát kerek 25 év óta nem emlékezünk közgyűlésre, melynek határozatai a város anyagi gazdagodásának javítására olyan széleskörű perspektívát nyújtanának, mint a múlt évi budgetvita. És nem emlékezünk a tanácsi határozatok olyan hosszú sorozatára sem, minőket az 1899-iki költségelő­irányzat és az adóemelés tárgyalása, a városi közigazgatás minden vonalán provokált. Valóságos riadó, a mit a takarékosság nemtője fuj és a városi közigazgatás lassú tempójához szokott szem­lélő ámulva-bámulva áll meg a tengersokaságú reformok előtt, melyeknek soha nem remélt korszaka 1899. ápril hó végével fog fölhajnaiodni. Hogy miért ép a bolondok hónapjának végével, annak okozatos összefüggése talán a városatyák azon komoly elhatározásában rejlik, hogy 1899. ápril végével ők is véget vetnek minden olyan törekvésüknek, mely végeredményében ápril havának jokozus keretébe illik. Papiroson ez ma tényleg így van és mert a pokol tornácza jó szándékkal van kikövezve, engedjük át ma­gunkat annak az édes ábrándnak, hogy az a sok jó szándék, melytől a közgyűlés és a tanács határozatai duzzadnak, meg is valósul. Tartsunk hát szemlét a sok minden fölött, a mi tervbe van véve. Mindenekelőtt szemlét kötelesek tartani az összes ügyosztályok a közigazgatási ágazatok háztartása fölött és kimutatni kötelesek hol minő megtakarításokat lehet tenni. Revízió alá kötelesek venni a városi illetékek és díjakra vonatkozó szabályzatokat, hogy kitűnjék, mi módon és arányban lehessen azokat jobban kihasználni, esetleg újabbakkal pótolni. Az állami anyakönyvelés költségeinek fedezésére kapott államisegély emelése iránt újabb tárgyalás indí­tandó. A fővárosi törvény revíziója tengeri kígyójának farka, a belügyminiszterhez intézendő újabb előterjesztés­sel lesz megtoldandó. A kórházi költségvetéseket a pénzügyi bizottság is meg akarja rostálni. A belügyminiszter tehát fölkérendő, hogy ezt engedje meg. A budai temetőkre nézve folytatott gazdálkodás most utólag, több évre visszamenőleg (hányra, nincs meg­mondva) a polgármester és három városatya által meg­vizsgálandó. Az előfordult és esetleg még bejelentendő visszaélések, különösen gazdasági kihatásukra, részint a javaslatba hozható megtakarításokra nézve, földerítendők A bel és a kültelki utakra fordított építési és anyagbeszerzési költségek részletesen kimutatandók. A kisajátítási járulékokra vonatkozó rendelkezések revízió alá veendők főleg oly irányban, hogy azok a szabályozások által érintett ingatlanok értékemelkedé­sének arányában kiképzést nyerjenek. Revízió alá veendő az 1870: X. t.-czikknek a fővárosi közmunkák tanácsára vonatkozó része. A katonai igazgatási teendők ellátásáért megfelelő állami hozzájárulás végett tárgyalás indítandó. Az állami adók kezeléséért megfelelő állami hoz­zájárulás végett újabb tárgyalások lesznek kezdendők. A költségelőirányzat tervezetét ezentúl nem a főszámvevő állítja össze. A hiteleket és póthiteleket nem a számvevőség, hanem a pénzügyi osztály állítja össze és tartja számon. Erre nézve szabályzat lesz szerkesztendő. Á főváros kezelése alatt álló alapok és alapítványok jógi természete megvizsgálandó a végből, vájjon nincse- nek-e közöttük olyanok, melyeknek alapszerü kezelése megszüntethető s a melyek a községi alap költségveté­sébe beilleszthetők. Intézkedés teendő, hogy a legnagyobb mérvű taka­rékosság szemelőtt tartásával, a költségvetés november 1-je előtt a közgyűlésen tárgyalható legyen. Az állami vállalatoknak községi adóval való meg­rovása iránt a kormányhoz fölterjesztés intézendő. Az 5%-os iskolai adónak 1900, január l-jétől életbeléptetése iránt intézkedés teendő. (Ha ugyan a kormány ezen egyházpolitikai hátterű adót engedélyezni fogja.) A kerékpáradóra vonatkozó szabályzat sürgősen elkészítendő. Az ásványvizek, pezsgő, játékkártya és a magán­fogatok községi adó alá vonása tanulmányozandó. Az állami egyenesadók reformja sürgetendő. A pénzügyminiszterhez kérdés intézendő, vájjon hajlandó-e a progresszív városi jövedelmi adó behozata­lához hozzájárulni. A községi örökösödési illeték behozatala iránt javaslat készítendő. A gazdasági hivatalnak oly módon való átszerve­zése, hogy a főváros által szükségelt különféle anya­gok, nagyban, központilag legyenek beszerezhetők, tanulmány tárgyává teendő. Jövőre a költségvetésben a nyugdíjak és kegydíjak elkülönítve irányozandók elő. A két községi főreáliskolának állami kezelésbe való átadása iránt új tárgyalás indítandó, valamint az iránt is, hogy ama közép-és szakiskolák költségei, melyek föntartására a főváros törvényszerint kötelezve nincs, mi módon volnának leszállítandók vagy miként lenne ezen teher teljesen megszüntethető, , A mértékhitelesítésnek a vidéken és különösen Újpesten bérlet útján való kezeléséből származó visszás állapot megszüntetése végett a kereskedelemügyi minisz­terhez fölterjesztés intézendő.

Next

/
Thumbnails
Contents