Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-02-23 / 8. szám

Budapest, 1938 február 23. város és az állam között a legnagyobb harmó­nia uralkodik, ennek keresztülvitele nagyobb nehézségeket nem okozhat. 3. Szükség esetén valóiban éljen a polgármes­ter azzal a jogával, hogy a fellebbezés halasztó hatályát felfüggeszti és az önkormányzat in­dokolt esetben ossza meg a felelősséget a kor­mánnyal. Nézetem szerint ez volna a járható út, amelyen eredményeket érhetünk el. —• De nézzük meg az ideális megoldás le­hetőségeit is. Annyi bizonyos, hogy minden fellebbezés halasztó következményekkel jár. A fellebbezés lehetőségének kiküszöbölését, —- tehát az esetleges hibák orvoslásának elveté­sét — senkisem kívánja. Mindenesetre más volna a helyzet, ha a második fórum nem a minisztérium lenne, hanem az önkormányzat keretein belül lehetne a fellebbezési problémákat is megoldani. Ebben az esetben elsőfokon a polgármester döntene, másodfokon pedig mondjuk a tör­vényhatóság közgyűlése. Nem valószínű, hogy a, mai helyzetbén ilyen változást el lehessen érni. Az ríj fővárosi törvényben ugyanis az államnak fellebbezési ügyekben való döntési joga biztosítva van. — Olyan fontos jogi és gyakorlati problémák megoldása szükséges, hogy ezeket könnyen elintézni lehetetlen, ezért javasoltuk a kérdés­nek a napirendről való levételét és a megin­duló tárgyalásokon kell majd a helyes megol­dást megtalálni. Az ügyeknek gyors és helyes elintézése úgy a főváros, mint a kormány ér­deke, ebben a tekintetben nincsen eltérés. An­nak mindenesetre örülni lehet, hogy megfelelő tárgyalás után a közszállítási ügyekben is végre rendet teremtenek az összes illetékes té­nyezők. * Harrer Ferenc nyilatkozatából látszik, hogy ez a. Izérdés még egyáltalában nincs lezárva. Nem elég csak autonómia-sérelmet emlegetni, mert ha a másik oldalról a törvény rendelkezésére hivatkozva kimu­tatják, hogy az autonómia jogait 6enki sem bán­totta, úgy az önkormányzatnak nehezebb lesz a hely­zete. A jogi helyzet mérlegelésével meg kell találni a végleges kibontakozást. Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának elnöke a legkomolyab­ban tanulmányozza ezt a nehéz problémát, így kétsé­gen felül áll, hogy részben a közszállítási ankét ta­nulságai alapján, részben a mai helyzet helyes mér­legelése után sikerülni fog az önkormányzat érde­keit megvédeni és a kormánnyal megegyezést léte­síteni. Budaput téli id^m^acgcdínánM UwÁtsUcbzy. \Mmos tanácsnok a neUéa&ífycUzot és annak tekChzdésécot A Fővárosi Hírlap hasábjain jelent meg Veress Gábor dr. bizottsági tag érdekes nyilatkozata a téli Budapest idegenforgalmának szükségességéről. Ide­genforgalmunk addig nem lesz rentábilis, amíg ezt a problémát nem tudjuk megoldani. Ha ez sikerül, úgy nem sokat vitatkoznak tovább a szállodások, hanem a szakma hozzálát az új szállók építéséhez is. Tavasztól késő őszig Budapest szállodáira min­dig kifüggeszthető a „megtelt“ tábla, a szállodások azonban arról panaszkodnak, hogy amit nyáron ke­resnek, azt télen ráfizetik üzemükre. Űj szállodák építése csak akkor volna rentábilis, ha a téli idegen- forgalom megvalósulhatna. Erről a problémáról be­szélgettünk U&vÁtsU&zty Vilmos tanácsnokkal. aki az idegenforgalom jelenlegi helyzetéről és a jövő feladatairól a következőket mondotta: — Az elmúlt esztendő nagyon kedvezően zárult le. Igazán jó eesztendőnk volt, dacára annak, hogy nem nagyon ígéretes jóslások közben indult el a múlt esztendő. A szakemberek attól tartottak, hogy a londoni koronázás és a párisi világkiállítás az egész turisztikát lefoglalja és szépen fejlődő idegen- forgalmunk meg fog torpanni. A vendéglátóipar a nemes valuták értékkcsökkenését is hátrányosnak minősítette, ami tagadhatatlanul nagy előnyére szol­gált az osztrák, svájci és olasz fürdőhelyeknek. Én a magam részéről ennek dacára is optimista vol­tam és nyíltan hirdettem, hogy az elmxdt esztendő is csak fejlődést hozhat a magyar idegenforgalomnak. A statisztikai adatok nekem adtak igazat. 278 ezer idegen kereste fel tavaly Budapes­tet, 20 ezerrel több, mint az előző évben. Ha csak a külföldi vendégek számát tekint­jük, ott Is emelkedés mutatkozik. A külföldiek száma 150 ezer volt, 14 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. Az idegenek 910 ezer éjszakát töltöttek Budapesten, 4,5 ezer éjszakával többet, mint a múlt évben. A szállodásoknak tehát nem volt rossz esztendejük. — Most az új idegenforgalmi esztendő elején is csak minden jót mondhatok. Akadnak ugyan kis- hitüek, akik azt jósolják, hogy az Eucharisztikus Világkongresszus rendezése majd akadályokba üt­közik. Nem volt még a világon olyan eucharisztikus kongresszus, ahol minden simán ment volna. Ilyen nagy tömeget úgy elhelyezni, ahogy mi szeretnénk, nehéz feladat. A tömegszállások azonban ki­fogástalanok lesznek. A sok tízezer között akadhat­nak egyes vendégek, akik nem találják majd meg azt a kényelmet, amit szeretnének, de erre bizonyára ők maguk is számítanak. 10—12 nap alatt a nagy megrohanás lebonyolitódik. Nemcsak nekünk, hanem Bécsnek is meg lesz a haszna a kongresszusból. A mi szállodáink mind tömve lesznek és osetleg egyesek majd Bécsbe mennek s ott töltenek el néhány napot nagyobb kényelemben. Nagy kongresszusok idején Budapestnek is jut a bécsi idegenforgalomból. — A Szent letván-év és a magyarok világkon­gresszusának vendégeit kifogástalanul el tudjuk látni. Májustól szeptember végéig ismét megtelnek az összes szállodák és penziók. LIEBHARD BÉLA ÉPÍTŐMESTER Budapest, Üllői út 64. Tel.: 132-806. Ezen a ponton érkeztem el Veress Gábor fejtegeté­séhez. Én is ugyanazt mondom, amit Veress Gábor: Valóban nagyon nehéz téli idegenforgalmat terem­teni. Az idegenek ugyanis két szempontból keresik fel télen az idegenforgalmi központokat. Sokan van­nak, akik nyáron nem mehetnek szabadságra és csak télen jut idejük pihenésre. Ezeknek nagyrésze síelni akar, vagy más téli sportot űz, tehát elsősorban a kimondott téli helyeket keresik. Budapest környékén nincsen jó síterep. A téli idegenforgalom másik irá­nya az enyhe időjárású helyek felé való törekvés. Sajnos, ebből a másik szempontból sem lehet Buda­pest helyzetét túlságosan kedvezőnek mondani, ám­bár az utolsó néhány esztendőben nagyon jó téli szezonunk éppen az enyhe időjárásnak volt köszön­hető. A Gellért-szállónak egyetlen egy szobája sem volt üres az egész télen. Erre azonban állandóan számítani nem lehet és ha téli forgalmat akarunk teremteni, úgy más lehetőségek után kell nézni. — Veress Gábor felvetette a magyar farsang esz­méjét. Mindenesetre érdekes mulatságra nyújtana alkalmat. Nem szabad elfelejteni azonban azt, hogy Nizzában nem találták ki a karnevált, hanem a nép mulatságaiból nőtt ki az a színes, forgalmas, válto­zatos élet, amely a nizzai karneválnak az ízt adja. Ma már Budapesten is van elég szép farsangi élet. Az emberek különben sem unatkoznak itt, de termé­szetesen abban is igaza van Veress Gábornak, hogy idegeneink nem járhatnak állandóan mulatókba. A legnagyobb bajunk az, hogy kicsi az or­szág és a belső idegenforgalom összezsugoro­dott. Azelőtt Nagyin a gyaroTSzág minden vidékéről jöttek fel az emberek, sok elintéznivaló dolguk volt a fővárosban, most a szétdarabolt ország határai olyan szőkék, hogy a vidéki ember reggel ideérke­zik és este, dolgavégezetten, már haza is megy. Hajdan a belső idegenforgalom uralkodott a fővá­rosban, míg a külső idegenforgalom az már olyan többlet volt, amely tulajdonképpen, az idegenforgalmi üzletre ráillesztette a koronát. — Az is okos gondolat, hogy u kongresszusokat lehetőleg ne a frekventált időszakban tartsuk meg. Nagy baj azonban az, hogy egyes kongresszusok rendezése bizonyos időhöz van kötve, örvendetes mindenesetre, hogy most már öt hónapig van szezonunk, azelőtt senki sem gondolt arra, hogy ilyen nagy időszakot tudunk lefoglalni magunknak. Az idegenforgalmi szervek tovább foglalkoznak a téli szezon megvalósításával: termelnek ötleteket és elősegítik az idegenek idcözönlését. A főváros ter­mészetesen figyelemmel kíséri a téli Budapest meg­valósítására irányuló mozgalmat és rajta leszünk, hogy ezt a ma még nagyon elérhetetlennek látszó álmot megvalósítsuk. — Valami kis megnyugvásunk is lehet ebből a szempontból. Most már karácsony és újév között meglehe­tősen szép idegenforgalmunk van. A múltban ez sem volt. Bécs túlságosan csöndes és a karácsony . hetét az idegenek szívesebben töltik cl vidámabb városban. Bóos idegenforgalmának egyébként tradíciója van, de nem szabad azt hinni, hogy télen ott nin­csenek ebből a szempontból bajok. Bécs is kísérle­tezik, ő is rendez bécsi farsangot és próbálkozik mindennel, de az igazi szezonja neki is csak akkor van, amikor nálunk, Budapesten. rßesti. Iwrqáizú-k Ix&Ld&q A horgászok, a sportjuk természete szerint, a legcsendesebb emberek, akikről ritkán esik szó. Most azonban a nagy nyilvőmosság elé kerültek: a fővá­ros törvényhatósági bizottsága foglalkozott velük legutóbbi közgyűlésén egy javaslat révén, amelyet Hencz Lajos dr., törvényhatósági bizottsági tag nyújtott be a fogyasztási adók módosításáról szóló polgármesteri előterjesztéshez. Hogy erre a javas­latra szükség volt, az is amellett bizonyít, hogy a horgászok csendes emberek és nem veszi őket észre a nyilvánosság. A vadászokkal már másképpen áll a dolog, ők ott szerepeltek a szabályrendeletben, mint olyanok, akik a vámhatáron át behozott vadak után évi 10 pengős átalányösszeggel fizethetik meg a. fogyasztási adót és ezért a pályaudvarokon, a ha­tárt átszelő villamosokon nem vizsgálja meg vadász­zsákmányukat a vámőr, mert a vadászengedélyük hálán ott van a nyugta a lefizetett 10 pengőről és ennek fejében akár egy lelőtt elefántot is behozhat­nak Budapest területére. A sporthorgásznak ezzel szemben belenéznek a hátizsákjába vagy tarisznyá­jába, ott kell ácsorognia a kofák és batyuzók kö­zött és tűrnie kell a vámőr gúnyos mosolyát, ha esetleg csak kárász akadt a horgára. Hencz Károly dr. jóvoltából most ez az álla­pot megszűnik. Pontosan mefsi rkesztve benyújtotta a közgyűlésen a fogyasztás re adókról szóló szabály­rendeletet kiegészítő szakaszt, amelyek értelmében évi 5 pengővel meg lehet váltani a hal­fogyasztási adót. S z e ndy Károly polgár- mester szószerint elfogadta a javaslatot, amelyhez a közgyűlés is hozzájárult és ezzel a. horgászok ezen a téren is egy vonalba kerültek a vadászokkal. A büffében melegen gratuláltak He ne z Lajosnak sikeréhez, de az igazi óváció bizonyára majd csak ezután következik, ha a sporthorgászok társadal­ma tudomást vesz' az eseményről, amelyhez egyik régi és horgászsikerekben gazdag tagjuk révén ju­tottak. Ennek a horgásztársadalomnak, mely jó rész­ben a Magyar Sporthorgászok Egyesületében tömö­rül, a feje nem kisebb férfiú, mint S z u r m a y Sán­dor vezérezredes, az egyesület elnöke, aki a Duplá­ban, a Balatonban és mindenütt horgászik, ahol ha­lat remélhet a horog. Neves tagja volt a horgász- világnak Lázár Andor igazságügyminiszter. Az aktiv horgászok sorába tartozik Száhlender Béla csendőr tábornok, Urmánczy Nándor, K o- vácsházy Vilmos tanácsnok, Somogyi Béla D e meny i Aladár és Hencz Lajos, tör­vényhatósági bizottsági tagok, Szabó Károly ezre­des, P olony i Ferenc postafőigazgató, W e is z Ár­pád ny. miniszteri osztálytanácsos, Szent miklósi József főjegyző. Szenvedélyes horgász Zilahy Lajos, a neves író, aki — mint horgászkörökben egy kis irigységgel mondják, — újabban a tenge­reken horgászik. Budapest határán belül nem igen van alkalmas - hely a horgászsásra. Óbudán, a hajógyár melletti Dunán horgásznak pontyra, márnára, csukára. A csepeli híd mellett, a K a s s a y-z s i l i pn é l nagy pontyok kapnak a horogba, de ezeknek az a szépség­hibájuk van, hogy a petróleumfinomítók szenny­vizeitől petroleumizűek. A közeli környéken a soroksári holt D una- ág, a Budafokkal szemben lévő H á r o s-s z i g e t, Nagytétény, R á c k ex: e, távolabb Tass, a már sik vonalon a D ö m ö s i átkelő még jobb horgá­szó helyek. A szenvedélyes sporthorgász előtt azon­ban nincs távolság. Elmennek le Baja és D u ná­sz ékes ő közé is, ahol puttyogtatva fogják a halat. Buzogánnyal verik a vizet — ez a puty- tyogtatás — és a falánk harcsa, figyelmes lesz, zsák­mányt sejt és a horogba harap. Sűrűn járnak a budapesti halászok a Velen­cei tóra is, no és természetesen a Balatonra, ahol Tihany, Gyönk, Keszthely, Balatonföldvár és a szántódi rév a legfőbb állomások. Itt sűrűxi esik találkozás külföldi horgászokkal is. A legnagyobb halakat a Zalatorokban lehet fogni, ahol 30— 100 kilogrammos harcsák, nagyszerű sül­lők és pontyok kerülnek zsákmányul. Horgászni itt nagy élvezet, de eljutxii az Isten hátamögötti, úttá- lan helyre, azonbaxi merész vállalkozás. Persze ka­landok itt is, máshol is akadnak bőven és vanxxak kedves történetek, amelyek a horgász társadaloxn- ban apáról fiúra szállnak. A kalandoknak kellemetlen prózai részétől, a,mely vámhatárral, vámőrrel volt kapcsolatos, most Hencz Lajos megszabadította a horgászokat. ŰZQ. UJÁ0H ÍÜPÍDHÉ BUDAPEST, II., BIMBÓ-ÚT 17. Telefon: 154-426. Acélplombák mindenféle célra, nagyság­ban ós színben. Szalagplombák. Ládaplom­bák. Hordólomezek. Plombázó fogók. Jegy- lyukasztó fogók Konzervbontó kések.

Next

/
Thumbnails
Contents