Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-28 / 6. szám
] évfolyam. Budapest, 1898. november 28. 6. szám KÖZIGAZGATÁSI HETILAP. pLOFlZETESl ÁRA : 6 frt. 3 frt. ^Szerkeszti es kiadja : jSzERKESZTÖSÉQ ÉS KIADÓI Egész évre ............................ Félévre ........................... DR- BARTHA SÁNDOR. IV. kar., Reáltanoda utca 5. szám. Közöny. Budapest nov. 26. Mióta tudom magamat, sohasem érdeklődtem a főváros községi ügyei iránt. S most arra szólit fel egy régi, kedves iróbajtársam, Írjak cikket ebbe az ö derék lapjába, mely éppen a főváros községi ügyeivel foglalkozik. írok hát, s magyarázom ezt a közönyömet. Talán sokan vagyunk igy, s talán ha egyikünk meggyón a nyilvánosság előtt, ez a kitárása a közöny okának hozzájárulhat majd a jobbra- forduláshoz. Budapestet szeretem, a világ legragyogóbb városa ez nekem. Csinos, kedélyes, mesés erővel lendülő, káprázatos mértékben emelkedő. A közöny, melyet analizálnunk kell, nem magát a fővárost illeti hát, hanem egyebei. Meg is mondom, mit. Az adminisztrációját. Sőt ezt sem egészen, hanem azt a módot, ahogy ezt a községet adminisztrálják. Szűkkeblű ez a módszer és szomorúan autochthon. Benne nem egy metropolis lakosságának egyetemes akarata nyilatkozik meg, hanem a kerületeknek, sokszor.csupán a kerületek vezető férfiai- nak az elvi harczoktól irtózó, kényelemszeretö s tehát kompromisszumra örökké hajlandó akarata. Szeretném magam jól megértetni. A főváros tiz kerületből áll. De tiz kerület még nem teszi a fővárost. Egy metropolis az más valami. Azt nem úgy kapjuk, ha összeadási műveletet végzünk a részeivel. Az maga egy hatalmas, óriási súlyú individualitás, melynek megvan a maga kollektiv jellege; s ennek a jellegnek kell uralkodnia a részeken, ennek kell lüktetnie minden atomjában, ennek kell érvényesülnie parancsoló erővel, korlátlan szuverenitással az egész vonalon. Megvan-e ez az egyetemes vonás a főváros községi életében! Nincs. Itt nálunk minden kerület egy-egy kis metropolisnak érzi magát, a metropolis pedig egy nagyobb terjedelmű kerületnek. Ez szüli azt a bajt, hogy van kerületi érdekeltsége, de nincs egyetemes érdeklődés a fővárosi ügyek iránt. A másik baj pedig az, hogy sok a választott és kevés a választó. A feje tetejére állitott helyzet ez. Nyolczvan emberből álló községtanács kell nekünk, nem négyszáz tagból álló községi parlament. A sok szakács elsózza a levest; nem csoda, ha a közönség aztán nem kér belőle. Nyolczvan jól megválogatott ember igenis képviselheti a fővárosi polgárelem köz- igazgatási lelkiismeretét, szellemi erejét és önérzetét. Mindez elzagyvul szükségképp egy ötször akkora testületben. Kimondom nyíltan hogy mi, a főváros polgárai, nem ismerünk magunkra abban a törvényhatósági bizottságban, amelynek sem községi politikája, sem pénzügyi programmja, sem városfejlesztési terve nincsen. Bécset a császári hatalom csinálta. Budepestet az Isten alkotó ereje teremtette meg; a községi adminisztráció bizony silány munkatársául bizonyult a gondviselésnek. A legjobb esetben nem rontotta el a gondviselés müvét; fájdalom, sokszor még ezzel a negativ erénynyel sem dicsekedhetett. így látom, igy értem én a községi dolgokat. És innen ered az én közönyöm. Ha tévedek, jóhiszeműen tévedek. De ha igazam van, segíteni kellene valahára az inveterált bajon. Vészi József. A jelesek. A államfőnek többek között privilégium osztoga- tási joga is van. Vagyis midőn, egy már meglevő jognak adnak egy uj jogalanyt. Az ilyen királyi megkülömböztetés erősen visszahat a kitüntetettnek társadalmi állására is. Rendszerint a kitüntetések előtérbe tolják azt a nem épen indokolatlan kérdést, vájjon miféle nagy szolgálatokat tehetett az udvari tanácsos ur, a vaskoronarendes ur, avagy a lovag urak ? Nem vehető tagadásba, hogy a kitűnt etések következménye a politikai becsvágy]duzzadása, s az ilyen kitün-
