Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-04-17 / 16. szám
1899. áprilisT 17. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 A cselédbiztosítási osztálynak az idő szerint 609 tagja van, de nincs pénzkészlete. Az egyesület működése szabályellenes, nagymérvű visszaélések konstatáltattak. A „Magyarország:“ betegsegélyzö és temetkezési egylet. Vezetői ugyanazok, a kik a Reformnál vannak. A Magyarország financziális állapota épp oly rósz. Az Erzsébetvárosi Bank szövetkezetnek tartozik 900 forinttal. A kölcsön kamatját a pénztáros 40 korona 40 fillér helyett 40 írt 40 krral szerepelteti a könyvekben. Összes vagyona 205 korona és a dísztagoknak szánt diplomák. Nagyobb adósságai a banktartozáson kívül: a Hunnia nyomdának L25 írt, Posner czégnek 80 forint, Kaszinó nyomdának 96 forint, orvosoknak 222 forint, gyógyszerekért 436 forint. 1898. első felében befolyt 150 frt tagdíj, 284 frt adomány és 1612 frt kölcsönpénz; 1898. év második felében befolvt 2382 frt tagdíj, de ezzel szemben a félévi adminisztraczionális kiadások 3280 frtra rúgtak. Hegedűs Márton titkár pénzkezelő elszámolási rendszere aggályos, mert a tagoknak fizetendő járulékokból levont s a levonásokat nem könyvelte el. A tagok száma nem állapítható meg. A választmányi jegyzőkönyvek szerint 448, de állítólag 600 tag is van, a kik közül egy másik jegyzőkönyv szerint 527-et törültek. „Nők betegsegélyzö-egylet otthona és kölcsönös segélyzö köre.“ Az egyletnél merész és könnyelmű gazdálkodás folyt. Orvosi segélyre egyáltalán nem adtak pénzt, sem egyéb alapszabályszerű czélokra. 1897. deczembertől 1898. deczember végéig 6800 korona 40 fillért vettek be, a melyből segélyekre, orvosszerekre kiadtak 306 koronát, a többit adminisztratív költségekre fordították. A bizottság konstatálta, hogy az igazgatónő férje Agnelly Béla 40 forint havi fizetéssel, mint Írnok van szerződtetve, természetesen az alapszabályok ellenére. Tavaly 10l8^tagja volt az egyletnek, az idén valamivel több van 500-nál. De semmi pénzkészlet nincs s így sem orvosi, sem gyógyszersegélyt, sem temetkezési járulékot, sem kelengyét nem tudnak a tagoknak szolgáltatni. „Albrecht föherczeg III. fővárosi katonahadastyán betegsegélyzö és temetkezési-egylet “ Több súlyos szabálytalanság merült fel ez egyesület ellen is. Pénzkészlete oly csekély, hogy a függő adósságaira sem elegendő, még kevésbé lehetséges, hogy 1400 tagnak betegségi vagy temetkezési segítséget adjon. Vagyona nincs, az újonnan szerzett tag tiz heti járulékát pedig a tagszerző ügynök kapja. Pénzkezelése és ügykezelése rendetlen, a pénzbeszedő és főpénztáros elszámolása megbízhatatlan. A zenetiszt (a neve nem volt kipuhatolható) állása tiszteletbeli, mégis 50 forint havi fizetést húzott. Az egyesület vagyona a vizsgálat alkalmával 189 frt volt. Ebből magánkölcsönért tartozik 75 írttal és ezen kívül adós egy félévi gyógyszerszámlával. „Budapesti Teherszállító és Fuvaripar Munkások Szakegyesülete.“ Az egyesület fennállása óta a tagok beiratási díjából és a heti járulékokból a vezetőség és az adománygyűjtők a legkülönbözőbb czímeken pénzeltek Hivatásszerű működésről szó sincs, az alapszabályokat teljesen figyelmen kívül hagyják. Beiratási díj fejében a tagoktól 1 frt, s hetenkint 10 krajczár járulékot szednek. Az egyesület vagyona jelenleg 495 frt 35 kr. Az egyesület elnöke: Nagy István munkás heti 10 frt, a titkár: Krausz Mihály hivatalszolga heti 1frt fizetést húz. A tagok száma jelenleg 3. * A belügyminiszter az elősorolt öt egyesületet nagymérvű visszaélések, könnyelmű gazdálkodás, szabályellenes és a szegény, hiszékeny néposztály kizsarolására irányuló működésük miatt felfüggeszti, működésüket beszünteti, felhívja a fővárost, hogy az egyesületek ellen haladéktalanul a legszigorúbb vizsgálatot indítsa meg, a melynek eredményéről mielőbb jelentést kér. A közúti-vasút téli menetrendje. A közúti-vasút tavaly október elején bemutatta a fővárosnak az 1898—99-re szóló téli menetrendet. A tanács többrendbeli módosítást tett a menetrenden s egyben kikötötte, hogy a gyakori átszállások megszüntetése végett a végállomások a Kálvin-térről elhelyeztessenek s az új-pesti kocsik végállomása a Csepel-rakparton, az ó-budaiaké a Ludoviceum előtt legyen. A közúti-vasút társaság felebbezett e határozat ellen a kereskedelmi minisztériumhoz, a mely a főváros többszöri sürgetése daczára még ma sem intézte el — hét hónap után —- a téli menetrend ügyét. A tanács legutóbb tárgyalta ezt a sérelmes eljárást s miután legközelebb a tavaszi menetrend kerül napirendre s ekkor ugyanazokat a kikötéseket akarja ismételni, elhatározta, hogy a kereskedelmi minisztert még egyszer felkéri a tavalyi téli menetrend jóváhagyására. Vitás 250 000 forint. Kilencz esztendővel ezelőtt a főváros a dunai rakodópartokat felemeltette s a munkálatokra 256,000 forintot költött. A munka befejezése után felírtak a kormányhoz, hogy ezt az összeget térítse meg abból a 24 milliós alapból, a melyet az 1870: X. törvényczikk alapján adott a törvényhozás a fővárosi közmunkákra. A kormány a feliratra kijelentette, hogy az alap elfogyott s a 256,000 forintot nem téríti meg. A tiszti ügyészség azonban kimutatta, hogy az alapnak ma is tekintélyes bevételei vannak, így a hídvámok is, a melyek ugyan 1910-ig le vannak kötve, de azután jogosan fordíthatók a kérdéses költség megtérítésére, mert a rakodópart felemelésével végzett munkák olyan pótmunkák, a melyek az 1870: X. törvényczikk 3. szakasza szerint a kormány feladatát képezték. A tanács tegnap tárgyalta a tiszti ügyészség előterjesztését s elhatározta, hogy újabb feliratot intéz a kormányhoz.
