Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-03-06 / 10. szám
8 1899. márczius 6. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS felekezetnek egyenlő elbánásban kell részesülnie. A mint támogatja az egyiket, segítse azt is, a melynek legtöbb joga és oka van a támogatásra. Hetvenezer katolikus lélek erkölcsi érdekéről, vallási szükségletéről van szó. Ez előtt meg kell hajolni a klikkeknek és a hatósági indolencziának. A mindentudó hivatal. — Szemelvények a főváros báróiból. — I. Azt is írhattuk volna : a bűnbak. Mert valóban soha még munkás és törekvő testület olyan méltatlan bánásmódban nem részesült, mint Budapest székesfőváros mérnöki hivatala. Divattá vált irányadó köreinkben, mindenütt, ha bármi hiba fordúl elő, neki esni ennek a szerencsétlen szakhivatalnak és tele torokkal megvádolni azokért a bűnökért és mulasztásokért, a melyekben vagy egyáltalában nem volt semmi része sem, vagy ha igen, úgy annak idején fölemelte szavát, megjósolva előre a következményeket, de természetesen mint mindig, most is hiába. Különösnek találhatjuk a befolyásnak ezt a hiányát addig, míg nem tudjuk, hogy bár a főváros minden ügyosztály ámík vezetője szavazattal bír minden ügyet intéző fórumában, a tanácsban, addig a mérnöki hivatal képviselője nagy kegynek tarthatja, ha éppen meghallgatják, de arról, hogy még a legkardinálisabb műszaki kérdésekben is döntő szava lenne, szó sincsen. Maradjon a mérnök a munkánál, a beszédet, a döntést, de főleg a fáradság gyümölcsének lerázatását, minden hivatalnok legszebb jutalmát, polgártársainak elismerését bízza azokra, a kik hivatottabbak a reprezentálás és szónoklás nagy- fontosságú szerepére. Ezek után mindenki azt hihetné, hogy mérnöki karunk azért nem érvényesülhet a nyilvánosság előtt is, mivel egyoldalúsága vagy működésének szűk köre ezt meg nem engedi. Lássuk hát, tulajdonképen mit is csinál a mérnök Budapest fővárosánál. * A mérnöki hivatal szakosztályai. Mindenekelőtt tudnunk kell azt, hogy a mérnöki hivatal hetvenhárom megválasztott tisztviselőből áll. Van ezeken kívül még mint segéderő sok ideiglenes mérnök is alkalmazva, de ezek száma a munka- mennyiségtől függ és azért nem állandó. Látható ebből, hogy ez a státus már számánál fogva is sok munkát kell hogy végezzen, mível jól tudjuk azt, hogy mindenütt a világon a mérnök dolgozik meg leginkább azért, a miben részesül. Még fontosabbnak látjuk szerepét akkor, ha munkakörét ismerjük. A hivatal az elnöki osztályon kívül még öt szakosztályra van tagolva. Ezek a földmívelési, a közlekedés és szépítési, a csatornázási, a magasépítési és a vízvezetéki szakosztály. A központon kívül vannak még a kerületi mérnökségek, összesen tíz. Ezen állandó osztályokon kívül azonban mindig előfordul, hogy a főváros nagyobb építkezéseinek vezetősége a helyszínén, mint ideiglenes kirendeltség, mint egy-egy alosztály alakul meg, természetesen a központ felügyelete alatt. Összegezve a dolgokat látjuk, hogy a mérnöki hivatal állandóan 18 — 20 osztály keretében végzi munkáját. Nagy föladat már egy közigazgatási jogi szervezetnek ügymenetét figyelemmel kisérni, munkáját irányítani, mennyivel nagyobb a műszaki státusnál ez a dolog, hol nem külső differencziáról, hanem nagy horderejű, évtizedekre szóló, milliókba kerülő műtárgyak elkészítéséről van szó, főleg mai időkben, a midőn a technikai tudományok és a hozzájuk fűzött igények kifejlettsége mellett minden legapróbb dologra százféle tervezési és kiviteli irány és módozat van, a melyek egymással versenyezve igyekeznek a czélt lehető legjobb és legolcsóbb módon elérni. Hiszen a műszaki kérdések körében évek alatt járnak le és válnak avulttá rendszerek, melyeket örökéletűeknek hirdettek azelőtt. Mindnyájan élénken emlékezünk a főváros új vízmüvének tárgyalására, a függőleges és vízszintes kutak rendszereiben való vitára. Ez a kérdés nálunk specziálisan el van döntve, de a műszaki tudomány még mindig nem tért fölötte napirendre általános érvényű formában. Vagy vegyük a kövezések örökké vajúdó ügyét. A gránit, keramit és az aszfaltnak különböző kombináczióí még igen soká versenyezni fognak egymással és még sok gondot okoznak illetékes köreinknek. Ilyen esetekben alapos képzettség, hosszú tapasztalat, alapos kritika kell a döntéshez, a mely főleg akkor rendkívül kényes, midőn nem akadémikus értelmű határozatról, hanem egy nagy város megalkotandó műveiről van szó ; a hol megtörténhetik, hogy az igen soktagű döntő fórum keretében nem jogosult és a fővárosra káros befolyások iparkodnak érvényesülni. Ilyenkor azután meg kell becsülni, az olyan szakembert, a ki e tengernyi vélemény, esetleges személyes tekintetek ellenére megmaradjon, küzdjön és diadalmaskodjék az igazi tudomány és a főváros jól fölfogott érdekeinek álláspontján. Pedig ezt megkívánják nálunk még azok is, kik a nyilvánosság előtt állandóan gáncsolják mérnökeink működését, a kik pedig a főváros tíz ügyosztálya számára készítik a munkát, hogy azután a dolgos és sokoldalú hivatalok kellemes renoméját mások élvezzék. * Az alkotások. Vázoltuk előbb a keretet, a melyben a mérnöki hivatal működik, lássuk most már magát a munkát is. Ha végig tekintünk rohamosan fejlődő fővárosunkon, tapasztalni fogjuk, hogy Európa egy nagy városa sem áll fölöttünk azon intézmények dolgában, melyek a közönség érdekeit szolgálják. Az az erős ambiczió, a mely vezető alakjainkat tettre és alkotásra sarkalta, iparkodott megszerezni az eszközöket ezen dolgok létrehozására. Sokat tettek ez ügyben a kormánykörök, többet nagy határozottságú polgármestereink. Igaz, hogy volt dolog, a mi nem vált be úgy, mint remélhető volt, de ennek majdnem mindig a félrendszabályok voltak okai. Ezektől eltekintve, azon intézmények, a melyek a mindennapi élet igényeit szolgálják, fényesen beváltak. Igaz, hogy alkotójuk, a mérnöki hivatal kevés dicséretet kapott érettük, szolgáljon azonban elégtételéül azon jogos öntudat, hogy azokat jobban, lelkiismeretesebben
