Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-21 / 5. szám
1898. november 21. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11 nősen pedig azok a szigorú rendszabályok és mintaszerű berendezések, melyek a szerbiai eredetű sertések vesztegeltetésére szolgálnak, kellő méltánylást nyertek, mert a felmerülő járványos állati betegségek elhurcolását és tovaterjedését sehol jobban és alaposabban meg nem gátolják, mint a kőbányai telepen. Ellenben a marhavásártér berendezése sehogy sem imponált a külföldi szakférfiaknak és leginkább a fel- és lerakodás és a lábon való felhajtás ellen emeltek kifogást. A itteni berendezést primitívnek mondják és attól tartanak, hogy a budapesti marhavásártéren a ragadós állati betegségeket sem kellőképen ellenőrizni, sem azok tovaterjesztését meggátolni nem lehet. Tettek is a helyszínen általános megjegyzéseket, de behatóan csak jelentéseikben fogják ezt az ügyet tárgyalni és nincs kizárva, hogy a külügyminisztérium utján fogunk felvilágosítást nyerni azokról a kívánalmakról, melyeket a német kormány kivitele vágomarhapiacunk tekintetéhez támaszt. Ennyit a külföldi szakértők látogatásának nemzetgazdasági jelentőségéről, mely szép reményekkel kecsegteti az állattenyésztő mezőgazdaságot, a közvetítő kereskedelmet és a sertés hizlalókat egyaránt. Lokális jelentősége ennek a dolognak már kevésbé épületes. Mert a főváros élelmezése szempontjából tekintve a dolgot, alig látunk benne mozzanatot, melyet megelégedéssel fogadhatnánk. A kőbányai sertéstelep forgalma tizedrésze annak, amilyen ezelőtt négy esztendővel volt, mert ez a forgalom 909.989 darabról 141.180 darabra szállt alá s mindamellett hogy 1897-ben 100.000 darab sertést hoztunk be Szerbiából, nem voltunk képesek a saját és az osztrák koronatartományok szükségletét fedezni, mi egyrészt a határzár dacára uralkodó magas sertésárakban nyilvánul, másrészt abban a körülményben leli indokolását, hogy 1897-ben még 399.858 drb sertés körülbelül 9 millió frt értékben hullott el Magyarországon. Ugyanígy állanak a dolgok a vágómarhával, melylyel a belföldi és az osztrák keresletnek már most is alig tudunk megfelelni. Félő, hogy a német határzár megszűntével a husinségben leledző Németország nemcsak a rendelkezésre álló késre érett árura teremt felszökkenö árakat, de egyúttal megtámadja hústermelésünk alapját is és hosszú időre magával ránt a megfizethetetlen húsárak korszakába. Magyarországban már most is tarthatatlanok az élelmezési viszonyok. A liszt és a kenyér folytán drágul és a megcsappant szállítóképesség következményeképen folytán emelkednek a sertés- és a vágómarha árak. Budapest fővárosára nézve óriási csapásnak tartjuk a némethatár megnyitását, mert a hatalmas német birodalom pénzerejével a lokális piacon nem vehetjük fel a versenyt és surogátumokkal nem szolgálhatunk a főváros közönségének. A főváros lakossága sem a kukoricalisztből készült kenyeret, sem az Amerikából szállított fagyasztott húst nem veszi be és ezért óvatosságra intjük az intéző köröket a vágómarha exporttal szemben. Gombamérgezések. A legutóbbi időben ijesztő módon szaporodnak a fővárosban a gombamérgezési esetek. Tizennégy- nappal ezelőtt egy öreg asszony halt meg gombáméi gezés következtében ; néhány nappal ezelőtt Budán három családnál konstatáltak gombamérgezést ; november 14 én a népszinház-utezában öt ember, november 15-én a retek-utezában nyolez embert kezeltek az önkéntes mentők gombamérgezés miatt és az elősorolt eseteken kívül majdnem naponta fordul elő gombamérgezési eset, melyben a mentőegyesület segélyét nem veszik igénybe és mely a rendőrség tudomására nem kerül. Ilyen esetekben a vásárcsarnokok igazgatósága azzal a hivalkodó hivatalos kommünikével szokott előállani, hogy a mérges gombát nem vásárolták a főváros vásárcsarnokaiban. Hát ez igaz is. Az előfordult gombamérgezési esetekben egyszer egy mészárszéki kofánál, máskor a vásárcsarnok övezetén kívül eső nyílt piaczon, harmadik esetben egy budai hetivásáron vették a gombát és ez a körülmény igazat ad a vásárcsarnokok igazgatóságának, de nem ad igazat a főváros hatóságának. Utóvégre a vásárcsarnokok övezetén kívül is laknak emberek, kik adófilléreikkel éppúgy rászolgálnak a fővárosi hatóság egészségügyi gondozására. A vásárcsarnok övezetén kívül levő nyílt piacok és a budai hetivásárok egészségügyi ellenőrzése oly gyatra, oly szégyenletes, hogy nem csoda, ha a mérgezési esetek napirendre és onnan többé le nem kerülnek. Ezeken a piacokon a vásárbiztosok, azaz oly egyének kezelik az egészségügyi ellenőrzést, kik alig tudnak irni-olvasni, kiket nagyobbára megbízhatatlanságuk miatt léptettek elő hivatalszolgai állásukból vásárbiztosokká. Ezek a megbízhatatlan biztosok az egészségügyi felügyeleten kivül előforduló esetekben a vásárjogot és rendet is kezelik első instanciában; ők szolgáltatják a fővárosi statisztikai hivatalnak az élelmicikkek árai és mennyiségére vonatkozó adatokat és teljesítenek kézbesítői és szolgai teendőket is, a vásárfelügyelők pedig ott ülnek meleg hajlékukban és •— rovancsolnak. Közönséges ember el sem hiheti, hogy a budapesti vásárfelügyelőket, azokat a közegeket, kikre az ezrek és százezrek életét és egészségét bízzák, mennyi írásbeli munkával zaklatják, a helyett, hogy őket a vásárok egészségügyi ellenőrzésére szorítanák és attól el nem vennék egy percre sem. Figyelmébe ajánljuk a fővárosi tanácsnak' és a tiszti főorvosnak ezeket az állapotokat és követeljük, hogy a milyen hatásos rendeletet tudtak a vásárcsarnokok számára megalkotni a gombamérgezések, illetve a mérgesgombák forgalmának megakadályozására, éppoly szigorú intézkedést tegyenek a vásárcsarnoki övezeten kivül eső piacok és elárusító helyek számára is. Mert azzal a szegény messze lakó ember be nem éri, ha a vásárcsarnokok igazgatója sub rosa azt a tanácsot osztogatja, hogy ne vegyenek gombát máshol, mint a központi vásárcsarnokban. Vásárok. A központi vásárcsarnokban a lefolyt héten nagyobbára előnyös volt az áralakulás. A marhahús a vidékről érkezett nagyobb felhozatal következtében a nagyban való elárusitásná! 2 krajcárral olcsóbb lett. A sertéshús ára az enyhe időjárás és a hideghus- vásár behatása alatt szintén engedett; szemben a tojás, mint rendesen télviz idején és a kenyér ára kilogramonkint egy krajcárral drágább. A szárnyas, vad és leölt baromfi ára változatlan. A kőbányai sertéspiacon a hét forgalma túlnyomóan lanyha volt. A kiviteli mennyiség csak nem felel meg a belföldről és Szerbiából bejelentett szaporulatnak és a késre érett készletnek. Átlag 48 forinttal fizették a kiviteli árut a^szokásos 45 kiló engedménynyel minden pár után és a 4 százalék elengedéssel. A ferenezvárosi sertésvásáron lanyha forgalom mellett az elmúlt hét árainál átlag másfél krajcárral olcsóbb árakat fizettek. A legmagassabb ár 49 frt
