Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-10-24 / 1. szám
4 _____________MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. október á±. pú nkat minden panasznak, segédkezni fogunk annak orvoslásában, Mig egyrészt közreműködni akarunk a hatóságok iránti tisztelet erö- sitésében, másfelöl hangsúlyozzuk, hogy a tisztviselők legszentebb kötelessége a közönség érdekeit becsülettel szolgálni. Szerény méretben nyugodtan indulunk meg a járatlan utón, melyen mindent megjavítani, orvosolni akarunk. Hogy e szerény lapocska, mely tiszta, becsületes czéllal szerényen indul, nagygyá, hatalmassá lehessen, a közönség támogatására vagyunk utalva, melynek érdekeit szolgálni fogadjuk. Fővárosunk gyönyörű fekvése, a vidék erős törekvése a központ felé, biztosítják Budapest gyors emelkedését. Az ország központja, lüktető ere: fővárosunk, melynek vérkeringését óvatosan kell figyelemmel kisérnünk, hogy' egészséges, erős legyen. (vő t A fővárosunk iránti szeretet, aggódásunk annak jövőjéért bátorítanak fel bennünket, hogy munkánkkal mi is emelésére törekedjünk. S midőn a fővárosi közönség pártfogását és bizalmát kérjük, viszonzásul érdekei hü szolgálatát Ígérjük. Dr. Bartha Sándor. T Á RCZ A A budai várpalota. Irta: Tarczai György. Három homlokzatával teljesen kiépítve, büszkén mered a magasba az egész székes-főváros fölött domináló helyén az uj királyi palota; csak észak felé dolgozik még sietve a kőmives had, a munkások javarésze az uj épületszárnyak belsejében foglalatoskodik. Impozáns látvány, a melyet az uj királyi palota különösen a budai hegyek felé eső oldalán nyújt, nagy vonásokban tagozott, a hegylábáig lenyúló arleaturás kőfalra támaszkodó óriási épülettömegével, a melynek barokk stílusa semmikép sem emlékeztet azokra az időkre, a midőn a magyar királyok innen igazgattak országok sorsát, a melynek modern művészi pompája még sem fogja a múltakon kedvvel elborongó magyar ember figyelmét annyira lekötni, hogy eszébe nem jutna az a palota, mely hajdanában ugyan e helyen állott. Mátyás király hajdan való palotájáról emlékezem ! Kő kövön nem maradt helyén s a remek épü- lettömegröl, a melyet hajdanában a világ csodái Kossuth mauzóleuma. Nagy hullámokat vert fel a magyar közvéleményben egyes lapoknak az a híresztelése, hogy Kossuth Lajos hült tetemeinek mauzóleumot építeni nem lehet, mert nem gyűlt egybe annyi, hogy a szobron felül, a mauzóleumra is telnék költség. Ebben az ügyben egy érdekes levelet kaptunk, amelyet alább közlünk, magára az ügy érdemére vonatkozólag különben épen a napokban határozott az a bizottság, amely a Kossuth síremlék ügyében alakult meg. Ez a bizottság elhatározta, hogy a síremléket a Kerepesi temető III. kapu útja és a nagy Krisztus- 1 kereszt-ut metszésében levő területen fogják fölépíteni s ez a bizottság már a jövő hónapban határoz afelett is, milyen legyen a síremlék s akkor fognak az építési költség iránt is intézkedni. A hozzánk küldött levél ez : • * Igen tisztelt Szerkesztő ur! •Kívánságuknak megfelelve és a Kossuth-szo- <bor és’tiiauzoleum létesítése ügyében a következő cc dnformátröt adhatom : A'^nagy hazafi elhalálozása után a hírlapok azonn’áf,megindították a gyűjtést a jelzett czélra és negyeddápra (1894. márczius 24-én) gróf Batthyány ‘‘ .‘.Géza,’ gróf Széchényi Béla, báró Eötvös Lóránt és Tolnay Lajos elnöklete alatt megalakult az országos gyüjtőbizottság. Az országos bizottság által kibocsátott gyűjtő- iveken olvasható felhívásban a többi közt a követkeközé soroztak, az a néhány töredék, a melyet a Nemzeti Múzeumban őriznek, vajmi keveset regél. Tavaly tavaszszal, az építkezés közben régi alapfalakra bukkantak s hire terjedt, hogy Mátyás király lovagtermének az alapfalait ásták ki. Szó sincs róla. Alacsony, nyílt, csúcsíves stilu oszlopcsarnoknak halvány nyoma volt ez csak, mely a hajdani udvari kertbe vezetett s Mátyás király palotájáról ma is csak régi írások, avatatlan emberek leírásai szólnak hozzánk. Buda várfalai IV. Béla királyunk korában kezdtek épülni, ugyan e fejedelmünk volt az első, a ki itt királyi kastélyt is épített, a hol időközönként megszállott. Királyok székhelye valósággal csak Zsigmond idejében lett Budavára, aki kezdetben egy budai patri- czius család házában lakott itt, a melyet azért vásárolt meg volt, mivel a kastély akkor már félig romokban hevert. Zsigmond király Párisból való visszatérésével kezdődik a budai királyi palota építésének a története, a melynek stílusát a magával Francziaország- ból hazánkba hozott párisi mesterek Ízlése szabta meg. Páris akkoriban királyai bőkezűségéből már a monumentális épületek egész sokaságával dicsekedhetett : a Notre-Dame-temploma, a királyi kastély, közepén a Sainte-Chapelle-lel, a csúcsíves stilus e legtö-
