Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-11-27 / 44. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS _________ 1898. november 27Ajá nló-levél. Minthogy a „Magyar Székesfőváros“ egyes számaiból arról győződtem meg, hogy e lap a főváros közigazgatási életével és általában a főváros községi ügyeivel tüzetesen és behatóan foglalkozik és így a közigazgatás ismertetése és a tárgyalás alatt álló kérdések megvilágítása körül úgy a nagy közönségre, mint a közigazgatásra nézve hasznos szolgálatokat van hivatva teljesíteni: a lapot az érdeklődők figyelmébe szivesen ajánlom* Budapest, 1899. évi május hó 31-én. Halmos s. k polgármester. Hírek a városházáról. A terézvárosi templom harangja. Stieber Vincze terézvárosi plébános már többször kérte a tanácsot, hogy a templom haranglábát vasszerkezettel lássa el és a harang felett levő részt, mely a toronytető falszerkezete, falaztassa el, vagyis boltoztassa be. A munkálatokat a mérnöki hivatal is szükségesnek nyilvánította, azonban a tanács nem hajtatta végre, mivelhogy nem jutott reá pénz. A plébános most arra kéri a tanácsot, hogy legalább a jövő évi költségvetésbe vegye fel a munkák költségét, nehogy ismét elmaradjanak, mert ez már egyenes veszedelemmel járna. A Baross-utczai villamos kitérő. A Baross-utczai villamos vasútnak a Wenckheim-palota és a Szentkirályi-utcza közötti szakaszán csak egy sínpárja van. A kocsikat eddig vöröszászló lengetéssel igazították útba, hogy szabad-e a pálya. A téli időben azonban ez a jelzésmód nem látszik eléggé megbízhatónak, ezért a társulat a Szentkirályi-utcza sarkán és a Baross-utcza 7. sz. háza előtt jelző-oszlopokat állíttat fel. Az oszlopok a közlekedést nem fogják zavarni s automatikus szerkezetük messziről feltűnően jelzi a szembe haladó kocsiknak az utat. A fehér korong a szabad pályát, a vörös az elzárt utat jelenti. Mibe került az árvíz a fővárosnak! Az őszszel fenyegetővé vált árvíz a fővárosnak nehány ezer forintját elmosta. Az árvíz okozta költségekre vonatkozó számadásokat már egybe állították. Kiderül ezekből, hogy a legutolsó árvíz 10,000 frt költséget okozott. Ebben az összegben nem szerepelnek még a szivattyúk költségei, a töltések felállításának és az elfogyott szén ára. Mind e mellett a tanács meglehetősen elégedett az idei veszedelemmel, mert olcsóbb volt, mint elődjei, különösen az 1876-iki, a mely épen 41,000 írtjába került a fővárosnak. Az új vámvonalak és a bérkocsisok. A bérkocsi-díjakról szóló szabályrendelet különböző viteldíjat szab meg a belső területre és a kültelekre. Ez a megkülönböztetés nem függ a vámvonalaktól, mert a szabályrendelet a belső és külső területeket ezektől függetlenül állapítja meg, a belső terület tehát a vámvonalak kihelyezésével nem nagyobbodott meg. A bérkocsi ipartársulat most a tanácshoz folyamodott, hogy ezt a körülményt hivatalosan is állapítsa meg és tegye közhírré, mert a közönség nagy része nem ismeri a szabályrendeletet és a bérkocsisoknak sok kellemetlenséget okoz az utasok jogosulatlan felszólalása. A déli vasút kövezési járuléka. A főváros a cs. és kir. szab. déli vasút-társaságra több száz forintnyi kövezési járulékot rótt ki, az Alkotás-utcza felöl berendezett társaskocsi-állomás burkolása költségei fejében. A vasút-társaság a kivetés ellen felszólalt, s azzal védte igazát, hogy ő az omnibusz állomás berendezése ellen határozottan tiltakozott, ebből eredőleg tehát őt semmiféle követelés nem terheli. A tanács kénytelen volt megállapítani, hogy az Alkotás-utcza felől csakugyan nem rendeztek be semmiféle omnibusz-állomást, a kérdéses helyen társaskocsi közlekedés fenn nem áll, ennélfogva a kövezési járulékot törülte. Hogy azonban ne kerüljön ki a vasút-társaság a dologból, mint feltétlen győztes, a mérnöki hivatal előterjesztése alapján egyidejűleg kötelezték, hogy a Koronaőr-utcza felől a kövezetei állíttassa helyre, a kocsifeljárókat igazíttassa. ki. A budai átszállóforgalom. Több tekintélyes budai polgár arra kéri a tanácsot, hogy a közúti vasút társaság és a városi villamos vasút társaság pesti vonalain nemrég életbelépett kölcsönös átszállóforgalmat a budai vonalakra is terjesztesse ki. A budaiaknak nagjr érdekük függ tőle, hogy a két társaság vonalain akadálytalan és kényelmes közlekedést biztosítsanak maguknak s ennek egyik alapfeltétele, hogy miként a balparton — úgy Budán se kellessék a közönségnek a két vállalat különállóságával járó bonyodalmakkal törődni. Kötelező koronaszámítás. Január elsején életbelép a kötelező koronaszámítás. Már is előreveti árnyékát a sokféle bonyodalom, a mi az átalakulással előreláthatólag járni fog. A polgármester és a tanács saját hatáskörükben minden lehetőt megtesznek, hogy a hatalmas testületnél a számítás változás minél könnyebb szerrel menjen végbe. A polgármester rendelet bocsájtott ki az összes tisztviselők számára,
