Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-03-13 / 11. szám
8 A palota belső beosztása azonban már elkészült. A pesti oldalon, a régi traktusban, a melyben a király megtartja eddigi lakását, lesz a Habsburg-terem, egyúttal a trón-terem. A Gellérthegyre nyíló szárnyban van a Szent István-terem, a Krisztinavárosi szárny 11-ik (illetőleg 7-ik) emeletén a Mátyás terem. Ebben a szárnyban van a főherczegek, a külföldi fejedelmi látogatók és kíséretük lakosztálya. Az egész szárny a palota hotel-része. A Szent György-téri most épülő traktusban az udvartartási hivatalokon kívül lesz egy 842 négyszögméter nagysága díszterem, a melyben a király egyszerre 3000 embert láthat vendégéül. Ez a díszterem majdnem még egyszer akkora mint a Vigadó nagyterme. A hatalmas palota fűtésberendezése is elkészült és kész az ötféle óriás konyhaberendezés is, a melyek közül egy az udvari fogadásokra, egy a király magánhasználatára való, egy a főherezegeké, egy az udvari tisztviselőké, egy a szolgaszemélyzeté. A teljesen elkészült palotarészeket Hauszmann tanár a fővárosi mérnököknek is bemutatta. Hatáskör túllépés. — Levél a szerkesztőhöz. — Érdekes eset adta elő magát a múlt héten. A főváros pénzügyi és gazdasági bizottsága tárgyalta az utczai világításnak Auer-égőkkel való szaporítása ügyét s mikor a hosszú előterjesztést, a melynek során a légszesztársulatnak két rendbeli ajánlata s a mérnöki hivatal részletes számításokkal kisért terjedelmes előterjesztése is referálva lett, a bizottság oly értelemben határozott, hogy az ügy visszaadandó a tanácsnak azzal, hogy igyekezzék a légszesztársulattól újabb kedvezőbb ajánlatot elérni. Közbeszólalt azonban valaki, hogy hát ezt az újabb tárgyalást melyik ügyosztály végezze s a bizottság hamarosan úgy döntött, hogy a pénzügyi és gazdasági ügyosztályra bízza a folytatólagos tárgyalás elintézését. A világítási ügyekben azonban mindenkor a tanács középítési osztálya intézkedik, felmerült tehát a városházán és vita tárgyát képezte a határozat következtében az illetékesség kérdése. Az eltérő vélemények főleg abban a kérdésben csúcsosodtak ki : van-e joga a pénzügyi és gazdasági bizottságnak az ügyeket az illetékes ügyosztályok hatásköre alól elvonni és azok elintézését más ügyosztályra bízni ? Ez a kérdés jogilag úgy áll, hogy az lö72. évi XXXVI. t.-cz, (Fővárosi törvény) 76. §.-a értelmében „A fogalmazási . . . . hivatalokat, azok szervezetét .... és hatáskörét a tanács előterjesztése alapján a közgyűlés határozza meg“. A mikor pedig a közgyűlés a főváros szervezéséről szóló szabályrendeletet megalkotta, annak 12. §.-ában világosan kimondotta a c) pont alatt, hogy a „Középítési II. ügyosztály hatáskörébe tartozik c) utak, utczák, terek burkolása, kövezése, csatornázása, tisztítása, locsolása és kivilágítása.“ Ezt a szabályrendeletet a közgyűlés hozta, annak megváltoztatására is tehát csak a közgyűlés lehet illetékes, és nem a pénzügyi bizottság, a mely a közgyűlésnek subordinált tényező. 1899. márczius 18. Ezúttal azonban a merev jogi állásponttól nézetünk szerint ellehetett, sőt el is kellett térni, és a pénzügyi bizottság határozatából az illetékesség kérdését felvetni nem helyes és nem is volt czélszerű. Hogy áll ugyanis a dolog? Műszakilag minden rendelkezésre álló eszközökkel a kérdés teljesen ki van merítve, ivekre menő nagy előterjesztések kerültek ki a II. ügyosztály és annak szakközegei kezéből. Újat műszakilag a kérdésben mondani nem lehet. Már most akár az illetékes ügyosztály, akár a tanács bármelyik ügyosztálya is próbálja meg előnyösebb ajánlatot nyerni a gáztársulatlól, végeredményében mindig csak oda jutnak, hogy a főváros financiális érdekei lettek jobban kielégítve, esetleg az állapot marad úgy, a hogy van. Nem hiszszük és erre oka sem lett volna a bizottságnak, hogy határozatát czélzatosságból hozta volna. A műszaki rész kimeríttetvén, a bizottság határozatával csak azt a nehézkes eljárást akarta mellőzni, a melyik abban rejlik, hogy kiadatván az ügy az illetékes ügyosztálynak, az tárgyal a gáztársulattal, a melytől, ha esetleg kedvezőbb ajánlatot tett, ezen kedvezőbb ajánlat után — nem lévén az ügyosztály tinanczilalis kérdésekben, illetékes nyilatkozni, -— ismét visszategye az ügyet az illetékes pénzügyi osztályhoz, a melyik megint a pénzügyi bizottsághoz terelje a dolgot. Ezt a huzavonát akarta a pénzügyi bizottság elkerülni s azért bízta egyenesen a pénzügyi osztályra a további tárgyalásokat. Nézetünk szerint a pénzügyi bizottság nem cselekedik ugyan jogosan, a mikor elvonta illetékes ügyosztályától az Auer-égők ügyét, de viszont be kell látni, hogy raison szerűen határozott, mert az aktatologatást kerülte el. A kik az incom- patibilitás kérdését e határozat ügyében élre állították, maguk is beláthatják, hogy ezúttal a pénzügyi bizottság csak az aurea mediocritást követte annál inkább, mert hisz a szép és kimerítő műszaki részt, a mit az ily világítási ügyekre illetékes osztály dolgozott ki, maguk a bizottság tagjai is kellőképen honorálták s beismerték, hogy műszakilag az ügy teljesen ki van merítve. Marynel. * Kiadtuk ezt a levelet, inkább csak a felmerült hatáskörtúllépés helyesebb megvilágítása érdekében. Magunk nem csatlakozunk az itt elmondottakhoz. A mi nézetünk ebben a kérdésben teljesen a hivatkozott törvény és szabályrendelet félre nem magyarázható rendelkezéseire alapítva az, hogy a pénzügyi és gazdasági bizottság erősen túllépte a kérdéses ügy „kiosztásával“ az őt megillető hatáskört. Tisztára a tanács dolga ezek után ebből a kis kezdeményezésből levonni a konzekvecziát. Szeri. A vásárcsarnok intézmény. Irta: Cziegler Nándor, vásárcsarnokigazgató. II. Természetesen csak azon vásárcsarnokokról teszek említést, a melyek az illető városok közélelmezésére nézve elismert fontossággal bírnak. Ilyenek: Londonban: A billingsgate-i halcsarnok a Themse partján. Itt bonyolódik le, mondhatni, egész Anglia MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
