Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-10-31 / 2. szám
1898. oÉlóber 31 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11 Tanügy. A főváros gazdálkodása. Múlt számunkban e czim alatt közzétett panaszos levélre a tanügyi osztálytól a következő helyre igazgatást kaptuk. A főváros gazdálkodása cim alatt kiadott köziem énynek az a része, a mely a kötő-utczai iskolára vonatkozik, részbenigaz. Az alkalmatlan iskolahelyiség miatt csakugyan kevés a beiratkozott tanuló s a tanács foglalkozott is a felhozott körülménynyel. Még pedig nem az iskola megszüntetését, henem az áthelyezését tárgyalta. Az iskolára feltétlenül szükség van. A Belváros lakossága már régóta úgy képzeli, hogy a kerületet a Korona- herczeg-utcza, Egyetem-utcza, Kecskeméti-utcza két részre osztja. Ä jelzett útvonalak élénk forgalmában az apró elemi iskolás gyermekeket köny nyen érheti baleset. Ennélfogva határozottan megkívánja, hogy a főváros az említett határvonal mindkét oldalán tartson fel elemi iskolát. Az egyik a gróf Károlyi-utczában legyen, a másik az Éskü- tér körül Ez a másik lett volna a Kötő utezai. Ez azonban nem felelt meg a szükségletnek s a tanács már is akkép intézkedett, hogy a kötő utezai helyiség felhagyásával az iskola a Lipót-utczai polgári leányiskola helyiségeit foglalja el. A polgári leányiskola pedig régi helyére ; az Újvilág és Sarkantyus- utczai házba költözzék át. A panaszos levélnek az a része tehát már előzőleg megfelelő megoldást nyert. A levélnek a Csokonay-utczai polgári fiúiskola bérletét tárgyaló része tévedésen alapszik. A főváros már két esztendővel ezelőtt szerződött Wein- szeisz háztulajdonossal s igy időközi stajgerolásról szó sem lehet. Tény azonban az, hogy az első Ízben bérelt helyiségek nem voltak elegendők s a tanács 1600 lorintért a szomszéd házban, a mely már nem a W.-é, bérelt három nagy tantermet és szertárhelyiséget. Ez az uj bérlet emelte a bérösszeget anélkül azonban, hogy a főváros akár az egyiknél, akár a másiknál tulfizetné a bérletet. * Kommentár n lkül adjuk ezt a rektificatiot, csupán a belvárosi polgári leányiskola érdekében emelünk néhány szót. A kérdéses iskolát a tanács az Uj- világ-utcza és Sarkantyus-utcza sarkára helyezi át. Az a környék nagyon élénk tanyája a rendőrség védelme alatt álló nőknek. Szükséges tehát, hogy a tanács az áthelyezés előtt azokat az individiumokat távolítsa el az iskola közeléből. Ez ellen reméljük a rendőrségnek sem lesz kifogása. A székesfővárosi iskolák egészségügye. — Dr. Rigler Gusztáv felolvasása az Országos Közegészség) Egyesületben. — Most kezdte meg az országos közegészségügyi egyesületben sorozatos előadásait az a bizottság, melyet a nevezett egyesület iskolaorvosi szakosztálya Dr. Rigler Gusztáv javastatára és a főváros tanácsának engedelmével az iskolák egészségügyének tauulmányozására kiküldött. E bizottság Dr. Riglcren kivül Schuschny Henrik, Siklóssy Gyula, Steiner és Waldmann orvosokból állott és összesen 20 i skolát vizsgált meg, a legalaposabb részletességgel megfelelve arra a 22Ö kérdésre, melyet maga elé tűzött. Az első előadás a javaslattevőé — Rigler dr.-é volt. Bevezető szavaiban elmondja, hogy javaslata megtételére az a tapasztalat indította, hogy a székesfőváros iskolái a reájuk fordított óriási Költséggel nem mutatnak arányos tökéletességet egészségtani szempontból. Hogy ez az ezután épitendő új iskoláknál meg ne történjék, kutatta a bizottság a hibákat és előadásaiban előfogja terjeszteni az ezek elhárítására szolgáló javaslatokat. A főváros tanácsa belátva a vizsgálat hasznát, készségesen megadta arra az engedelmet. Rigler dr. előadásában az iskolák 3 elsőrendű fontosságú kérdésével: a telekével, a szellőzésével és a fűtésével foglalkozik. Vizsgálatai kimutatják, hogy az iskolák száma kevés és a terület szerinti elosztásuk hibás. Az ok abban rejlik, mert a város óriási fejlődése folytán kevés, de igen nagy iskolát épit. E melleit rendszerint csak akkor fognak a telek kikereséséhez, mikor már nagy az iskola szükség. Ennek pedig az a követ kezménye, hogy a város kiépitett részeiben drága pénzért sem képesek megfelelő nagyságú, alakú és ékirányu telket szerezni. A megvizsgált 20 iskolából pld. csak 1/3 résznek van a homlokzata, — vagyis tantermekben bővelkedő része a kívánatos (dél, délnyugat, délkelet) égirány felé fordítva, ami a többi iskola világosságára igen hátrányos. Hiba van abban is, hogy az iskolák szűk utczák, magas közök közé ékelvék. A 20 vizsgált iskola közül csak 2 állott jól, — vagyis szabad telken. Saját feltételei alapján készített tervrajzokkal bizonyítja be az előadó, hogy az iskolák telkei nagyság tekintetében sem felelnek meg a kívánalomnak és e mellett még több, mint 2 harmad részük be is van építve. Ezért kicsinyek az udvarok is. Érdekesen bizonyítja, hogy mekkora a kívánatos udvar felület egy-egy tanuló számára, s mekkorát talált e helyett a vizsgálatoknál. A kívánatosnak a fele ú alig volt meg 3 iskolánál, a többinél meg csak 1 tizede, sőt 3-nál 1 huszada. Ily kis területen nem csak játszani nem lehet, de megfordulni is alig tud a tanuló. A jövőre azt ajánlja az előadó, hogy a még be nem épített városrészekben már most keresse ki és vegye meg a város az iskolákra alkalmas telkeket, úgy, mint ezt az előre látó nagy angol és német városok teszik. A kiépitett városrészekben pedig úgy segítsen magán, mint a londoniak, akik az óriási drága telken nem gótikus tornyu, czélszerütlen iskolákat építenek, hanem lapos tetejüket. Ezen, korláttal kellőleg körülvett helyre vezetik a legfelső emelet növendékeit a szünetek alatt, ahol jó levegőt élveznek a tanulók, ez még más haszonnal is jár, t. i. hogy a velők megkevesbedett első emeleti és földszinti tanulók az udvaron több helyet és levegőt Kapnak. A szellőzés körül tett tapasztalatait Rigler dr. 220 pontos szénsav elemzése alapitja, — e szerint mindenhol rosszabb — vagyis magasabb szénsav tartalmú volt a levegő a kívánatosnál, sőt volt olyan tanterem is, amelyben 5 és félszerese volt a szénsav a megengedhetőnek, mig az ezt megközelítő jósága levegőt csak 29 tanteremben talált. E mizéria okául elsősorban a termek szorultsága, másodsorban a szellőztető szerkezetek hibás készítése mutatkozott, igy több iskolában elfelejtett az építész friss levegőt bevezetni. Elitéli az előadó a Pick-féle levegőt bevezető ablakszerkezetet, mert ez alatt tavaszszal, őszszel és télen ülni nem lehet meghűlés nélkül. Ezért rendesen becsukva is tartják és igy a szellőzés elmarad. De hibás azért is, mert az iskola szolgák emiatt a készülék miatt nem szellőztetnek a szünetek alatt a sokkal megfelelőbb ajtó-ablak nyitással. Dicséri az előadó az úgynevezett Tobin-csövel való szellőztetést. Sajnos, hogy ezek is hibásan v ltak készítve és kezelve a legtöbb iskolában. Javasolja, hogy a jövőben speczialisan jártas építészekkel csináltassa a főváros az iskolák terveit s azokat kivitel előtt ínutassa be a tiszti főorvosi hivatalnak és egy iskolaorvosok és tanárokból álló bizottságnak. Az uj iskola átvétele előtt
