Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-03-30 / 13. szám
Mind a kettő olyan helyen van, ahol a szigetvek azelőtt a legkietlenebb területe vált, sőt elárulhatjuk, hogy ez a rész mocsaras is volt- Ezeket a területeket feltölteni és rendbehozni kellett A Margitszigetnek ezen a részén a múltban senki sem sétált. Az új terület rendbehozása, természetesen, jelentős összegeket emésztett fel. A költségeknek nagyrészéi a a klubok fedezték és ezenkívül még évi bért is fizetnek. Tisztán csak a belépődíjakból nem tudjuk a szigetet fenntartani. Ezzel az új területtel és as ott épült klubházakkal végeredményképpen csak nyert, a sziget. A harmadik klubház a Lipótvárosi Kaszinó nyári helyisége. Ez a helyiség már azelőtt is ott volt, sőt egészen az úttestig kiter- jeszkedett és primitív épületeivel rontotta az összhatást, a sziget imponáló képét. Magam ragaszkodtam ahhoz, hogy beljebb építsék a klubházat és eltűnjön az eddigi, nem. kívánatos látvány. Ugyanezen a területen voltak a lóistállók. Ugyanerről a terűiéiről még több munkásházat és más, nem túlságosan tiszta épületet távolítottam el. liftes mér patkány a szigeten — Sok szó esett az Ásványüzem épületéről is. A felső Margitszigeten a régi, rozoga épületet lebontattam. A felső szigetnek ezen a részén most szép park pompázik. Ezt azonban nem akarják észrevenni. Ilyen régi épületek- | ben könnyen megbújnak a patkányok. Most j ezek a patkány fészkek teljesen kipusztultak. j — Nekem nines semmi titkom, rátérhetünk a patkányproblémára is. — Bizony, nagyon sokat ártott a szigetnek, j hogy a sajtóban cikkek jelentek meg, amelyek 1 arról szóltak, hogy a Margitszigeten sok a í patkány. Ezt a hírt átvették a külföldi lapok j is és különösen ellenségeink írtak kéjjel Buda- i pest tündér szigetének erről a bajáról és kellemetlenségéről. Nem tagadom, a Margitszigeten tényleg voltak patkányok, de semmiesetre sem olyan nagy mennyiségben, mint ahogy azt a kiszínezett cikkek feltüntették. A múlt esztendőben nagyon hideg volt, befagyott a Duna és a régi malmok épületében tanyázó patkányok a jégtáblákon átosontak a szigetre■ Komoly harcot indítottunk a patkányok kiirtására és megállapíthatom, hogy ez a hadjáratunk sikerrel végződött. Mostanában a sziget 152 helyén helyeztünk el húsdarabokat és csak két esetben tapasztaltunk ezeken a kolbászokon rágás! nyomokat. A patkányok pedig szeretik a kolbászt. Méreggel azért nem dolgozhattunk a patkányok eilen. mert akkor elpusztultak volna a szigetem a díszállatok és a szelídített vadak. Nagyon szeretik úgy a pestiek, mint az idegenek az őzikéket, a pávákat és a többi díszmadarakat. Az a meggyőződésein, hogy az idén még a legnagyobb rosszakarat sem beszélhet majd patkányinvázióról a Margitszigeten! Eltűnnek a régi, csúnya épületek — De nemcsak az ásványvízüzem tűnt el, hanem a* egyik száilodaépületet is lebontattam. Aki most ott ül a sziget legszebb vacsorázóhelyén, tekintete nem torpan meg a csúnya épületen, hanem a budai hegyek felé kalandozhat. A sziget beépítéséről terjesztett hírek még a jóhiszemű embereket is félrevezették. így a sziget egyik barátja, aki nagyon sokat tartózkodik ebben a szép parkban, elpanaszolta nekem, hogy valóban fölösleges volt az ú) strandfürdőre még egy emeletét huzatni. Amikor kijelentettem, hogy ilyen tervünk nincs, ragaszkodott ahhoz, hogy menjek ki vele a szigetre és személyesen nézzem aneg, hogy mi ILYÉS SÁNDOR Telefon : 155-341. géperőre berendezett asztalos-munkák üzeme BUDAPEST, XI., Budaörsi-iít 17.--------------„n omo T”-----------— Magy ar cseppfolyós ipari és kazán tüzelések A szabadalmaiéit „LAZIJN” rendszeri nehézolaj porlasztó ég gAzfUhnjtóazerkcsietek vezérképviselete. Föslmentes nehézolaj tüzelések mind on célra. Bndapest, V., Csáky-n. 3«. — TELEFON: 298-6J1. NAGY JANOS TÜZELŐANYAG NAGYKERESKEDŐ XIV., Nagy Lapos király-ét ja 127. sz. ® T e 1 o f o n : 207—544. ASZTALOS ÉPÜLETFA, ÉPÍTÉSI ANYAG TELEP XIV., Bzugló utca 87—89. sz. © Tol ofonszáin : 297—089. MINDENNEMŰ FUVAROZÁST VÄLLAt. történik ott. Amikor együtt voltunk kint, megmutattam, hogy az épületen festési hibák mutatkoztak, hiszen tavaly nagyon gyorsan kellett az épületet befejezni és ezeknek kijavítására van csupán állvány az épület mellett. üegoldódnak a kertészeti problémák — -Egy.percig sem tagadom, hogy most a sziget földje nagyon fel van túrva. De ez így van rendjén. Megvádoltak azzal is, hogy olyan nagy munka folyik, hogy e percben U00 munkás dolgozik a parkban- Ezt sem tagadom. De ha nem volna így, úgy azért kellene engem felelősségre vonni. Most olyan szép és alkalmas idő van, hogy a kertészeti munkálatokat valóban gyorsan és eredményesen elvégezhetjük. Ha a Szigeten csak 20—30 munkás dolgozik^ úgy ez a mostani jó idő eltűnik és nem tudjuk idejében a szigetet rendbehozni. — Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a sziget talaja, nem mindenütt jó és nem mindenben felel meg a kertészet kívánalmainak. Bizony először homokot hozunk és azután helyezzük rá a termőréteget. Olyan dolgokat csinálunk, ami kertészeti csodának számít. — Hatalmas fáikat ültetünk át a. szigetre és előbb a talajt megfelelő módon átdolgoztuk. Nézzék meg, hogy mi történt a romoknál. Nehéz kertészeti munkát végeztünk ott, do most ezen a vidéken is mintaszerű a park. A sziget nemcsak nyári attrakció, hanem télen is van ott üzem és sókan szeretnek künn lakni, valamint a téli természet szépségeit élvezni. Éppen ezért elhatároztuk, hogy fenyőket és olyan növényekét is ültetünk, amelyek nemcsak nyáron, hanem télen is zöldéinek. — Ezek az ültetési kísérletek is megfelelő eredménnyel végződtek és a kertészet ezen a téren is kiállta a próbát. Az az érzésem, hogy a margitszigeti kertészei munkájára senki sem panaszkodhat, Ezeket mondta liessenyey Zénó, a Közmunka- taanács elnöke és ebből a nyilatkozatból kiderül, hogy a Margitsziget újjávarázsolása útban vara és befejezése után a nagy alkotás mindenkit ki fog elégíteni. Kéfrmw£&zetL kiáltUás& maffiát Scdckes aUaá a tna^ac néju Uuliúza is atUotá&& ünnepilty&s bemutatásává Vitéz dr. nemes Juhász Jenő törvényhatósági bizottsági tag, 'mint értesülünk, a március 30-iki. szerdai közgyűlés eié indítványt terjeszt, abból a célból, hogy a főváros a vallás- és 'közoktatásügyi minisztériummal ■együttesen rendezzen az Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István jubileumi év alkalmából a (nemzethez és a fővároshoz méltó, nagyszabású népművészen kiállítást. A szép gondolatot magáévá tette a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja is és felkérte dr. Juhász Jenőt, hogy az indítványt egyúttal a. párt nevében terjessze a közgyűlés elé. A bizonyára általános tetszéssel találkozó indítványról kérdést intéztünk !atáz de. nemes Juhász- Jena törvényhatósági bizottsági taghoz, aki a Fővárosi Hírlapnak a következő, széles távlatokba néző nyilatkozatot tette: — A német-osztrák események lezajlása után egyre gyakrabban ismerik el Európa vezető államférfim a békszerződések és a középeurópai helyzet reviziójárlak szükségét. Ezek a nyilatkozatok a beismerését. jelentik annak, hogy a békeszerződések alkotói felismerték a .középeurópai nemzetek államalkotó képességeit és morális értékét. Nem lehet kétséges az, hogy az újrarendezésnél nagy jelentőséget fognak nyerni nemcsak a stratégiai határok és az egyes nemzetek katonai jelentősége, hanem azok a morális érdekek is, amelyeket az egyes nemzetek az európai kultúra szempontjából jelentenek. Minden érdekelt népnek elsőrendű érdeke tehát az, hogy saját kulturális értékét feltárja és kihangsúlyozza a müveit világ előtt és pedig- nem azokat a kulturális alkotásokat illetően, metlyek legfeljebb az illető nép kulturális igényeit jelzik, hanem azokat a. kulturális értékeket, amelyeket a nép ön maga teremt. A középkor pompá-s katedráiisai nem kifejezői a nép kulturális erejének, mert azok, bár hol épültek is, rendesen idegen művészek és mesterek alkotóképességét hirdetik. Valamely népnek tehetségét, ku]túrértékét és teremtőerejét ham ezek, hanem azoknak az alkotásoknak sokasága, torma- és színgazdagsága fejezi, ki, amelyekéi maga a nép teremt. — Európában — megítélésem szerint — nincs olyan nép és nincs olyan nemzet, mely a termáknak, színeknek a magyar népművészetéhez hasonló gazdagságával dicsekedhetnék. És alig van nép, amely olyan népművészetre, olyan hosszú múltra tekinthetne vissza és olyan távoli időkbe tudná visszavezetni népi kultúrájának bizonyítékait, mint a magyar. A mi népművészetünk minden idegent valósággal elbűvöl végtelen gazdagságával és számos esetben láthattuk, hogy azok, akik megismerték, nemzetünknek lelkes barátai es a magyar géniusznak mélységes tisztelői lettek. — Minden alkálimat meg kell ragadnunk -arra, hogy ezt a távoli múltban gyökerező, termő erejében soha sem fáradó népművészetet nemzeti értékünk lei hangsúlyozása érdekében ia művelt világ elé tárjuk. 'Erre alkalmasabb időpontot nem találhatunk, — mint ezt. az évet, az Eucharisztikus Kongresszus és Szent István királyunk évét és nem utolsó sorban azt az évet, amely végeredményében hosszú időre döntő lehet a küzópeurópai nemzetek kulturális értékelése szempontjából. — Ha a nem valószínű esetet is számításba vesz- sziik, hogy idegenforgalmunk méretei átmenetileg csökkenhetnek, kétségtelen az hogy az Eucharisztikus Kongresszus és a Szent István-jubileum az egész világról nagy tömegben fog id-e- vonzani olyan idegeneket, akik saját nemzetük kulturális elitjéhez, müveit, tapasztalatokat és tudást kereső középosztályához tartoznak. Módot kell adni arra, hogy ezek magyarországi tartózkodásuk alatt ne csak azt az általános középeurópai kultúrát lássák itt, amit minden művelt középeurópai kul túrközösségben megtalálhatnak, hanem megismerhessék azokat a népi kulturális erőket is, amelyek a magyar nemzet messze a múltba visszanyúló kultúráiéléről, népi intelligenciájáról, ízléséről és teremt őe re jé r ő! tan usk od na k. — Ezért gondoskodnunk, kell arról, hogy a magyar népművészet alkotásait az idén hozzánk ellátogató külföldiek számára retrospektív módon, átfogóan és legtökéletesebb alkotásai gondos kiválasztásával hozzáférhetővé tegyük. A Népművészeti Múzeum, központonkívüili fekvésénél és azért sem alkalmas erre- mert helyiségei nem teszik lehetővé iá benntartandó anyag megfelelő módon, összefogóan és áttekinthetően való elhelyezését. Ezért volna kívánatos az, hogy ebben az esztendőben az Ipar mű vészeti Múzeum helyiségeiben rendezzük meg népművészetünknek azt a bemutatóját, amely a nemzeti propaganda nagy jelentőségéhez méltó lehet. Meggyőződésem az, hogy ennek jelentőségét úgy az illetékes kormánytényezők, mint a főváros (törvényhatósága felismerik és meg fogják találni o. módot, meg fogják hozni szükség esetén az áldozatot is arra, hogy a magyar népi kultúrának, tehetségnek és alkotó erőnek ez a reprezentatív bemutatója megvalósítható legyen. Emery Ipari és kereskedelmi csiszolóárugyár Budapest, XiV., Fcaiuia-úl 4S. Te!: 297-850. 2 a J ÍTEHiSK Telefon: 393—7S5. IÁN OS 4 Mimin« ..mi..... Vas- fém- es zár ipari üzeme BU DAPEST, VI., PETNEHÁZY-U. 32. e?09ftIn.,« ».XYLON“ lealéUlparl a&aiíliury Imic Ca vegyészeti vállalat Budapest, IX., Páva-utca 81. • Telefon: 14f-812. „Xylon“ védjegyű nltrocelloloze »drózomAncolt «laden színben: minden Ipari célra elsőrendű minősé,fben. legolcsóbb árban. Háztartási olaj- és zoraáncfestókek. XYU)N butortlsztíté és fényesítő. Autófényezés ápolására: Cellopolit-poUr- víz. polírpaszta, csiszoló paszta. „XYLON“ kőrttmlahlt. TAMÁSSY EMIL ÉPÍTŐMESTER Budapest, VIII., Baross-u. 45. Tel.: 185-645. AZ 1898 ÓTA KKNNÁLLÓ TELÜKÖN: 13S—#7*. FREISSLER ANTAL felvonó- és gépgyár r. L BUDAPEST, VI.» HORN EDE-UTCA 4. SZ. Készít legmodernebb szerkezeté és legkényesebb Igényeket kielégítő személyfelvonókat, paternoster felvonókat, mindennemű teherfelvonót, emelőbe rendelést; vállal zzakszorft Javítást, műszaki ellenérzést és karbantartást. 12.000 berendeaél.
