Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-04-17 / 16. szám

10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. április 17. a tananyag rendezése, hanem a szakfölügyelet szervezése érdekében is. A közoktatásügyi bizottmány azonban e javaslathoz nem járult hozzá, hanem előterjesztést tett segédtanítói állások szervezése iránt, azt czélozva részben ezzel, hogy az igazgatók munkája megkönnyítetvén, több időt fordíthassanak az osztály­látogatásra. illetőleg a szakszerű fölügyeletre. 1895-ben újra fölmerült ez a kérdés, sőt fölhivatott a tanügyi ügyosztály, hogy a szakfölügyelet szervezésére nézve a tárgyalásokat újbúi indítsa meg. E felhíváshoz képest a tanügyi osztály ki is dolgozott egy javaslatot, a melynek ezek a főbb elvei : A szakfelügyelőket a közoktatásügyi bizottság javasla­tára a tanács választja. A minősítésre nézve lehetőleg szigorú mértéket alkal­maztunk a mi azonban nem szorul bővebb indokolásra, mert hisz tekintve a szakfelügyelők rendkívül fontos hiva­tását, csak természetesnek látszik, hogy ezen állások betöltésére csak igazán kiválóan képzett tanférfiakat kívánnánk alkal­mazni. A mi a szakfelügyelők teendőinek megállapítását illeti, e részben a fősúlvt arra fektettük, hogy a felügyelők mentve legyenek minden bürokratikus teendőktől s működésük úgy­szólván kizárólag csak az iskolák s azok egyes osztályainak látogatására s ez alapon az iskolák belső intenzív fejleszté­sére szorítkozzék. A tanítás megfigyelésén és irányításán kívül csak oly teendőket ruház a szabályzat a szakfelügyelőkre, a melyek azzal szorosabb kapcsolatban vannak s a melyeket a szün­napokon, tehát oly időben is minden nehézség nélkül el­végezhetnek, a mikor iskolákat amúgy sem látogathatnak. A szabályzat 5. §-a előírja, hogy a szakfelügyelők mű­ködése a kir tanfelügyelőnek, valamint az iskolaszékeknek törvényben biztosított jog- és hatáskörét semmi tekintetben nem érintheti. A mi a szakfölügvelőknek az igazgató és vezető ta­nítókhoz, valamint általában a tanítókhoz való viszonyát illeti, ezt akként igyekeztünk szabályozni, hogy a szakfelügyelőknek meg legyen egy bizonyos fokig a rendelkezési joguk, de azért elvi ellentét esetén mindenkor joguk legyen a tanítóknak egy magasabb fórumhoz apellálni. A szabályzat 10. §-a a szakfelügyelők illetményeit évi 2000 forint fizetésben és 600 frt lakbérátalányban állapítja meg, a melyhez járul 200 frt ötödéves korpótlék korlátozás nélkül s 100 -300 frtig terjedhető közlekedési átalány. Ki­mondja továbbá a szabályzat, hogy a főváros szolgálatában álló tanárok és tanítók szakfelügyelőkké történő előléptetésök esetén addig szerzett korpótlékaikat, valamint a legközelebbi korpotlékra való ígényöket megtartják. A szabályzat 3. §-a értelmében a szakfelügyelői kerü­letek s illetőleg a szakfelügyelők számát időről-időre a székes- főváros törvényhatósági bizottsága állapítja meg. A mennyiben a szabályzat már a jövő tanév elején életbeléptettetnék : egy­előre elégségesnek tartanók, ha hat szakfelügyelői állás szer- veztetnék. Az osztályok létszáma a jövő tanévben előrelátha­tólag meg fogja közelíteni az ezeret s így egy-egy felügyelőre 160—í65 osztály látogatása jutna. Több osztály semmi körülmény között sem volna egy- egy felügyelő gondjaira bizható, mert nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tanítási napok száma évenkint alig 200-ra rúg s így átlagban egy-egy osztály látogatására alig jut több egy napnál. A mi a szervezéssel járó költségeket illeti, ezeket a következőkben van szerencsénk részletezni : Az évi költség volna : 6 szakfelügyelő fizetése á 2000 forint . . 12,000 frt. 6 felügyelő lakbérilletménye á 600 forint . . 3,600 „ közlekedési átalány fejében átlag á 200 forint . 1,200 „ 16,800 frt. Nem hagyhatjuk e helyütt említés nélkül, hogy a felme­rülő költségtöbblettel szemben némi megtakarítások is lesznek elérhetők Kétséget sem szenved ugyanis, hogy a szakfelügye­let életbeléptével az igazgató és vezető tanítók az eddig köte­lezett osztálylátogatásokat annyira redukálhatják, hogy e miatt külön helyettesek kirendelésére nem lesz szükség. Ha az e czímen elérhető megtakarításokat csak 2,800 forintra teszszük évenkint, úgy az összes többletköltség alig rúgna többre évi 14,000 forintnál, a mi szemben a joggal várható eredménynyel, igen csekélynek mondható. Nem hagyható egyébként figyelmen kívül ama körül­mény sem. hogy a mennyiben a szakfelügyelet nem az álta­lunk javasolt módon szerveztetnék, kénytelenek volnánk azt továbbra is az igazgató-, illetőleg vezető-tanitókra bízni s őket egyidejűleg — legalább részben — a tanítás kötelezettsége alól is fölmenteni. Ez pedig hozzávetőleges számítás szerint is legalább 15 20 ezer forint többlet-költséget okozna, vagyis legalább annyit, mint a mennyibe a szakfelügyelői állások szervezése kerülne. A Dreher palota eltolása. A sokat emlegetett Kossuth Lajos-utczai ingatlan sorsában újabb váratlan fordulat történt. A főváros mérnöki hivatala határozottan állást foglalt az eltolás mellett, a mely egy részt sokkal olcsóbb, másrészt aránylag egy harmad annyi időt vesz igénybe, minta lebontás és újjá­építés, végre az utcza forgalmát sem zavarja annyira. A mérnöki hivatal állás foglalására a közmunka- tanácsnak az az átirata adott alkalmat, a melyben fel­hívja a fővárost, hogy vagy vegye át az ingatlant, vagy nyilatkoztassa ki, hogy megelégszik a felajánlott kár­pótlási összeggel. A közmunkatanács ebben az átiratában a közös tulajdont (fővárosi és közmunkatanácsi) képező palota értékét 1.000,000 forintra tette. Ebből a bontás, újraépítés és időközi kamatveszteség czímén összesen 329,711 forintot leszámít s a palota tényleges értékét 670,289 írtra redukálván, azt ajánlja, hogy a vagyon­közösséget szüntessék meg és vagy a főváros vegye át a palotát a restaurálás kötelezettségével és fizessen 335,000 frtot a közmunkatanács fél tulajdonjogáért, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents