Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-03-27 / 13. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. márczius 27. Megszűnt az ex-lex. A törvényen kívüli állapotnak vége. „Muszáj“ adót fizetni, azt mondja a fővárosi tanács a következő hirdetményben : 1899. évi 6497. aü. szám. Hirdetmény. Budapest székesfőváros tanácsa a m. királyi pénzügyminiszter úrnak 1899- évi 651. sz. a. kelt és a főv. m. kir. adófelügyelőségnék 1899. évi 9. sz. a. kelt átiratával közölt rendelete értelmében és az 1899. évi I. törvényczikk alapján ezennel felhivja a székesfőváros közönségét, hogy úgy a múlt évről netán hátralékban maradt, valamint a f. év 1. negyedére már esedékessé vált összes állami adó, hadmentességi díj és a közadók módjára beszedendő minden egyébb tartozásaikat legkésőbb 1899. évi április hó első napjáig annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben az esedékessé vált összes tartozások az 1883. évi XLIV. t.-czikk 55. és következő §§-ai értelmében a kitűzött 10 nap után azonnal végrehajtás útján fognak beszedetni. Budapest, 1899 évi márczius hó 21-én. A székesfőváros tanácsa Budapest vízvezetéke. A nagyobb szabású közintézmények között, a melyeket a főváros az utóbbi évtizedek alatt létesített, elsőrangú helyet foglal el a vízvezeték. Sok panasznak, még több szemrehányásnak, örökös gúnyolódásnak a tárgya, a melyet komolyan nem vett senki s a melyről abban a tudatban beszéltek, hogy nem érdemes rá a szót vesztegetni. Ilyenforma hangulat közepeit a tavalyi budget tárgyalása alkalmával a törvényhatóság, hogy a hangulatnak jogos alapot adjon, utasította a vízvezetéki igazgatót, hogy mutassa be a vízvezeték leltárát, csináljon összehasonlítást a vízvezetékre fordított költség és a befolyó jövedelem között, mutassa ki azt, hogy mibe kerül a fővárosnak a víztermelés köbméterenkint és mennyit vesz be egy-egy köbméterért. A vízvezetéki igazgató ezt a csekélynek látszó munkát befejezte és szakszerű előterjesztésben a tanácsnak benyújtotta. Nagyon érdekes ez az előterjesztés, mert ez az első eset, hogy a vízvezetékről, habár ezúttal is csak vázlatosan, némi fogalmat szerezhetünk. Az előterjesztés, mint a Kájlinger Mihály legtöbb munkája, polemikus hangú, de érdekes tartalmú. Első részében a különböző időkben tett befektetéseket magyarázgatja, második részében a vízmüvek pontos vagyon és teher- kimutatását közli; ezután adja az 1898. év üzleti eredményét, majd a főváros vízmüveire rendkívül kedvező összehasonlítást közöl, a meljdycl igazolja, hogy a sokat dicsért Berlin városi vízvezeték drágább s a mellett rosszabb és kevesebb vizet szolgáltat, mint a budapesti. Végre kimutatja, hogy a vízvezeték eddig is haszonnal működött s remélhető, hogy ezentúl sem kell nagyobb mértékben ráfizetni. Az érdekes munkából adjuk a következőket : A vízvezeték leltárának megállapítása kissé komplikált, mert a vízművekről pontos leltár nem található. Mindamellett az igazgató megállapította, hogy a főváros 1897. év végéig a vízvezetékre 13.890,027 frtot költött, a melyből a vízvezetéki igazgatóság munkakörén belül tett befektetés összege 11.038,258 forint Ebből az összegből a budai részre 3 061,902 forint, a pesti részre 7.976,355 forint jut. A befektetés elévülési idejéül a csőhálózatra 60, a telepi berendezésekre 50, a gépekre 25, a kazánokra 13 évet irányzott elő. A vagyonkimutatás szerint a befektetés költsége 13.890,027 forint; az összegnek 4V%-0S kamattörlesztésére 501,039 forint, tőke törlesztésére 260,025 forint szükséges. A beruházás teljesen kölcsönpénzből történt és ebből az adósságból eddig 2.910,853 forintot törlesztettek. Az előterjesztés egyik legérdekesebb része az összehasonlítás, a melyet alább egész terjedelmében közlünk. Összehasonlítás. Az általános jelleggel felruházott eredmény értékének megítélése legkényelmesebben összehasonlítás utján történhetik meg. Vízvezetékünket e czélból Berlin hasonló intézményével állítottam szembe, melynek 1897. évi április 1-től 1898. évi márczius 31-ig tartott üzemévenek eredményei most bocsáttattak nyilvánosság elé. E város ide vonatkozó adatai már azért is felette érdekesek, mert előszeretettel szokták a mi vízvezetékünk rovására emlegetni s legutolsó budgettárgyalá- saink folyamán is felhivatott tanácsunk figyelme arra, hogy mig Budapesten 3'7 krajczárt, addig Berlinben csak 2'4 krt tesz ki a vízszolgáltatási egységár. Párhuzamos kimutatás. A város neve ............................. Be rlin Budapest Lakosok száma .... 1.739,826 648,104 Vízfogyasztás évenként, m3. 50.110,753 ! Julalék egy fejre naponként, 51.192,193 liter..................................... 77-87 2l6.,0 Bevétel, forint............................. 4. 668,708,3 1,494,175 Kiadás, forint............................. 3. 562,58614 1.462,1 5183 lm3 vízért befolyik, kr. Egy lakosra esik kiadás egv ^316 ^918 évre, forint .... ^683 ^305 A csőhálózat hossza, m. 860,358g 531,542 1000 m. csőhosszra esik lakos 1 írtért évenként kap vizet 2,022 1,220 naponként, liter 3902 9388 Ez összeállítás felvilágosít arról : hogy Budapest több vizet oszt szét. mint a háromszor oly népes világváros; hogy Berlin 2'48-szor drágábban produkálja a vizet, mint mi, pedig neki olcsóbb szén s valószinüleg olcsóbb
