Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-01-02 / 1. szám

Budapest, 1899. január 2. ^UŐFIZETÉSI ÁRA ! PZERKESZTJ ES KIADJA : ^Szerkesztősed és kiadó : Egész évre ............................. Félévre ............................. 6 frt. 3 frt. DR- BARTHA SÁNDOR. IV. kér., Reáltanoda utca 5. szám. A törvényen kívüli állapot és a főváros. — A polgármesterek nyilatkozata. — A törvényhozás működése törvényen kívül való helyzetet teremtett az országban, a mely­nek erkölcsi és anyagi következései kiszámítha­tatlanok. Az ex lex állapot politikai részével nem célunk, de nem is hivatásunk foglalkozni. Ben­nünket egyédül a községi tevékenységre való vonatkozása érdekel közelebbről, különösen és főképp a főváros, mint az ország első törvény- hatóságának álláspontja, a melyet egyebek kö­zött a fővárost újjászervező törvény is félre­érthetetlenül megjelöl. Az 1872 : XXXVI. törvénycikk, amely a főváros egyesítésével annak szervezetét is meg­határozza, 12-ik szakaszában elrendeli, hogy a főváros azok ellen a miniszteri rendeletek ellen, amelyeket sérelmesnek vagy törvényellenesnek tart, az országgyűléshez felírhat jogorvoslás végett, de föltétlenül köteles előbb a rendeleteknek eleget tenni. Az 1872 : XXXVI. törvénycikk 13-ik sza­kasza azonban igy szól: „ . . . 13. §. Kivétetnek a végrehajtás kö­telezettségének szabálya alól az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behaj­tására vagy meg nem ajánlott újoncok tényleges kiállítására vonatkozó rendeletek.“ Ez a szakasz, amelyet a törvény hatóságok­ról szóló 1886 : XXI. törvénycikk is a 20-ik pontjában változatlanul tartalmaz, implicite ren­delkezik a törvényhatóságoknak az ex lex álla­pot idején elfoglalandó maguktartásáról. A közérdek szempontjából szükségesnek tartottuk megtudni a főváros jelenlegi vezető­ségének álláspontját, amelyet a közönség tájé­koztatására a következőkben közlünk : Halmos János királyi tanácsos, polgármester: Az ex lex állapot jelenleg egyáltalában nem aktuális a főváros községi életérj- Mert a tör­vényben biztosított ellenállási jogról: az adó­kivetés és behajtásra vonatkozólag csak 1899, év február elsején és illetve február 15-én az adófizetés megtagadása után lehetne szó. A közigazgatás működésének megakadásá­ról szó sem lehet, mert ez elképzelhetetlen hely­zetet idézne elő. Egyedül közgazdasági szempontból szólha­tunk az ex lex állapotról. A mennyiben az ér­tékpapírok esetleges árhanyatlása után a fővá­rosnak is intézkedéseket kellene tennie & nála. biz­tosítékképp elhelyezett értékpapírok megfelelő ki­egészítéséről vagy pótlásáról. Magát a fővárost, mint értékpapír-tulajdonost, az árfluktuáció egy­előre nem érinti, mert papírjain nem fog és nem akar túladni. A fővárosnál megőrzés végett vagy letétképpen elhelyezett értékpapírokban be­álló változások szintén nem érintik a fővárost. Egyébként sem a tanács, sem a törvény- hatóság részéről semmiféle elöintézkedés megté­telét nem tartja szükségesnek, mert hiszi és reméli, hogy a helyzet mielőbb megváltozik. * Matuska Alajos alpolgármester : Az ex lex állapot idejét kibocsátandó kor­mányrendeleteket föltétlenül végre kell hajtani, mert a végrehajtás megtagadása beláthatatlan zavarokat idézne elő, a melyekért a felelősséget a tanács nem vállalhatja magára. Mert a passzív ellenállásnak igen végzetes eredménye lenne a polgárság kárára, amely a végrehajtó hatalom erejével nem szállhat szembe. Egyébiránt a főváros tanácsának az ex lex állapo tál szemben alig lesz szüksége kezdemé­nyezésre, miután teendőit előreláthatólag maga a törvényhatósági bizottság fogja megszabni. Hogy milyen szellemben, arra nézve az, a mi eddig történt elég világos útmutató : s ez, egyebet nem tekintve, a törvényhatóság két leg­utolsó politikai állásfoglalása : a Bánffy minisz­terelnök díszpolgárrá választása és az obstrukciót elítélő felirat támogatása. Magyar Székesfőváros KÖZIGAZGATÁSI HETILAP.

Next

/
Thumbnails
Contents