Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-09-18 / 34. szám
II. évfolyam. Budapest, 1899. szeptember 18. 34. szám. I r KÖZIGAZGATÁSI HETILAP. Előfizetési ára: Egész évre ........................... Fé lévre ............................... 6 frt. 3 frt. Szerkeszti és kiadja: Dk- BARTHA SÁNDOR. IV Szerkesztőség és kiadó: . kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. Tanács és közgyűlés. A törvényhatóság- első ülése a kéthónapos nyári szünet után megvolt. A zsidó-ünnepek miatt egy nappal a szokásosnál előbb tartották, szerda helyett kedden. Ám akár meg- se tartották volna. Azok a remények, a melyeket a törvényhatóság működésének első megnyilatkozásához fűztünk, letörtek. A közgyűlés csak önmagához volt hasonló, de kéthónapi szünetelése után működése nem volt méltó a fővároshoz. A szegénységi bizonyítvány elrettentő példánya az a napirend, a melynek kedvéért 400 városatya megszakította nyári vakáczióját. Beli kár volt, beli kár volt! Mert ugyan mért volt sürgős a közúti vasúttársaságnak átengedendő telek ügye, a napirend első tárgya, mikor még a „Főv. Közi“ is jó előre tudta, hogy az „le fog vétetni“ a napirendről? De ha ez nem, hát valószínűleg a Landermann Jakab, Klein Bernát és Rosen- feld Samu bérajánlatai voltak a közgyűlés fénypontjai. Ha ugyan mellőzni akarnék, hogy a pesti izr. hitközség telekügye is napirenden volt, a mi elég fontos lehetett, mert a hitközség az új Wesselényi-utcza mentén olyan telekért ígért 200 forintot, a melynek öle a fővárosnak legalább 350—400 írtjába került. Persze méltányosságból a hitközség győzött, bár mi a legjobb akarattal sem látunk okot a méltányosságra. Ilyen tárgyakból állott az első közgyűlés napirendje. A Károly-kaszárnya apró boltjainak bérbeadása, póthitel a csatornák tisztítására, járdafoglalási díjak leszállítása és visszautal- ványozása, stb. Jelentékenyebb volt a mester-utczai villamos vasút ügye, a melyet végre-valahára nyélbe ütöttek. A nagy dolgok, a melyeket a tanács a nyár folyamán előkészített, lemaradtak., Az ügyosztályok újjászervezése : az adóügyosztály és vasútügyosztály kérdése, a mely fontos is, sürgős is, pihen! A nagy szabályrendelet-tervezetek: a hirdetésügy rendezése, a vízvezetéki szabályrendelet, a városrendezés, kövezési, csatornázási járulék-tervezetek, a költségelőirányzatot megelőző pénzügyi reformok, mind késnek. A sürgős előterjesztések: az iskolaadó, hatósági tűzbiztosító intézet, a millennáris alapítvány kamatainak miképp leendő felhasználása, bérkocsi-tarifaügy stb., nincsenek sehol. Igaz, hogy a tanács is pihent; de annyira még sem szünetelhetett, hogy az első közgyűlésre csupa olyan tárgyak kerüljenek össze, a melyeknek kurrens elintézése megokadatolná négyszáz nagyságos úr pihenő idejének a megszakítását. Bizony, bizony, tekintetes Tanács, nagyon rosszul méltóztatik gondozni e nagy város ügyét baját. Hiszen bő alkalmunk lesz még szót emelni egyes nagyobb mulasztásokról később is, de most ez első közgyűlés után nem hallgathatjuk el, hogy eljárása alig menthető. Az az óriás apparátus, a mely a kerületekben és a központban rendelkezésre áll, kellő vezetés mellett bizonyára más produkczióval állított volna a törvényhatóság elé. Mert az nem mentség — közügyről és közhatóságról lévén szó, — hogy a zsidó-ünnep miatt kellett egy nap alatt a közgyűlést befejezni. Tetszett volna hétfőn kezdeni az ülést, vagy egyáltalán nem tartani semmit. De összehívni a törvény- hatóságot — semmiért, kissé merész. Persze, a t. városatyák között nem igen akadt felszólaló, a ki ezeket a megjegyzéseket megtette volna. Nem jutott eszébe senkinek sem, hogy felvesse azt a kérdést: hát miért is jöttünk mi ide? A könnyű szórakozások kedvelői szeretik a munkának is a könnyebb oldalát s így nem ütközött meg senki a napirend ürességén. A tanács, a mely gyakran panaszolja a törvény- hatóság tűrhetetlen uralmát, most maga mutat
