Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-02-23 / 8. szám

Budapest, 1938 február 23. HÍREKE Megszűnt a Segítőalap küiönszoba-afférje Az imimár bűnvádi útra terelődött gyógyszer- visszaélések alkalmából a Segítőalap ügyével fog­lalkozott legutóbbi ülésén a Nemzeti Egység Pártja Főváros Tanügyi Szervezete, amelynek a kérdés iránt való érdeklődésre az ad jogot, hogy a fővárosi oktatók 4305 taggal és legalább ugyanannyi igény- jogosulttal vannak érdekelve a Segítőalapnál. Az oktatórend álláspontjáról Miklós Béla tanár, a Fővárosi Tanügyi Szervezet főtitkára a következő­ket mondta: — Amilyen felháborodást váltott ki tagjaink körében a gyógyszerekkel való visszaélés, olyan helyesléssel találkozott, hogy az ügyet teljes tisztá­zásra és megfelelő megtorlásra a bíróság elé vitték. Sajnáljuk, hogy ilyen jelenségek zavarják a Segítő­alap munkáját, amely ezit az intézményt az ország legelső betegbiztosító szervezetévé fejlesztette. Kül­földi karfásaink közül sokan irigykedve ismerték meg Segítőalapunk szervezetét és a sok szolgálta­tást, amit aránylag csekély hozzájárulásért nyújt tagjainak. Nagy hálával viseltetünk Dalácska Jenő dr. igazgató és helyetese, Haury István iránt, aki különben az oktatók képviselője az igazgató­ságban. Az ő érdemük, hogy csekély számú munka­erővel sikerül a sok ezerre rugó tag ügyét zökkenő nélkül elintézni. Fontos és nehéz munkát végez az orvosi kar, amelynek ugyancsak köszönet jár. Ka- posy Ferenc dr. főorvos és helyettese, Tóthegyi- Tenczl József dr. türelemmel, béketűréssel, sok munkával irányítja a betegellátást. De hálával tar­tozunk az intézőbizottság minden tagjának és kü­lönösen Ga<zdy Jenő és Hajnóczy Béla dr. törvény- hatósági bizottsági tagoknak, akik pártunkat képvi­selik az intézőbizottságban. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a Segítőalap és a tagok közötti ellentéteket eltüntessék. — Bizonyára ennek a munkának eredménye a vezetőségnek néhány nap előtti elhatározása, amely a betegek különszoba használatát illetőleg teljesí­tette sok ezer tag kívánságát. A múltban, a meg­felelő különbözet megfizetése ellenében bármely tag igénybevehette a kórházi különszobát, míg 1938 ja­nuár 1-től ezt a rendszert úgy változtatták meg, hogy csak azoknak a tagoknak van joguk külön szobához, akiknek havi fizetése, a lakbér betudá­sával legalább is 300 pengő. Ez meglehetős elkese­redést szült az érdekeltek körében, akik sorába igen sok oktató tartozik, mert hiszen a tanítók nugy- részenek és a tanárok közül is soknak 300 pengőn alul van a havi jövedelme. A feltámadt ellentétet azonban a Segítőalap vezetősége elsimította, mert február 15-től kezdve minden tag iyénybeveheti a kórházi különszobát. Előadások a YI. kerületi pártnapon. A VI. kerü­leti pártszervezet szívutcai helyiségében látogatott pártnapot tartott. Vitéz Papp Gyula ügyvezető el­nök bejelentette az új tisztikar megválasztásának eredményét és hangsúlyozta, hogy az új tisztikar fokozott erővel és lelkesedéssel fog a jövőben mun­kálkodni a nemzeti egység és a választó polgárok érdekében. Schoepflin Lajos dr. kerületi elnök ke­gyelete« beszédben emlékezett meg a kerület képvi­selőjének, Szurday Róbertnek tragikus elhalálozá­sáról és méltatta az elhúnyt nemes egyéniségét. Ezek után Schilling Endre dr. társelnök tartotta meg előadását az új választójogi törvényjavaslat­ról és részletesen ismertette a javaslat alapjául szolgáló elveket és a javaslatban foglalt új intézke­déseket. Sárkány Ferenc törvényhatósági bizottsági tag beszámolt a székesfőváros szellemi szükség­munka akciójáról, majd -az élelmiszerdrágulásról szólott és reá mutatott arra, hogy a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem szoros összefüggésénél fogva csak a legnagyobb szaktudással lehet ehez a kérdéshez hozzászólni és az ügyben intézkedni. Schoepflin Lajos dr. elnök mondott végül köszönetét a két előadónak. Sasad problémái. A XI. kerületi pártszervezet sasadi körzete nagy érdeklődés mellett gyűlést tar­tott, melyen Szántay István és Vályi Lajos dr. tör­vényhatósági bizottsági tagok foglalkoztak Sasad közérdekű kérdéseivel. Tájékoztatták a hallgatóságot az egész kerületre kiterjedő problémákról is .Rolling Oszkár körzeti elnök mondott köszönetét a tartal­mas előadásokért. Páll Lajos fipQI«t-y portál- és boltberendező-asztalos Budapest, YI., Szabolcs-u. 9. sz. TELEFON] 29-03-71, 49—87—17. Vágó Pál Hat. eng. villanyszerelési és műszaki vállalat F Ö Ü Z L B T: XI., Horthy Miklós-út 21. • Telefoni 208-080. FIÓKOK: XI., Horthy Mlklós-kUrtér 7. • XI., Horthy M.-út 02. ifösponii pályaudvar a Külföldi és vidéKi forgalmat lebonyolító autobusxoK sszámára Kö&lcKedési és idegenforgalmi Kérdéseik a póriban A Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának város­gazdasági szakbizottsága hétfőn este vitéz nemes Juhász Jenő dr. törvényhatósági bizottsági tag elnöklésével ülést tartott, amelyen a vendéglátással üzletszerűen foglalkozó vállalkozások új szabályozásával foglalkoztak. Az V. kerületi pártszervezet Zalay Viktor indítványára a párt elé javaslatot terjesz­tett, amely, utalva arra, hogy a vendéglátó iparra vonatkozó szabályrendelet elévült, a kérdés új sza­bályozását kíváuja, különös tekintettel a penziókra. A javaslat indokolása szerint a penziók nem állanak ellenőrzés alatt, úgy, hogy még hatóságilag jóvá­hagyott árlapjuk sincsen. A közeledő Eucharisztikus Kongresszus sürgőssé teszi az intézkedést, amelyre nézve legközelebb indítványt terjeszt a közgyűlés elé a párt. Juhász Jenő dr. indítványára magáévá tette a szakbizottság azt a javaslatot, hogy az Eucharisz­tikus Kongresszus és a Szent István-év alkalmából rendezzen a főváros népművészeti kiállítást, amely vonzó látványosság lesz az idegenek számára. Kedden este a párt ipari, kereskedelmi és köz­lekedési szakbizottsága tartott ülést, amelyen Haj­nóczy Béla dr. törvényhatósági bizottsági tag elő­adásában több érdekes kérdés került tárgyalásra. Foglalkozott a szakbizottság az emeletes autóbuszok Budapest életbevágó kérdéseire ad választ a megindult piackutatás A piackutatásról, amelynek megszervezésével most foglalkozik a Székesfőváros Statisztikai Hiva­tala, érdekes és tanulságos előadást tartott a Nem­zeti Egység Fővárosi Pártja I. kerületi szervezeté­nek könhelyiségében dorogi Farkais László dr., a közélelmezési ügyosztály fogalmazója. Megjelentek többek között a Végh Károly ny. államtitkár elnök­ségével lefolyt előadóülésen: Rosta János dr. ta­nácsnok, vitéz Juhász Jenő dr., Somogyi Béla dr. és Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tagok, Hoór-Tempis Mór kerületi elnök, Hunkár Béla, a Vegyészeti Intézet igazgatója, Gallner Ferenc dr. főjegyző, Ivánfi Andor, a vásárcsarnokok igazga­tója, Nyulászy Alajos kerületi alelnök, Sipos Andor kormánytanácsos, a Konjunktúra Kutató Intézet ve­zetője, Kmetty Béla mérnök és még sokan mások. Farka\s László dr. bevezetőül a piackutatás el­nevezést bírálta, mint amely nem fedi teljesen a fo­galmat, de azért ma már meg kell maradni mel­lette, mert annyira tágult a gyakorlatba átment meghatározás értelme, bogy minden á, ni csereforga­lommal foglalkozó és statisztikai módszerekkel dol­gozó kutatómunkára rá lebet illeszteni. Ismertette ezután a budapesti piac mai szerkezeti kialakulását a főváros egyesítése óta és megállapította, hogy ezzel a szerkezeti kialakulással a háború előtti Bu­dapest élelmezése megoldottnak bizonyult. A háború utáni években, a nyersanyag-forrásaink elvesztése, ezzel szemben az országos népsűrűség emelkedése, az ipar kényszerű fejlesztése, majd ia minden áron va’ó exportálás, a nyersanyagok megfizethetése miatti valutaszerzés nagy kínálatot vontak el a budapesti piacról. Komolyabb bajt azonban mindez nem je­lentett. Mikor a válság éveiben a mezőgazdasági termé­nyeket nem tudtuk elzártságunkban értékesíteni, jöttek a gazda védelmi intézkedések. A mezőgazda- sági termények dekonjunktúráját a főváros lakos­sága nem tudta kihasználni, viszont — hár^maga is rossz helyzetben volt — a céladókat viselnie kellett. Ekkor hangoztatták első ízben a piackutatás szük­ségességét — gazdaérdekekből. A válság után, az új fellendülés éveiben a főváros helyzete ezen a té­ren ismét csak rosszul alakult. Újból előtérbe lépett az export, megindultak a gazdavédelmi és szaná­lási intézkedések és a mezőgazdaság által ellátandó feladatok tekintetében .a főváros lakosságának el­látása háttérbe szorult. Most már Budapest a lakos­ság érdekében sürgette a piackutatást. Az organikusan felépített helyzetkép után az előadó a piackutatás alapelveit állapította meg, amelyek három irányban kristályosodtak ki. Az első csoportba tartoznak a konjunktúrahatások, amelye­ket az export által ia budapesti piacról időnkint elvont tételek okoznak. A másodikba sorolandók az áralakulás tényezői, amelyek az említett szanálási és gazdavédelmi intézkedések következtében, vala­mint az élelmiszerkereskcdclmi szakma szertelen megduzzadása következtében hátrányosan alakultak. Harmadiknak itt maradt még a válság idejéből a mezőgazdasági érdekeltségeknek az a kívánsága, hogy o budapesti piac kapacitását emelni kell. Az eddigi statisztikiai megállapítások sok min­denre adtak ugyan feleletet, de a most megindult piackutatás van hivatva feltárni az egész komplexu­mot, lamelyből — mint német és amerikai példáik egybevetéséből megállapítható — a konjunktúra­hatások speciális budapesti jelenségek. Nagyon érdekesen mutatott rá az előadó a tu­dományos meghatározások után a piackutatás több konkrét feladatára. így például megállapítandó: Mennyire jogosult a felhozatal teljes koncentrá­lására irányuló törekvés? Mennyiben volna előnyös a budapesti és orszá­gos közgazdasági szempontból Budapesten tranzitó- és exportvásárok kialakítása? Mennyire befolyásolná az áruelosztást a főpiac és a kiskerested el em közé egy szekunder piac kiala­kítása? Hogyan volna lehetséges a túlzsúfolt élelmiszer- kereskedelmi szakma leépítése, különös tekintettel ennek szoicálpolitikai vonatkozásaira? Mennyire befolyásolja az egyes néposztályoknál a táplálkozási viszonyokat az áralakulás? Mi ezen a téren a községi üzemek szerepe és feladata? Befejezésül megemlítette, hogy ha Budapestet egymillió lakosával úgy képzeli el, mint egy folyó­medret, a fogyasztást pedig mint a víz felszínét, akkor a kutatótevékenység a vízmérce szerepét játssza, amelyen a 0-pontot, a normális szint pont­ját meg kell keresni és a gazdaságpolitikai intéz­kedések helyességét abból a szempontból kell azután elbírálni, hogy azoknak következtében a fogyasztás nem 6Üllyed-e a megkeresett 0-pont alá. A nagy figyelemmel hallgatott és meleg elis­meréssel kísért előadáshoz vitéz Juhász Jenő dr., Sipos Sándor dr., Kmetty Béla mérnök szólott hozzá, A vita folytatására legközelebb új előadóülést tűz­nek ki. fi Án jy cső, VASBUTOR SODRONY- UIFfit H. ÁGYBETÉT ÉS KERTIBUTOR I I V P C BUDAPEST. X.. CEGLÉDI-U. 15. iLLLJ TELEFON: 148 — 19 3. JlaUoHvzai József­lószerszámvereték, csat- és lánc- készítő, épület és múlakatos BUDAPEST, IX., BOKRÉTA-UTCA S. Tel.x 137-067. Szonda mmaly Stílus elektro- és géptechnikai üzeme Budapest, V., Kárpát utca T/D. T • I • í o n r 891— S81 SALOOTARJANI HOSZENDANYA ». I. Épitöanyaillpara: Budapest, V., Sas-utca 25. izAm Telelőn: 1-252-84, 1-108-58. Cementgyár : Lábatlanban ................évi telj. kép. 18.000 r. Mé sigyArakt Lábatlanban . . . . • „ „ „ 6.000,, Dorogon ....... ,. ,, 3.000 ,, Téglagyárak'i Bnda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu évi telj. kép. 00,000.000 drb. CserépgyAr t Buda-UJIak ,, ,, „ 8,000.000 drb. ügyével. Már régebben, amikor a terv felmerült, a párt az emeletes autóbuszok rendszeresítése ellen foglalt állást. Most ez a terv ismét feltámadt, amennyiben a Beszkárt négy ilyen autóbusz behoza­talára kért engedélyt a kereskedelemügyi minisz­tertől. A szakbizottság, a párt eredeti álláspontjá­hoz híven, ezúttal is ellenzi az emeletes autóbuszok tervét. Több közlekedési reformtervet hozott a párt elé az V. kerületi pártszervezet, amely egy nagyobb- jelentőségű javaslatot is terjesztett elő. Arra való tekintettel, hogy a Nyugati pályaudvar forgalmát erősen csökkentették, ami az egész környék keres­kedelmét érzékenyen érinti, a Nyugati pályaudvar közelében a távolsági autóbuszok számára központi autóbusz­pályaudvar létesítését javasolja a pártszervezet. A kereskedői érdekeken kívül is, mondja a javaslat, erre az autóbusz-pálya­udvarra feltétlenül szükség van, mert nem felel meg a forgalom érdekének, hogy a külföldre és a vidékre közlekedő autóbuszok a város különböző részein szétszórva állomásozzanak. A III, kerületi pártszervezet javaslatára a trolleybusz tarifájának és az átszállásnak rendezésé­vel, valamint a kocsik sűrűbb járatásával foglal- I kozott még a szakbizottság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents