Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-03-30 / 13. szám
HusxonöetGúiU évfolyam Budapest 29. aL március 30. 23. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ: OH€SÓ EMEL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 Megkezdődött Kertészeti csodák a Margitszigeten Á parte egyrészze télen út is virulni fog — Eeboníúsote útján teétsszerannyi területet fels&abaáítanate, mint amennyit be- építenete — Késszül a sszabaátéri sszínpaá Bessenyey Zénó nyilatkozik a Margitsziget űilávarázsolásárói Ha az, idegenforgalom! számára külön naptárt akarnánk készíteni, akkor az új esztendőt valószínűleg a mezőgazdasági kiállítás megnyitása napjára kellene Magyarországon (tenni. Ennek a vá- rakozásteljes 1938. esztendőnek tehát eljutottunk első nagy eseményéhez, amelyről sietünk megállapítani, hogy a földművelésügyi miniszter szerint rendkívüli sikert jelent. Egyszóval a nagy esztendő idegenforgalmi megmozdulása megkezdődött. Nagy reményekkel, de egyken figyelő szemmel is tekintünk ez elé az esztendő elé és már most megállapítjuk, hogy ez nem lehet irányadó a jövőre nézve, mert ezen a téren csak annyi eredményt várhatunk az eucharisztikus kongresszustól, hogy sok emberrel megszeretteti hazánkat és fővárosunkat és így új idegenforgalmi anyagokat termel a mi számunkra. Az az óriási hitbuzgó tömeg', amely a magyar fővárosban és Magyarországon a nyár folyamán megjelenik, főként lelki szükségleteit elégíti ki, amikor hozzánk eljön és hitvallást tesz a katolikus egyház mellett. Idegenforgalmi szempontból azért mégis számolnunk kell a látogatókkal és mindent el kell követnünk, hogy azok, miután eleget tettek hitbeli kötelezettségeiknek, a magyar nép és a magyar föld, a magyar szépségek iránt is érdeklődni fognak. Amikor azonban erről beszélünk, őszintén meg kell mondani az! is, hogy imltí amott a nemrég lezajlott történelmi események némi gondot keltettek. Újságcikkeket látunk, amelyek felsorolják, hogy eddig a németek 104.000, az osztrákok pedig 84.000 éjszakát töltöttek Budapesten az elmúlt esztendőben. Ezek a — már előre is jelezzük — fölösleges aggodalmaskodók az osztrák és német, helyesebben most már csak német látogatóinkat féltik. Az az érzésünk, hogy ezek teljesen fölösleges aggodalmak, mert akik német földről eljöttek hozzánk, ezután is el fognak jönni, sőt német barátaink száma csak emelkedhetik, éppen a történelmi események révén, mert hiszen ezek az események a magyar-német barátságot még szilárdabbá tették. Ezenkívül azonban a német birodalmon túl lévő nyugat szintén több vendéget fog nekünk adni, részben a magyar élet nyugalmát keresve, részben pedig azért, mert utazásuk óráiból kiesik a drága osztrák vasúti út és most már az árrész német birodalmon át hatvanszázalékos turista menetjeggyel utazhatnak. A történelem azonban másfelé is dolgozik. És ha az idén talán még nem is, de hinnünk kell abban, hogy pár esztendőn belül a körülöttünk levő államokkal is jobb viszonyba kerülünk és innen is várhatjuk az idegenforgalom emelkedését. De vannak egyéb kihasználatlan területek is és politikai vonatkozásban erősen kell számítanunk arra, bogy a lengyel barátság fejlődésével Lengyelország részéről is csak növekedni fog idegenforgalmunk. Mindehhez megfeszített erő és hatalmas munka, vonzó nagy művészi attrakciók szükségesek. Ma még nem tudjuk, hogy ezen a téren a Szent István- esztendőben és az eucharisztikus kongresszus idején mit fogunk produkálná, de meggondolandónak találjuk azt, hogy a jövőben bizonyos koncentrációt kell megvalósítani a külföldieket vonzó eseményeink között. így például vannak, akik azt hiszik, hogy kár az ország munkáját és életét bemutató vásárokat elaprózni és mindegyiket más és más időben rendezni. Lehet benne sok igazság és megfontolásra is méltó, hogy a mezőgazdasági vásár, a nemzetközi vásár, autókiállítás, lakásberendezési kiállítás, kertészeti stb. kiállítások nem volnának-e. nagyobb hatással az idegenforgalomra, ha egyidőben rendeznénk valamennyit. Nem akarjuk egyik kiállítás értékét sem kisebbíteni, de egyedül a lakberendezési, vagy egyedül az aultóki állítás, vagy egyedül a kertészeti kiállítás aligha csinál nagyobb id.eg-eníorgal- inat, de ha egyszerre mutatjuk be mindezt, akkor a külföldi Vendégek száma bizonyára jelentékenyebb százalékban fog emelkedni. Végeredményben pedig két dolgot kell megállapítanunk. Ezek közül az egyik az, hogy a történelmi események nem lehetnek gátjai a magyar idegenforgalom fejlődésének, a másik pedig az, hogy <>z az a terület, ahol soha egy pillanatra nem szűnhe- 1ik meg a munka, nem állhat meg az alkotó ész. A nagy esztendő megkezdődött, de nekünk már az utána következőkre kell készülnünk. Bessenyey Zénó dr., a Közmunkatanács elnöke, az alkotások embere, -energiája újra életre keltette nemcsak a hivatalt, hanem magát a munkaterületet is. Nem beszéöünk azokról a tervekről, amelyek a magyar főváros fejlődésének irányát évtizedekre megjelölik, hanem máris rámutathatunk az alkotások egész sorára. Megnyílt a Madách-út, torkolatában ott díszelegnek a hatalmas épületek. A dunaparti korzó elől kihelyezték a hajóállomásokat és modern hajókikötő épüli a Ferenc József-hídnál. Már készül az új aluljáró a Láncúidnál, amely lehetővé teszi az első gyorsforgalmi út kiépítését. Nemrégiben adták át rendeltetésének a Horthy Mik- lós-hidat és rendezték a környékét. A Boráros-tér körül új hatalmas öt-hatemeletes épületek bújnak ki a földből. Rövidesen hozzálátnak az óbudai híd megépítéséhez és a híd mindkét oldalán új modern városrész. keletkezik. Ebben az imponáló sorozatban utolsónak hagytuk a Margitsziget űjjáteremtését, ahol valóban tündérszigetet varázsolt Bessenyey Zénó fantáziája és alkotóereje. Mindennek ellenére mégis hangzanak el kritikák, amelyek a Margitsziget fejlődését nem ítélik meg tárgyilagosan. Ezek a felületes bírálatok azt állítják, hogy a sziget elveszti régi varázsát, ha teleépíiik különféle épületekkel és park helyett elrontott városrész lesz a Dunának ezen a kies területén. A Margitszigetből kőtengebt csinálni tényleg könnyelműség volna, ezt azonban senki sem akarja, legkevésbbé van szándékában Bessenyey Zénónak. A Margitsziget problémája természetesen mindenkit érdekel és ezért a Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Bessenyey Zénót, hogy a Margitsziget fejlesztési terveiről információt szerezzen. Besseny@sr Zénó dr., a Közmunkatanács elnöke a következőket mondotta: — A dolgozó embert mindig érik támadások, emiatt én nem is panaszkodom, hiszen csak annak az alkotásait nem támadjak, aki semmit sem alkot. Minden egyes ember tegzesét kiérdemelni nem leket. A kritikát különben is nagyon szívesen fogadom, sőt beismerem, sokszor tanulok belőle. A sajtó mindig mellettem volt és amióta a Közmunkatanács vezetését elvállaltam, igazán hizelgő támogatásban részesített. Bizonyosan ezúttal is do- szándék vezette a kritikusokat, de nem néztek eléggé a dolgok mélyére. Nem ismerik az igazi helyzetet és ezért támadják a Margitsziget átépítését. — Legyünk azzal tisztában, hogy Budapestnek nagyszerű természeti fekvésén kívül, két különleges idegenforgalmi attrakciója van. Egyik a Gellért-fürdő és szálló, valamint annak a környéke, a másik pedig- a MargitszigetEzt a szigetet nem hagyhattuk a maga ősi állapotában: olyan tündérszigetet kell belőle létesítenem, ahol úgy a budapesti ember, mint az idelátogató idegen a természeti szépségeken kívül megtalálja a modern élet minden kényelmét. — Én is szeretem a romantikák de az élet fejlődésének nem állhatunk az útjába. Nem akarunk a szigetből newyorki Coney Islandot csinálni, vagy mondjuk magyarul: senki sem akarja a Margitszigetre a vurstlit áttelepíteni, de a Duna közepén olyan szép parkot kell létesíteni, amely mindenki tetszését megnyeri és nemcsak a természeti szépséget élvezhetjük, hanem a szórakozásra, is lehetőséget kell nyújtani. Nem építik be a szigetet! — Végezzünk először az első váddal. Azt mondják, hogy beépítjük a. szigetet. Ez egyszerűen nem áll. Legalább kétszei*. háromszor annyi területet bontok le, mint amennyit beépítek. — Talán minden rosszban van valami jó is. Bevallom őszintén, bizonyos mértékig nem is bánom a támadásokét. Ezek a túlzások any- nyiban segítségemre jönnek, hogy visszautasíthatok minden olyan törekvést, amely ellen magam is küzdők; a támadásokra hivatkozva, nem adok területet semmiféle célra és semmiféle intézménynek. A kritikusoknak akkor volna igazuk, ha semmit sem csinálnék a szigeten. Fényképek lesznek a bizonyítékaim. Megörökítettük a pusztuló Margitszigetnek minden egyes részletét. Az a tervem, hogy néhány hét múlva, amikor a tavasz már teljes pompájában kibontakozik, sajtóbemutatót tartok. amikor majd bemutatom alkotásainkat. Minden egyes esetben fényképekben dokumentáljuk, hogyan nézett ki a sziget azelőtt és a lebontott épületek fotográfiái fogják bizonyítani, hogy esak a rosszat pusztítjuk el a szigetről ás az elpusztuló részek helyébe kerül az, amit a modern élet megkövetel. Budapest új nagy attrakciója: a szabadtéri színpad — Haragszanak az új szabadtéri színházra is. A kultuszminisztérium és a művészi körök sürgették ennek a tervnek a megvalósítását. Feltétlenül gondoskodni kell olyan attrakciókról, amely az idelátogató idegeneket érdeklik és művészi igényeiket kielégíti. Az új szabadtéri színpad helyén lebontottuk a tejcsarnok épületét és egy másik színpadot is eltüntettünk, amely a Rakovszky-parkkal szemben, a pesti oldal átellenében volt a szigeten. Nem is beszélek arról a primitívebb szabadtéri színpadról, amely a régi Fióris-cukrászdában volt. Amint elkészül az új szabadtéri színpad, a gáncsoskodók bizonyára elmaradnak. Mi az igazság a klubházak körül? — Beszéltek arról is, hogy új klubházak építésére adtunk engedélyt. Valóban: két új klubház épült: az egyik a Földhitelintézet, a másik pedig a Pénzintézeti Központ tisztviselőinek klubháza.
