Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-02 / 1. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS . .., 5' 1899. jafiuár 2. hessék az iránt, akit negyedszázadon át tenyerükön hordtak és hors concours becézték. Mikor volt igazuk, eddig e, vagy most-e? Azt hiszszük a válasz a végletek között fekszik. Az egyik részen kifejlődött a nembá- nomság, különösen a mindennapi „vurstlizás“ iránt (a rendkívüli dolgok úgy is úgy mentek, mint a hogy a döntők akarták), a másik részen pedig a csalhatatlansági hitbe való elmerülés, ami elvégre az oppozició hiányának természetes következése. A főváros megrekedt szekerét már most az az intézkedés emelje ki a kátyúból, hogy az elöirányza tot ne a fthzámvevö, hanem a tanács pénzügyi osztálya állítsa össze, hogy a hitelek és a póthitelek nyilvántartása szintén átvándoroljon a szakbeli számvevőségtől a rendelkező, fogalmazó tanácsi ügyosztályba. Ezeket a jövő évi költségelőirányzat tárgyalása alkalmából elsőrendű követelésként hangoztatták. Azt hittük, hogy ezt az intézkedést valami titkos reformer testére szabták, akinek most kellene érvényesülni. Ebben ezúttal csalódtunk. A polgármester ugyanis azt a számvevőségi alkalmazottat helyezte át a tanácsi pénzügyi osztályba, hogy a költségelőirányzattal összefüggő előmunkálatokat végezze, aki a főszámvevő mellett eddigelé is ezekkel a dolgokkal foglalkozott és igy azokban jártássággal bir. Ebben az intézkedésben mi csak azt a positivu- mot látjuk, hogy a költségelőirányzat nem lesz rosz- szabb mint edd g volt, ami azonban a pénzügyi eredményeket és sikereket illeti, azoknak a gyökeres megváltoztatását nem a gazdatisztek és kasznárok váltogatástól, hanem a gazda egyéniségének megváltozásától reméljük. Hiúnak bizony elég hiú ez a remény, de hát éppen valamivel több a semminél. w A jövő év kőszükséglete. Az 1899. évben kövezésre 453.000 forintot fordít a főváros. Az előirányzat pénzügyi kimutatásai mellé elkészült a kőszükséglet programmja is, amelyet a mérnöki hivatal beterjesztett a tanácsnak. E Programm kevés változást mutat. A régi sablon: csak itt-ott a szilárdabb kőanyag — alkalmasint annak a néhány útnak burkolására, amelyeken legnagyobb a fiakker forgalom, mig a többi utvona’.on dominál a trachyt és a makadám. A községi háztartás vezetésében nyilvánuló rövidlátó politikának a szülöttjei az olcsó kőfajok, a melyeknek fenntartása aránylag sokkal drágább, mint a jobb minőségű kő beszerzése és fenntartása. Örökös vita, tanulmányozás és okoskodás tárgya a kőminőség megállapítása. S a vitázók, tanulmányozók és okoskodók egyhangú kijelentése dacára a főváros még mindig előszeretettel ragaszkodik a köny- nyen szétmálló és rossz ellenállású kőfajokhoz. Szakszerűen bebizonyították már a trachyt rosszaságát s mégis azt látjuk, hogy a kőszükséglet egyik főtárgya újra csak a trachyt. Sem a bazalt, sem az aszfalt nem szerepel a jövő évi kőszükséglet programmján. A tervezet egyébként a következő: I. A meglevő granit-burkolatok kijavításához és fenntartásához mauthauseni gránit, vagy hasonló minőségű gránit ................................. 145.000 kocka; II . Létesítendő különféle uj munkákhoz gránit, vagy hasonló minőségű kőanyag . . . 430.406 kocka, III. Pióba burkolathoz somosujfalusi, vagy korláti bazalt ...................................................... 19.975. IV . A somosujfalusi gránátos trachyt burkolatok fenntartásához somosujfalusi gránátos trachyt 8000 drb. V. Az apátkuti trachyttal épített burkolatok fenntartásához apátkuti trachyt .... 8000 drb. VI. Kékes trachyt.................. 28 4x00 „ VII. Félkék trachyt............... 61 0.908 „ VIII Szürke trachyt............... 18 5.280 , IX. Egyenes gránit szegélykő 888 „ X. Körives gránit szegélykő 32 , XI. Járdakő trachyt ............ 30 0.265 „ XII. Trachvt (metszett) . . . . 52 915 „ XIII. Trachyt terméskő . . . . 515.00 m3 XIV. Granit földlap............... 210 , XV. Granit kapukő............... 10 pár. Az egész szükségletre 453 075 frtot irányoztak elő. Hajtóvadászat emberekre. Tavaly, nyárderekán, egyéb nagyratörő gondolatok hiányában, eszébe jutott a főkapitányságnak embervadászatot rendezni a menedékhelyekben alvókra, azon cimen, hogy a rendőri tapasztalás szerint a menhelyet tömegesen fölkereső kitiltott, körözött és egyébként közveszélyes egyéneket elfoghassa. Ezeket a razziákat hajtóvadászat módjára hajtották végre. Vagy kiürítették éjnek idején a menhely alvó-termeit vagy az onnan reggel távozókat fogták közre csapatosan és behajtották a rendőrségre. A szokásos „m. k. erély és tapéntattal“ végbevitt ezen tömeges elfogatások annyi ártatlan embert kevertek bajba és oly súlyosan támadták meg a men- helyek valóban áldásos intézményét, hogy ezen barbarizmus ellen nemcsak az egész sajtó foglalt állást, de a menhelyek igazgatósága is ismételten tett lépéseket a fökapi'ányságnál és a belügyminiszternél is, és legalább annyit sikerült elérnie, hogy a rendőrség a menedékházban alvókra az éjjeli hajszát megszüntette. A menedékhelyek házjoga ezzel valamennyire megóvatott ugyan, de másrészt a rendőrség azon helytelen eljárása, melylyel a menhelyből távozókat személyválogatás nélkül csapatosan letartóztatta és lovasrendőrökkel behajtotta, a rmnhelyeket természetesen elnéptelenitette és azok léteiét és rendeltetését veszélyeztette.
