Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-03-06 / 10. szám

8 1899. márczius 6. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS felekezetnek egyenlő elbánásban kell részesülnie. A mint támogatja az egyiket, segítse azt is, a melynek legtöbb joga és oka van a támogatásra. Hetvenezer katolikus lélek erkölcsi érdekéről, val­lási szükségletéről van szó. Ez előtt meg kell hajolni a klikkeknek és a hatósági indolencziának. A mindentudó hivatal. — Szemelvények a főváros báróiból. — I. Azt is írhattuk volna : a bűnbak. Mert valóban soha még munkás és törekvő testület olyan méltatlan bánás­módban nem részesült, mint Budapest székesfőváros mérnöki hivatala. Divattá vált irányadó köreinkben, mindenütt, ha bármi hiba fordúl elő, neki esni ennek a szerencsétlen szakhivatalnak és tele torokkal megvádolni azokért a bűnökért és mulasztásokért, a melyekben vagy egyáltalá­ban nem volt semmi része sem, vagy ha igen, úgy annak idején fölemelte szavát, megjósolva előre a következ­ményeket, de természetesen mint mindig, most is hiába. Különösnek találhatjuk a befolyásnak ezt a hiányát addig, míg nem tudjuk, hogy bár a főváros minden ügy­osztály ámík vezetője szavazattal bír minden ügyet intéző fórumában, a tanácsban, addig a mérnöki hivatal kép­viselője nagy kegynek tarthatja, ha éppen meghallgat­ják, de arról, hogy még a legkardinálisabb műszaki kér­désekben is döntő szava lenne, szó sincsen. Maradjon a mérnök a munkánál, a beszédet, a döntést, de főleg a fáradság gyümölcsének lerázatását, minden hivatalnok legszebb jutalmát, polgártársainak elismerését bízza azokra, a kik hivatottabbak a reprezentálás és szónoklás nagy- fontosságú szerepére. Ezek után mindenki azt hihetné, hogy mérnöki karunk azért nem érvényesülhet a nyilvánosság előtt is, mivel egyoldalúsága vagy működésének szűk köre ezt meg nem engedi. Lássuk hát, tulajdonképen mit is csi­nál a mérnök Budapest fővárosánál. * A mérnöki hivatal szakosztályai. Mindenekelőtt tud­nunk kell azt, hogy a mérnöki hivatal hetvenhárom megvá­lasztott tisztviselőből áll. Van ezeken kívül még mint segéderő sok ideiglenes mérnök is alkalmazva, de ezek száma a munka- mennyiségtől függ és azért nem állandó. Látható ebből, hogy ez a státus már számánál fogva is sok munkát kell hogy végezzen, mível jól tudjuk azt, hogy mindenütt a világon a mérnök dolgozik meg leginkább azért, a miben részesül. Még fontosabbnak látjuk szerepét akkor, ha munkakörét ismerjük. A hivatal az elnöki osztályon kívül még öt szakosztályra van tagolva. Ezek a földmívelési, a közlekedés és szépítési, a csatornázási, a magasépítési és a vízvezetéki szakosztály. A központon kívül vannak még a kerületi mérnökségek, összesen tíz. Ezen állandó osztályokon kívül azonban mindig előfordul, hogy a főváros nagyobb építkezéseinek vezetősége a helyszínén, mint ideiglenes kirendeltség, mint egy-egy alosztály alakul meg, természetesen a központ felügyelete alatt. Összegezve a dolgokat látjuk, hogy a mérnöki hivatal állandóan 18 — 20 osztály keretében végzi munkáját. Nagy föladat már egy közigazgatási jogi szervezetnek ügymenetét figyelemmel kisérni, munkáját irányítani, mennyivel nagyobb a műszaki státusnál ez a dolog, hol nem külső differencziáról, hanem nagy horderejű, évtizedekre szóló, milliókba kerülő műtárgyak elkészítéséről van szó, főleg mai időkben, a midőn a technikai tudományok és a hozzájuk fűzött igények kifej­lettsége mellett minden legapróbb dologra százféle tervezési és kiviteli irány és módozat van, a melyek egymással versenyezve igyekeznek a czélt lehető legjobb és legolcsóbb módon elérni. Hiszen a műszaki kérdések körében évek alatt járnak le és válnak avulttá rendszerek, melyeket örökéletűeknek hirdettek azelőtt. Mindnyájan élénken emlékezünk a főváros új vízmüvé­nek tárgyalására, a függőleges és vízszintes kutak rendszerei­ben való vitára. Ez a kérdés nálunk specziálisan el van döntve, de a műszaki tudomány még mindig nem tért fölötte napirendre általános érvényű formában. Vagy vegyük a kö­vezések örökké vajúdó ügyét. A gránit, keramit és az aszfalt­nak különböző kombináczióí még igen soká versenyezni fognak egymással és még sok gondot okoznak illetékes köreinknek. Ilyen esetekben alapos képzettség, hosszú tapasztalat, alapos kritika kell a döntéshez, a mely főleg akkor rendkívül kényes, midőn nem akadémikus értelmű határozatról, hanem egy nagy város megalkotandó műveiről van szó ; a hol megtörténhetik, hogy az igen soktagű döntő fórum keretében nem jogosult és a fővárosra káros befolyások iparkodnak érvényesülni. Ilyen­kor azután meg kell becsülni, az olyan szakembert, a ki e tengernyi vélemény, esetleges személyes tekintetek ellenére megmaradjon, küzdjön és diadalmaskodjék az igazi tudomány és a főváros jól fölfogott érdekeinek álláspontján. Pedig ezt megkívánják nálunk még azok is, kik a nyil­vánosság előtt állandóan gáncsolják mérnökeink működését, a kik pedig a főváros tíz ügyosztálya számára készítik a mun­kát, hogy azután a dolgos és sokoldalú hivatalok kellemes renoméját mások élvezzék. * Az alkotások. Vázoltuk előbb a keretet, a mely­ben a mérnöki hivatal működik, lássuk most már magát a munkát is. Ha végig tekintünk rohamosan fejlődő fővárosun­kon, tapasztalni fogjuk, hogy Európa egy nagy városa sem áll fölöttünk azon intézmények dolgában, melyek a közönség érdekeit szolgálják. Az az erős ambiczió, a mely vezető alakjainkat tettre és alkotásra sarkalta, ipar­kodott megszerezni az eszközöket ezen dolgok létreho­zására. Sokat tettek ez ügyben a kormánykörök, többet nagy határozottságú polgármestereink. Igaz, hogy volt dolog, a mi nem vált be úgy, mint remélhető volt, de ennek majdnem mindig a félrendszabályok voltak okai. Ezektől eltekintve, azon intézmények, a melyek a min­dennapi élet igényeit szolgálják, fényesen beváltak. Igaz, hogy alkotójuk, a mérnöki hivatal kevés dicsé­retet kapott érettük, szolgáljon azonban elégtételéül azon jogos öntudat, hogy azokat jobban, lelkiismeretesebben

Next

/
Thumbnails
Contents