Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-03-27 / 13. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. márczius 27. r közmunkatanács kötelességének tartja, hogy a pogánykori magyar neveket lehetőleg megörökítse s ezért fogadta el a Tarnács nevet. A tanítási idő kezdete. A főváros valamennyi elemi és óvó iskolájában, a melyekben a kanyaró miatt az előadások kezdetét 9 órára tették, a tanács rendeletéből a húsvéti szünet után reggel 8 órakor kezdik meg a tanítást. Vándorló 10 forint. Egyszerű csatornajárulék ügyében Haszmann Ferencz és érdektársai a főváros tanácsának határozatát megfelebbezték s a felebbezésben meglehetősen erős kifejezéseket használtak a tanács ellen. E miatt a tanács Haszmann Ferenczre és ismeretlen érdektársaira 10 forint rendbirságot rótt ki. Ez történi 1893-ban. A kirovást az érdekeltek megfelebbezték s az ügy hat évig hevert a belügyminisztériumban elintézetlenül. Még pedig akképp, hogy az ügy referense az iratokat levéltárba tétette. A főváros számvevősége azonban a 10 forintot esztendőről-esztendőre át és elkönyvelte s egész sereg sürgetést adott be a tanácshoz a 10 forint behajtása végett. Végre a tanács megsokallotta a sürgetést s a rendbírság ügyében felírt a belügyminiszterhez. A felirat következtében a minisztérium újra elővétette az aktát és hat év után végre döntött is a 10 forint ügyében A döntés úgy szól, hogy a főváros egyetemlegesen kötelezte a sértést elkövetőket a rendbírság lefizetésére, már pedig a büntetéssel valamennyit külön-kiilön kellett volna sújtani. Ennélfogva a határozatot megsemmisíti. A tanács tudomásul vette a leiratot s utasította a számvevőséget, hogy a hat évig nyilvántartott 10 forintot törölje. Költözködő iskolák. A főváros az I. kerületi Czakó-utczában impozáns elemi iskolát építtetett. A tanács elrendelte, hogy a bocskay-téri és a hadnagy-utczai négy-négy osztályú elemi iskolák husvét alatt az új épületbe költözzenek, s az előadásokat a szünet után már az új házban tartják. A hadnagy-utczai régi iskolaépületben, a mennyiben a közoktatásügyi bizottság javasolni fogja, új óvóiskolát létesítenek. A várbeli sikló. A főváros, mint megírtuk, a siklón való utazásra külön jegyeket kíván, továbbá azt akarja, hogy a vasút este 11 óráig álljon üzemben. A társaság megfelebbezte a főváros határozatát, a mely, úgymond, a vállalat érdekeit igen károsan érinti. A Dreher-palota, belvárosi templom, régi városháza. Friestedt E angol és Horváth Gyula magyar mérnök csikágói lakosok a fővárosban minden áron meg akarják honosítani a házeltolásokat. Legújabban ajánlatot tettek a Dreher-palota, a belvárosi plébánia-templom, a/ Régi városháza és a mester-utczai iskola eltolására. A Dreher- palota lebontása és újra építése a közmunkatanács számítása szerint 370,000 forintba kerülne. A vállalkozók az eltolatást 100,000 forinttal olcsóbban vállalják és hat hónap alatt az eltolatást befejezik Egyúttal kötelezik 13 magukat bármily nagy összegű biztosíték letételére. A mérnöki hivatal most tárgyalja az ajánlatokat s az a véleménye, hogy a tanács kérjen részletes terveket, mert az ajánlatot — bármily újdonságszerű is — ko- lyan kell számításba venni. A középületek és a szolgák. Ha az embert útja egy-egy középület előtt viszi el, a legtöbb helyen botrányos állapotokra talál: a ház előtt nincs seperve, az ablakok átláthatatlan piszkosak stb. Mi azt hiszszük, ez mind onnét van, mert a szolgáknak nincs az mind kötelességükké téve s így azt gondolják, hogy ők egész nap pipálhatnak, majd lemossák mások az ablakokat, ha nagy takarítás lesz. Ajánljuk tehát, hogy a szolgák kötelessége is szabályokba foglaltassák és közvetlen főnökeik nagyobb rendelkezési jogot gyakorolhassanak fölöttük, mint pl. az állomásfőnök, a ki maga bírságolhatja őket, az ideiglenes szolgákat pedig maga fogadja és bocsátja el. Nem látjuk be, miért kell az utolsó fűtőszolgát is a polgármesternek kirendelni. Ez az oka azután, hogy a szolga úgy értelmezi a mostani állapotot, hogy ő épen olyan tisztviselő, mint a főnöke, mert ő is egyedül a polgármestertől függ. Mi nem vagyunk barátai a rabszolgaságnak, de hogy a mostani elbánás és eljárás nem czélszerű, az tagadhatatlan. A Yáczi-utcza meghosszabbítása. A főváros az egyöntetű házszámozas végett azt az ajánlatot tette a közmunkatanácsnak, hogy a mai Váczi-utczától a Lipót-utczáig nyitandó új utczát Klotild-utczának nevezze el A közmunkatanács azonban az új utczára nyíló telkeit mint váczi-utczai telkeket adta el, a vevők ragaszkodnak ehhez az elnevezéshez s így a tanács föltétlenül áll amellett, hogy a Váczi-utcza a Lipót, illetőleg Iránvi-utczáig hosszabbít- tassék meg. KÖZGAZDASÁG. A borellenörző bizottságokról. Ha Petőfi idejében a „bor és szerelem szabad hazájában“ valaki e fogalmak bármelyikét is regula alá akarta volna vetni, bizony őt magát vették volna regula alá! A raffinált műveltség belterjesebbé alakultával az életviszonylatok is mentői bonyolultabbakká válnak, annál különlegesebb szervezetet igényelnek, hogy e viszonyok a maguk valódi, a maguk természetes czéljaira visszavezettessenek. Ily visszás fejlődési hatással voltak a forgalmi eszközök, s még inkább a tudomány és chémia nagyszerű csodái a bortermelés ősi egyszerűségére nézve. Manapság ismét és ismételten adatnak ki a legkomplikáltabb eljárást igénylő rendelkezések, a nélkül, hogy e részben csak némi javulás is észlelhető volna. így az 1893:XX1II. t.-czikk végrehajtása tárgyában még azon évben adatott ki a kereskedelemügyi miniszter által
