Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-04-03 / 14. szám
II. évfolyam. Budapest, 1899. április 3 14. szám. ap Székesfőváros KÖZIGAZGATÁSI HETILAP. Előfizetési ára: Szekeszti És kiadja: Szerkesztőség és kiadó: Egész évre ....... Félévre ................................... 6 í rt. . 3 frt. DR- BARTHA SÁNDOR. IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. Néhány szó a fővárosi törvény revíziójához. Irta: Halmos János polgármester. Sokszor merültek fel a múltban, s merülnek fel a jelenben is panaszok a székesfőváros közigazgatása ellen, a melyeket egybevetve, arra az eredményre jutunk, hogy voltakép két irányban emeltetik vád az adminisztráczió ellen. A panaszok egyik része oda konkludál, hogy a főváros köz- igazgatása drága, a másik rész pedig azt állítja, hogy rossz. Ebben a két irányban óhajtom én ezúttal nézeteimet elmondani. A mi a fővárosi adminisztráczió drága voltát illeti, e kérdéssel nem kivánok részletesebben foglalkozni, hiszen a fővárosi lapok egyike legutóbb feltárta azt a helyzetet és azon körülményeket, a melyek a székesfőváros közigazgatását megdrágítják, reámutatva az állami adminisztráczió majdnem minden ágában jelentkező azon irányzatra, hogy a szoros értelemben vett állami feladatok és teendők egy nagy részét áthárítják a municzipiumra. A mi pedig a személyzeti létszám és illetmények nagyságát vagyis a személyzet drágaságát illeti, erre nézve csak azt jegyzem meg, hogy — ha talán imitt- amott a létszámot csekély mértékben leszállítani pro momento lehetne is, — folytonosan fejlődő fővárosunkban a szervezet is folytonos változásoknak lévén kitéve, addig, míg a város fejlődésében, illetve annak közigazgatásában egy bizonyos megállapodás be nem fog állni, a személyzeti kiadások végleges megállapításáról sem lehet szó. A másik kifogás, a mit az adminisztráczió ellenében felhoznak az, hogy az rossz. Nem akarok e kérdésben a merev negatió álláspontjára helyezkedni s beismerem, hogy vannak esetek, a midőn tényleg a közigazgatás ellen emelt panasz alappal bír, bár az még mindig kétséges, hogy minden egyes ilyen panasz indokolt és jogosult-e ? De hát panasznak minden adminisztráczió ellen lehet helye s azért ebből még se lehet azt a következtetést levonni, hogy az az igazgatás ezért már tényleg és abszolúte rossz is. Egy közigazgatás jóságát nem is lehet abból megítélni, hogy vájjon az akták gyorsan vagy kevésbbé gyorsan intéztetnek-e el, hanem a közigazgatás jóságának vizsgálatánál mindenekelőtt annak eredményeit kell figyelembe vennünk. Kétségtelen, hogy csak a legnagyobb mérvű rosszakarat állíthatná azt a főváros közigazgatásáról, hogy semmiféle eredményt sem képes felmutatni ; nem kell más, csak végigtekinteni a legutóbbi negyedszázad, az utolsó huszonötév alatt történteken és minden elfogulatlanul ítélő el fogja ismerni, hogy a fővárosi közigazgatás minden ágában évtizedek, de sok helyütt évszázadok hiányát és mulasztásait kellett az újabb generácziónak pótolni, mert a ma már megszokott és nélkülözhet- len közintézmények közül csak vajmi kevés azoknak a száma, a melyek a huszonöt év elején is fennállottak. Az a számos közintézmény, az a pezsgő élet, melyet e negyedszázad munkássága létrehozott, bizonyíték arra, hogy ez a közigazgatás a mely ellen, mondom, merülhetnek és merülnek is fel panaszok, — mégsem olyan igen rossz, mint a milyennek azt egyesek feltüntetni akarják. És ha az eredmények vizsgálata közben erre a következtetésre jutok is, nem térhetek ki azon jogos kivánságok elől, hogy ennek a közigazgatásnak gyorsasága, szabatossága és teljes megbízhatósága érdekében javításokat kell tennünk. Ennek szükségét én belátom, sőt ugyanilyen álláspontot foglalt el hivatali elődöm, Márkus József főpolgármester úr is, ki polgármestersége alatt terjedelmes elabo- ratumban fejtette ki mindazon lehető változtatásokat és újításokat, a melyektől ő a közigazgatás egyszerűsítését és gyorsabbá tételét remélte. E javaslat egyes hivatalok megszüntetését, az ügyek helyesebb csoportosítását s a munkaerők megfelelőbb kihasználását czélozta, mindezt azonban csakis a még ma is érvényben levő, de 25 év előtt keletkezett fővárosi törvény, az 1872. évi XXXVI. t.-cz. korlátain belül, a mely törvény rendelkezései bizony a lefolyt huszonöt év alatt jóformán elavultak. így bár az említett javaslatok elfogadása ese
