Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-04-17 / 16. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. április 17. megakadályoz, lehetetlenné téve a fejlődést. Az áthelyezés kérdése nem időelőtti és ha a kerületi választmány, a mely első sorban hivatott arra, hogy a kerület érdekeit képviselje, annak jólétén munkálkodjék, fejlődését minden rendelkezésére álló eszközzel előmozdítsa, minél előbb meg nem teszi a szükséges lépéseket, súlyos mulasztást követ el, a mely a fővárost anyagilag is károsítja. Nem kell bizonyítgatnunk, hogy a dohányraktár a Baross-utczában meg nem maradhat még akkor sem, ha a kerületi választmány egészen el is ejti az ügyet. A raktár jó részét a fővárosnak kell kisajátítani utczák számára. A telek értéke pedig a körút közelében napról-napra emelkedik és minél tovább húzódik a raktár áthelyezésének kérdése, annál drágábban kell majd a területet a fővárosnak megfizetnie. Ez az egy körülmény teszi szükségessé, hogy a főváros tegye meg a kezdeményező lépést, mert a kincstár nagyon jól tudja, hogy milyen mértékben emelkedik a raktár telkének értéke és ezért nem igyekszik a telken túladni Józsefvárosi polgár. Új iskolaszéki kerületek a Ferenez- városban. A Ferenczváros két iskolaszéke arra kérte a tanácsot, hogy a IX. kerületben az iskolai és iskolaszéki kerületek beosztását akképp változtassa meg, hogy a két iskolaszék területe között a Liliom-utcza legyen a határ. Ennek az utczának mindkét házsora az I. számú iskolaszéket illesse. Az egyes iskolák kerületét pedig a következőképp kívánta meghatárolni: 1. A Lónyay-utczai elemi iskola kerülete a Kálvin- tértől kifelé eső terület a Csepel-nkpart, Kapisztrán- és Kinizsy-utczák, valamint az Üllői-út által képzett határokkal. 2. A Bakács-téri elemi iskola kerületéül a Kinizsv és Kapisztrán-utczák, az Üllői-út, a Liliom-utcza, a Soroksári-út és Csepel-rakpart által körülzárt terület, olykép, hogy az északi határt képező Kinizsy- és Kapisztrán-. valamint a déli határnak kijelölt Liliom-utczák tankötelezettei mind a Bakács-téri iskolához tartoznak. 3. A mester-utczai elemi iskola kerülete, a Liliom- utczától kezdődőleg, a soroksári-úti vasúti töltés, a Mester-, Gyep- és Ranolder-utczák, a Ferencz-tér és Tompa utcza által bezárt terület, a közvágóhíd kivételével. A határt képező utczák mindkét házsora (kivéve a Liliom-utczát) és a Ferencz- térnek a Mester-utcza irányába eső fele, ezen iskolához csatoltalak. 4. A tüzoltó-utczai elemi iskola kerülete is a Liliom- utczánál kezdődik és magában foglalja a Gyep-utczáig az Üllői-út és Tompa-utcza, a Gvep-utczán túl pedig az Üllői-út és Mester-utcza közti területet egész a vasúti töltésig. Az Üllői-útnak páratlan számú házsora és a Ferencztérnek a Tüzoltó-utcza oldalára eső fele ezen iskola kerületébe tartozik. 5. Végül a soroksári-úti elemi iskola kerülete a vasúti töltés külső felére eső terület, a melyhez a töltésen belül eső részről a közvágóhíd csatoltatik. A törvényhatóság e módosításhoz hozzájárult, Park és vásárcsarnok. Balvégzete a fővárosnak, hogy akkor húz ujjat a közmunkatanácscsal, a mikor az utóbbi végre valami okosat tervez a főváros érdekében. Ilyen balvégzet érte a fővárost az eskti-téri hid budai környékének a rendezésénél. A közmunkatanács Budának erre a részére: a Rudas-fürdőtől a Döbrentey-térig nagy stilű rendezési tervet készített. A Grellért-hegy zord oldalát architektó- nikusan akarja kiképezni s előterül díszes parkot tervezett, a mely a Rudas-fürdőtől az új hid alatt egész a Döbrentey-térig terjedt volna. A Döbrentey-utczát törülte teljesen. Az ízléses terv azonban a sok egyéb terület között elfoglalta volna azt a telektömböt is, a melyet a főváros a tabáni vásárcsarnok czéljaira vásárolt 287,000 forintért. S itt volt a bökkenő. A főváros a drága telket, a melyet tudja az ég, melyik hivatalos közeg könnyelmű javaslatára vettek meg, nem akarta átengedni parkterületnek. A százezrekbe került telek, a melyről talán már a vásár napján tudták, hogy vásárcsarnoknak nem való, haszontalanul állott és áll ma is. De még haszontalanabb lesz a hid elkészülte után. A főváros ugyanis kénytelen lesz a telkeket eladni s ha az új tulajdonos házakkal beépíti, a mi valószínű, az új palotáv a Rudas-fürdőt, a mi szintén drága vagyon, elzárja az új’hídtól. A Rudas-fürdőnek az új hidra nem lesz olyan homlokzata, a milyent a közmunkatanács tervezett, másrészt meg a fürdő elesik attól a remek parktól, a mely bizonyára nagy előnyére válnék. De a hid környékének ízléses rendezését is gátolják majd az új paloták. Szóval a vásárcsarnok telkei mindenképen útban állanak. A közmunkatanács pedig segíteni akart a fővárosnak — ez egyszer — s igen udvariasan bemutatván a rendezés tervét, azt ajánlotta, hogy keressenek a vásár- csarnoknak más, alkalmasabb helyet s a költségekhez a dunaparti telkek kárpótlása fejében 100,000 forintot megajánlott. A fővárosnak, alkalmasint azok a tanácsadói, a kik a telekkisajátítást annak idején forszírozták, most azt a tanácsot adták, hogy az ajánlatot ne fogadja el. Kérjen 148,000 forintot, vagyis a vételár felét, ellenkezőleg mondja fel a park eszméjét. A törvényhatóság így is határozott. A közmunkatanács erre visszaszívta a 100,000 forintos ajánlatot. Nincs pénze, azt mondja, ilyen luxus- czélokra. Nincs rendes jövedelme, mint a fővárosnak s még a megajánlott összeget is csak nagyon nehezen tudta volna nélkülözni. Most, hogy visszautasították, örvend a fordulatnak. Az uj hid környékét egészen másképp rendezi s a telkeket meghagyja a fővárosnak. Azért szép lesz a hid környéke, legföljebb a főváros károsodik az által, hogy a Rudas-fürdőt elzárja a hídtól. Ez bizony elég furcsa komédia, a melyet a fővá-
