Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1898-10-24 / 1. szám

12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Az érsekujvári takarékpénztár fizetési zavarok­kal küzd. Ez rövid idő alatt a második takarékpénz­tár, mely tisztán a bűnös kezelés áldozata. A takarék- pénztár 1848 óta áll fenn s a közönség bizalmát a legnagyobb mértékben birla és igazán csak a vezető­ség visszaéléseiben és nem a gazdasági viszonyok ban keresendő a baj forrása. A magyarországi ta­karékpénztárak erősek és meglehetősen konszolidál­tak. Ezek a példák adjanak erélyt a vezetőségnek a lelkiismeretes ellenőrzésre s bizonyos, hogy daczára a fent emlitett kedvezőtlen pénzviszonyoknak, me­lyek nálunk az év nagy részében divatoznak, ily ka­tasztrófák kikerülhetők lesznek. L. B. Börzemanőverek. Régismert dolog, hogy egyes társaságok lelketlen módon használják ki a közönség jóhiszeműségét a czél- ból, hogy kétes műveleteik keresztülvitelére a talajt lehetőleg előkészitsék. Ily sajnos jelenségről számo­lunk be olvasóinknak, midőn a közúti vaspálya részv. trsg. folyamatban levő tőkefelemelésének jobban mondva az ezt megelőző aránytalanul nagy árfolyam­felszökkenésének történetét ecseteljük néhány vo lássál. Hetek óta a legoptimisztikusabb kilátásokkal kecseg­tette e társaság a közönséget azokat az előnyöket il­letőleg, melyeket régi részvényeik birtokosainak az uj részvények kibocsátása alkalmával nyújtani fog. Kül­dötteikkel a börzén mesterségesen srófolták fel a rész­vény árfolyamát, híreszteléseik, mint rendesen, a kö­zönség vak bizalmával és hiszékenységével találkoz­tak, és misem volt természetesebb eredménye e manő­vernek mint a részvény folytonos árfolyamnövekvése, mely egyre szélesebb körből vonta magához a nyerni, vágyó közönséget. De hogy váltotta be a közúti vas­pálya r. t. persze obligó nélkül indirecte tett szép Ígéreteit? 5azaz öt regi részvény birtokosának, egy uj részvényre való élővé'éli jogot biztosított 230 frt fel­pénzzel. Ily előnyöket valóban még nem nyújtottak a tőkefelemelések terén. Hiába kutatjuk pénzintézete­inknek és iparvállalatainknak az utolsó években gyak­ran előfordult anyagi eszközeinek gyarapítását, ily precedenssel nem találkozunk. Nevetséges és kárhoz­tatható egyaránt a politika, melyet a közúti vaspálya trsg. e ténykedésével a pénzpiaczon meghonosítani szándékozott. De csak szándékozott, maga itta meg e bölcs taktika levét. Mert mi volt az első természetes köveikezménye az aláírási felszóllitásnak ? A reményeik­ben keservesen csalódott vevők, immár rohamosan igyekeztek megszabadulni a régi és alaposan tulfize- tett részvények birtokától, és ép oly gyorsasággal ál­lott be a közúti részvények árfolyamának devalváczi- ója. A társaság kénytelen volt papírjait felvenni, ne­hogy részvényei arra a kurzusra szádjának alá, mely a társaság állapotát bizonyára nem hízelgőén jelle­mezte volna. De marad egy tanulság a közönség ré­szére, a melyből nem először okulhat, és ez az, hogy a jövőben óvatosabban honorálja holmi faiseurök alap­talan, és csak saját javára szolgáló kikürtöléseit. A közúti vaspálya részvény társaság tisztelt igazgatósága pedig jobban fogja tenni, ha babérjait azon a téren keresi, mely őt sokkal inkább megilleti, a közönség érdekeinek szolgálatában a forgalom terén, nem pedig a játszó publikum hiszékenységének kihasználásában. A mióta a lóvasutat villamosra alakították, úgy látszik az igazgatóság rúg ki a hámból! T. T. 1898. október 24. A salgó Tarjáni kőszénbánya részvénytársaság fúzió- tervei. Az utolsó időben tárgyalások folytak abban az irányban, hogy ez a társaság a magyar általános kő- szénbánya részvénytársaságot kebelébe felvegye. E tárgyalásokra vonatkozólag a Salgó-Tarjáni igazgató­sága a következő közleményt tette közzé: „Ama hir, mely szerint a magyar ált. kőszén­bánya r. t. a Salgó Tarjáni társasággal fuzionál, immár határozott formát ölt. Az utóbbi napokban a nevezett társaságok mérvadó tényezői között is­mételt megbeszélések folytak a Pesti magyar keres­kedelmi bank helyiségeiben, melyeken a nevezett bank képviselőin kívül, a Wiener Bankverein Buda­pesten tartózkodó igazgatói is részt vettek. Bázis kerestetett egy fúzióra és bár az érdekelt társasá­gok között egyezség még nem jött létre, tekintve azt, hogy a beható tárgyalások a kölcsönös érdekek megközelítését eredményezték, elhatároztatott, hogy a megkezdett tárgyalások a jövő hét folyamán újra felveendők.“ A fentidézett közleményben emlitett megközelí­tés abban áll, hogy az egész művelet alapját illetőleg egyezség máris létrejött. Az a terv, hogy a magy. ált. kőszénbánya r. t. bét részvényéért, egy Salgó-Tarjáni részvényt adnak cserébe. Ez uj részvények azonban csak az 1901 ik évtől fogva kapnak szelvényt. E rész­vények tulajdonosai tehát az 1899 és 1900 évi oszta­lékra igényt nem tarthatnak. E módozatot állítólag azért határozták meg, mert az általános kőszénbánya tatai szénbányái kibővitendők, a mi lényeges beruhá­zásokat igényel. Ezért tehát esetleg csak 1901-től fogva lehet osztalékra számítani. E körülmény tekin­tetbevételével az általános kőszénbánya most is két­féle részvényt hozott forgalomba. E részvények utolsó, 16000 darabból álló emissiója szintén 1901-es szel­vénynyel van ellátva, és az 1899 és 1900 évi oszta­lékban nem részesülnek. Szó van arról is, hogy a régebbi, 44000 drb részvényből álló emissió birtokosainak a folyó 1898 évre, 4',/0-os osztalék biztosítandó, melynek összege 132000 frtot tesz ki. E pontra vonatkozólag még nem jött létre egyez­mény, és ez irányban a tárgyalások még folyamatban vannak. Amint egyezség jön létre, a megállapodások a két társaság vezetősége elé kerülnek, mely azután rendkívüli közgyűlések utján a részvényesek beleegye­zését még az év folyamán beszerzi. Karánsebes-Hátszegi h. é. vasút. A hivatalos magyar vasúti közlöny értesülése szerint, a kereskedelemügyi ministeriumban, szeptem­ber 30 án, Schmidt József dr. ádamtitkár elnöklete alatt a Karánsebes-Hátszegi h. é. vasút engedélye tár­gyaltatott, mely tárgyaláson a kaláni bánya és kohó r. t. képviselői mint engedményesek, valamint más érdekeltek is részt vettek. E helyi érdekű vasút a magyar államvasutak Temesvár—Orsovai ér Piski— Petrozsényi vonalait fogja egymással összekötni. A vasút 76 km hosszúra, rendes vágányszélességgel van tervezve és részben Abt-féle fogaskerekű vasútnak lesz építve. Az építési és forgalmi költségek 3-8 millió forinttal, kilométerenként tehát 50,000 frttal vannak előirányozva. _________ „B elvárosi Könyvnyomdau Varga Endre és Grósz Bertalan, Budapest, Lipót-utcza é3. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents