Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-11-27 / 44. szám
1899. november 27. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 15 melyben figyelmezteti őket, hogy január elsejétől az összes fizetésekre vonatkozó nyugtákat már a koronaszámítás szerint kell kiállítaniok. a januári nyugtákat már legkésőbb deczember 10-ikéig a számvevőséghez kell juttatni, hogy az új fizetési és egyéb fő könyveket az érték szerinti számításnak megfelelően még új évig átalakíthassák. Rossz a gázvilágítás. Fővárosszerte napról-napra több a panasz, hogy a gázvilágitás a fővárosban újabb időben rendkívül rossz. A gáznak nincs meg a kellő nyomása, gyakran vibrál, sőt helyenként el is alszik. A gáznyomás megfigyelésére a főváros önműködő jelzőkészülékeket szerzett be. Ilyen készülékeket állítottak fel már eddig is a II. és IV. kér. reáliskolában, és a III. VII. és X. kér. előj áróságoknál is. A megfigyelések igen alaposan meggyőzték a fővárost a gázvilágítás satnya voltáról, úgy, hogy a többi kerületek kérelmére most az V., VI., VIII. és IX. kér. elöljáróságánál is állíttat fel újabb megfigyelő készülékeket. Ha a megfigyelések eredménye ezentúl is hasonló lesz, a tanács a gáztársulattal szemben erélyes intézkedésekhez lesz kénytelen folyamodni. Pénzügyőrök vasúti szabadjegye. A budapesti m. kir. pénzügyigazgatóság arra kérte a tanácsot, hogy a főváros közúti vasutain a pénzügyőröknek szabad közlekedést biztosítson. A tanács ma a kérelmet elutasította, mert a vasúttársaságok sem szerződésük, sem pedig a kiadott engedélyek alapján nem kötelezhetők arra, hogy a pénzügyőröket ingyen szállítsák. Alagút a Duna alatt. Báró Braunecker Lamorál és Visnovszky Sándor előmunkálati engedélyt nyertek a tanácstól, hogy az V. kér. Báthory-utczától a Duna alatt a Bomba-térig és a IX. kerületben a Boráros-tártöl a Lágymányosig alagutat építhessenek. A vállalkozók az alagutak terveit már be is mutatták a tanácsnak. most pedig előmunkálati engedelem meghosszabbításáért folyamodtak. A mérnöki hivatal az engedély meghosszabbítását javaslatba hozta a tanácsnak, azonban kifogást emelt a miatt, hogy a tervezők az alagutat a pesti oldalon a Sas- és Nagy Korona-utcza irányában a Deák-térig önkényesen meghosszabbították, a jobbparton pedig a Pálffy-térig terjesztik ki. Uj állami zálogház. Egy budapesti ügyvéd ajáulatot tett a kereskedelmi miniszternek, hogy a belvárosi kir. zálogházat és területét engedje neki át, a miért viszontszolgáltatás fejében az ügyvéd megfelelő új zálogházat építtet és rendeztet be a Ferencz- városban ugyanakkora telken mint a szerb-utczai vagy a mostani épület területének egyik részén. Az új zálogház háromszor akkora forgalom lebonyolítására lenne elegendő, mint a mostani. Abban az esetben pedig, ha a régi épület telkén emelkednék az új zálogház is, a vállalkozó hajlandó saját költségén az építkezés ideje alatt a zálogházat bérházban elhelyeztetni. A miniszter kijelentette, hogy az ajánlatot nem fogadja el, mert az új zálogház építésének kérdésében már másirányú intézkedést tett és nyilvános pályázatot hirdetett az új zálogház-épület telkére. KÖZGAZDASÁG. A füstemésztökröl. Bizony még csak egy esztendeje szólunk a füstemész- tőkröl s még nagyon kevés az, a mit elértünk. Mindössze egy homályos mérnöki javaslat, a melynek minden sora azt bizonyítja, hogy a füsttelen tüzeléssel maga a technika sincs még tisztában. Persze nagy baj az, hogy igen sokat várunk a tüzelő-szerkezetektől, mert nincs tisztázva tulajdonkép, hogy a füsttelen tüzelés fogalmához mi tartozik. A hőfok nagysága a tüzelőszer gazdaságos kiaknázása, gyors égés stb. és végül utolsó sorban a füst nélkül való tüzelés. Nézetünk szerint a főhiba abban van, hogy a füsttelen tüzelést csak mint mellékes czélt tekintik. A szabadalom-tulajdonosok szertelen reklámjai tényleg megtéveszthették magukat a hatóságokat is. A füsttelen tüzelésre való szerkezetekkel — kivévén azokat, a kik az Eggen- ber Szilveszter rendszert használják — mind becsapódtak. S itt igen nagy baj az, hogy a próbát teljesítő hatóság sorra vette a külföldi szerkezeteket, sőt egysorba állította az egy magyarral, daczára, hogy amazok hasznavehetetlensége kiderült. A fővárosnak pedig a kötelező füsttelen tüzelés behozatala rendkívül érdekében áll. Ma úgy állunk, hogy a fővárosban port és füstöt nyelünk és kormot lehellünk. Por, füst, korom rongálja tüdőnket, piszkolja a lakásokat s kétségbeejti a háziasszonyokat, a kik örökké takarítanak és hiába, mert nincs hatalom, a mely a levegőt megtöltő pesti füsttel és korommal megbirkózzék. A közmunkatanács ugyan úgy tett, mintha szándéka volna a füstképződést megakadályozni. Az építőszabályzatban rendelkezik a füstemésztő szerkezetekről, de nem gondoskodott a végrehajtásáról különben üdvös rendelkezéseinek Azonkívül sürgette a főváros mérnöki hivatalát is, hogy tegyen javaslatot: miképp lehetne a füst nélkül való tüzelést leghelyesebben rendszeresíteni. Kísérletek megtételére is felhívta. Sőt megkérte a tanácsot, hogy a létező füstemésztőszerkezetek közül ajánlja a legjobbat, a melynek berendezésére kötelezni lehetne a kazánnal dolgozó telepeket. A mérnöki hivatal valami javaslatot készített is. Tudjuk, hogy a főintézkedési jogot az elöljáróságokra ruházta, mert nézete szerint az elöljárók, mint elsőfokú közegészségügyi hatóságok, minden újabb szabályrendelet nélkül végrehajthatják az építő-szabályzat rendelkezéseit. A javaslat azonban nem mondja meg, hogy a füsttelen tüzelésre melyik a legjobb szerkezet. Ezt pedig a hatóságnak kell megállapítani, mert egy ilyen, nagy költséggel járó reformnál végre is megkívánhatja a magánfél, hogy a hatóságtól ne csak utasítást, hanem reális felvilágosítást is kapjon. Annak a megjelölésével kell tehát kiegészíteni a javaslatot, a mely hónapok óta elintézetlenül hever a tanácsnál, hogy melyik a legjobb fűstemésztő szerkezet. Szakértők és kazántulajdonosok legmegbízhatóbbnak az Eggenbergerét tartják. Ezt a mérnöki hivatalnak meg kell állapítani s ha úgy van, a miben nem kételkedünk, a füst- emésztők kötelező berendezésére vonatkozó javaslatát megfelelően egészítse ki. A tanács pedig intézze el. Végtére a
