Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-03-13 / 11. szám
-------A i 1899. mározius 13. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 tengerihal kereskedése, daczára annak',.'hogy ma már alig leliet mozogni benne. A mai forgalom lebonyolítására szűk. Évenkint mintegy 1.189,770 mm. hal kerül itt éladásra. A smithfieídi csarnokkomplexus áíl 5 csarnokból, hús, vaj, sajt, baromfi, részben zöldség és hal eladására. Évenkint mintegy 2 114,610 mm. hús kerül itt eladásra. Csupán ezen csarnoknak van közvetlen vasúti Összeköttetése és pedig Liverpool tengeri kikötőjével, hová az amerikai, ausztráliai, új-zelandi stb. fagyasztott hús és egyéb szállítmányok érkeznek. E csarnok közelében láthattam 1895. év október havában Eastman raktárában 14,000 drb. új-zelandi leölt juhot, 7° Farenheit hó'mérsék mellett beraktározva. A covenl-gardeni vásárcsarnok gyümölcs, zöldség és élő virágoknak a mai forgalom lebonyolítására szintén szűk. Megjegyzendő, hogy Angliában tdos külföldi élő állatokat az országba bevinni, miért is ilyen állatok a Deptiord-i állatvásáron azonnal leöletnek s húsok a smithfieídi vásárcsarnokban adatik el. Különösen felemlítendő, hogy London élelmezése kizárólag a City-ben (belváros) lévő csarnokok útján történik, melyekből az élelmi czikkek a külvárosok minden részébe el- szállíttatnak. Ezen tömörítése az élelmiszer-kereskedésnek egy gócz- pontba a City privilégiumaiban leli magyarázatát, a melyeket tágítani nem enged, daczára annak, hogy a jelenlegi londoni vásárcsarnokban a forgalmat alig lehet már lebonyolítani. Az élelmezés ilyetén összpontosítása sok elkerülhető költséggel terheli az élelmiczikket Páns legnagyobb részt a llal!es-Centrales-ok útján élelmezi magát; de nem kizárólag ezek útján, mert van 12 kerületi csarnoka és 23 piacza. A Halles Centrales-oknak sincsen vasúti összeköttetése, bár tervezve volt, de a terv kivitelét a nagy költségek miatt elejtették. A csarnokok 10 pavillonból állanak, a melyek 40,000 négyzetméter területet foglalnak el. Több mint 50 millió frankba kerültek. Híresek ezen csarnokok különösen a korai zöldség és gyümölcsfélékről (primeurs). Az évszakok változása itt alig látszik meg, mert mindig van mindenféle zöldség és gyümölcs. Zola Emil «Le ventre de Paris» czímű regényében leírja a párisi Halles-Centrales-okban látható mozgalmas eletet. Francziaországot jellemzi az, hogy az egész ország és gyarmatai, mint pl. Algír, úgyszólván csak a csarnokok ellátására termelnek. A bizalom a csarnokok iránt megdönthetien. A mi nem a csarnokokból való, azt a párisi nem is tartja jónak. Berlin az egyetlen város, a mely 14 csarnokával (28 millió márka költséggel épültek) a csarnokrendszert teljesen keresztülvitte. Itt nvilt piaczok már nincsenek. A két központi vásárcsarnok vasúti összeköttetése kitűnő. Végre megemlítem még Drezdát, a hol 1896-ban nvilt meg a 2-ik, t. i. a központi vásárcsarnok, mely vasúti összeköttetéssel van ellátva. 1 * Mi a vásárcsarnokok czélja ? A lakosságot jó és egészséges élelmiczikkekkel állandóan ellátni, jutányos árakon. Ezen czélt a vásárcsarnokok több irányban hivatvák szolgálni. Ezek a következők: 1. A távol lakó termelőt bevonják a város élelmezésében való részvételbe. 2. .A fogyasztónak otthon nem kell készletet tartani, mert mindennap friss czikkeket vásárolhat be. A fogyasztó takarékoskodik az által, hogy azt veszi meg, a mit aznap a legjutányosab- ban kaphat. (Az étlapot nem otthon kell előre összeállítani annak, a ki olcsón akar élni). 3. Az élelmiczikkek közegészségi ellenőrzése, a vásárcsarnokokban behatóbban és szigorúbban gyakorolható, mint a nvilt piaczokon. 4. Úgy az árukat, mint az árusok és vevőket megvédik az időjárás viszontagságai ellen. ú. Az élelmiczikkek árai nem lesznek a nagy ingadozásoknak alávetve, mert az áruk egyenletes mérvben érkeznek a piarczra. 6. Élelmiczikkekkel, azaz piaczi árúkkal csakis a vásárcsarnokok, mint góczpontok útján, lehet kifejlett nagy kereskedést teremteni. Ezek a kiválóbb előnyök, a melyeket a vá-árcsarnokok a közélelmezésre nézve nyújtanak. * A nagy városok legközelebbi környéke, kivétel nélkül az illető város részére termel, különösen konyhaveleményeket és zöldséget. Ezen termelési kör perifériája a város lakóinak szaporodtával mindinkább tágul. Igv pl. Páris körül már 1853-ban 1378 liectár konyhákért volt, a mely 9000 embert foglalkoztatott és 13’A millió frank értékű terményt produkált. Berlin körül terméketlen homokterületek voltak. Ezeket a város 1873—92-ig megvásárolta s az u n. „Rieselfelder“-eket, öntözhető szántóföldeket létesítette, a melyeken a vásárcsarnokok ellátására 7 735 hectár területen, óriási mennyiségű és kiváló minőségű zöldségfélét termelnek. Pózén földlerületek egyes birtokok voltak, melyeket alag- csövezlek, hogy azután Berlin szennyvizével öntözzék. A csatornákban összegyűlt szennyvizet, évenkint mintegy 4 8 millió köbmétert, csöveken át szivattyúzzák ki a földekre. (Radialsystem.) A költségek a következők voltak: Csatornázás 63 millió márka. Homok birtok és öntözési berendezés, 20 Ló millió márka, épületek a földeken és kamatok ll1/^ millió márka, összesen 95 millió márka. Hasonló berendezés van Párisban is a szennyvizek felhasználására. Nálunk a helybeli kertészeken kívül a bolgár kertészek azok, a kik Budapestet nyáron át olcsó zöldséggel ellátják. Kora tavaszszal megjelennek ugyan a máltai és olasz árúk u. m. burgonya, ugorka, paradicsom, zöldborsó, virágkel; de ezek nagyobb tömegekben már akkor érkeznek, a mikor belföldi árú is kezd a piaczra jönni. A belföldi zöldséget pedig a közönség inkább veszi, mert megszokottabb és rendesen olcsóbb. A tél vége felé és kora tavaszszal a főváros ellátása zöldségfélékkel, különösen leve-be való zöldséggel s néha burgonyával nem kielégítő, a mi arra vall, hogy egyrészt a télire eltett készletek elégtelenek lévén, elébb elfogynak, mint az új zöldség a piaczon megjelenik ; más részt a melegágyi termelést, a főváros környékén lévő konyhakertészeken kívül mások t. i. a gazdák nem űzik. A konyhakertészetet Magyarországon még nagyon kis terjedelemben és nem eléggé belterjesen űzik.
