Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1898-10-31 / 2. szám

Magyar Székesfőváros

KÖZIGAZGATÁSI HETILAP.

I évfolyam. Budapest^ 1898. október 31. 2. szám.

Előfizetési ára;

Egész évre .......................6 frt.

Félévre ................................3 frt.

Sze

rkeszti es kiadja ;

DR- BARTHA SÁNDOR.

Szerkesztőség és kiadó ;

IV. kér., Reáltanoda-utca 5. szám.

A főváros háztartása.

A parlamentben zug a vihar, csattog, tombol az ellenzék haragja s nap-nap után oda- dörgi a pirosbársonyszékek benépesitöinek helytelen gazdálkodása következményeinek me- mento-ját. A „misera plebs contribuens“-nek legalább megvan az a vigasztalása, hogy, ha jogtalanságokat zuditanak fejére, ha verejtékével összerakosgatott filléreit a könnyelmű hatalmasok észszerütlenül pazarolják, akad képviselője, szószólója érdekeinek, ki néha sikerrel, néha eredménytelenül feltárja a nyomort, a szenvedést és a basáskodó hatalomnak szemébe vágja veszélyes manipuláczióit. És inig a Sándor-utczai háznak régi szép időkről regélő ódon falai meg-megremegnek a leszámolás csapásai alatt, addig egy másik, százezrek javát előmozdítani, érdekeit megvédelmezni hivatott közeg, a városatyák csoportja csöndben, szánalmas mosolylyal bámulja ezt a lelkiismeretes erőlködést, csodálva nézi az együgyüt, akit a közérdek megoltalmazásának törekvése már odaragad, hogy nem elégszik meg tiz-husz ember jóllétének, klikk uralmának, hatalmának megteremtésével — mint ők, szerény városatyák, — hanem Ikarusként kibontva szárnyait, csapkod a magasban, s százezrek, sőt milliók javának elömozditására merészkedik vetemedni.

A városház palotája körül és belsejében csönd van, minden csöndes. A személyeskedés, egy-egy Ballagi-Marczali-féle küzdelem még csak visz be kis élénkséget a vitába, de ki emelné fel szavát a közérdek és adófizető polgárság javáért, ki méltatná szóra, kifakadásra, vagy éppen támadásra a főváros intéző köreinek tervszerűtlen működését.

Itt fekszik a főváros jövő évi költségvetésének előirányzata. Mézbe, czukorba rejti a keserű pilulákat, hivatalos adatok számhalmazába burkolja a könnyelmű pazarlást. És mindezt a végrehajtó hatalom nyugodtan tűri és csak egy ártatlan fenyegetéssel ijesztgeti a fővárost, a mint a napokban is tette, midőn egyik leiratában kijelentette, hogy deficites költségvetést a jövőben nem fog elfogadni.

Programmunk feladatát teljesítjük, a mikor a főváros jövő évi költségelőirányzatát leszállítjuk eredeti értékére és nagyjában megismertetjük a közönséget annak béltartalmával.

Az előirányzat szerint a fővárosnak rendes bevétele 16,797,874 frt, rendkívüli bevétele pedig 879,105 frt és igy összesen 17,676,979 frt bevétellel szemben 17,693,358 frt kiadás áll, a hiány tehát 16,379 forint. A főváros erre a kétév óta fokozódó deficites gazdálkodásra most már komolyan megijedt és mozgósította valamennyi pénzügyi szaktudósát és utasítást adott, hogy a jövedelmek fokozására eszeljenek ki valami adónemet. Igaz ugyan, hogy a községi háztartás megzavart egyensúlyának helyreállítására közadók fölemelése vagy uj adónemednek a behozatala, vagy százmilliós kölcsönöknek a felvétele a legalkalmasabb, de egyúttal a legveszedelmeseeb is.

Nem kell uj adónem behozatala, tessék a kivetett adókat annak rendje- módja szerint behajtatni és akkor a házipénztár soha se kerül szorult viszonyok közé. Tudtommal a VI., VII. kerületben ezerszámra feküsznek elintézetlenül a be nem folyt adók behajtására vonatkozó utasítások.

Legyen az adókivetés egyenletes és igazságos, mert mit tapasztalunk a felszólamlási bizottságoknál? Azt, hogy a felszólamlók kizárólagosan a szegényebb iparosok, szatócsok köréből kerül ki. Nincs rá példa, vagy ha van, nagyon ritkán, hogy egy klikkbeli panaszszal fordulna az adókivetés mérve ellen.

Lássuk ezek után a költségvetést.

Azt irtuk fennebb az előirányzat tervezete szerint, hogy a fővárosnak 16,379 frt deficitje lesz a jövő évben. Ez nem áll! Ez a deficit csak látszólagos. Miért ? Mert a rendkívüli bevételeknek „rendelkezésre álló pénztári készletu czimü fejezetében 677.705 frt szerepel, mint