Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-02-02 / 5. szám
99 2 Budapest, 1938 február 2. lásával. Egyelőre a Ferenc-körút, Üllői-út, Gróf Haller-utca és a Soroksári-út által határolt területek beépítési módját határoztuk meg. A régi Ferencváros útjait is ki kell szélesíteni, a közlekedési szempontokat is figyelembe vesszük és megcsináljuk azt az új utat, amely a Ferencvároson és a Józsefvároson■_ keresztül a Mátyás- és a Tisza Kálmán-tér érintésével közvetlen kapcsolatot fog teremteni a Keleti pályaudvarral. Az új Horthy Miklós-híd megnyitása arra késztet bennünket, hogy most már a híd környékének rendezésével is foglalkozzunk. A legközvetlenebb feladat az új híd és a Ferenc József-híd közötti rész városrendezésének megoldása. — A Belváros szabályozásának tervét a belvárosi polgárok maguk készítették el. Ez természetesen csak elgondolás, de mindenesetre örülni kell annak, hogy a városrendészeti kérdések most 7nár ennyire foglalkoztatják az érdekelteket. A Közmunkatanács nemcsak kitelepítette a korzó elől a hajóállomásokat, hanem a Ferenc József-híd és az Erzsé- bet-híd között modern hajókikötőt is épített. Ezzel megindult ennek a területnek a rendezése is. A Közmunkatanács rövidesen szintén A főváros közgyűlése elfogadta a defieitmentes költségvetést és megvan minden garancia arra, hogy ia. belügyminiszter az 1938. évi költségvetést rövidesen jóváhagyja. Az új költségvetésben bentmaradtak a közmunkák és adóemelés nélkül sikerült a szanálást végrehajtani. Ebben nagy része van Zsilvay Tibornak, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja elnökének, aki egyrészt a kormánnyal folytatott tanácskozásokat irányította, másrészt pedig a tizenkettes bizottságban azt az elvet érvényesítette, hogy a takarékosság nem mehet odáig, hogy a főváros életét megbénítsa. Ezekről a kérdésekről beszéltünk Terbócx Imre országgyűlési képviselővel, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának főtitkárával, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — Az új költségvetéssel igazán meg lehetünk elégedve és ez az eredmény kétségenkívül elsősorban Zsilvay Tibor értékes közreműködésének tulajdonítható. Zsitvay Tibor maga dolgozott ki egy kibontakozó javaslatot, amelyet azután a polgár- mesteri előterjesztéssel összeolvasztottak. Nagy érdeme van abban, hogy megállította a kék ceruza száguldását és ragaszkodott ahhoz, hogy a közmunkákat legalább az eddigi mértékben folytatni kell. Az első javaslata szerint két és félmillió pengő kölcsönt kívánt felvenni, meirt úgy látszott, hogy a beruházások egyrészét (lehetetlen a folyó bevételekből fedezni. Később a polgármester körülbelül egymillióra talált még fedezetet és így másfélmillió az az összeg, amely a most elkészülő pénzügyi és beruházó programból erre az esztendőre esik. — A tizenkettes bizottság továbbra is együttmarad és hamarosan hozzálát a pénzügyi program elkészítéséhez, amely nemcsak egy esztendőre, hanem hosszú időre deficitmentessé tudja majd tenni Budapest költségvetését. — A tárgyalásoknak voltak olyan részletei is, amelyek a dolog természeténél fogva nem kerülhettek a nyilvánosság elé, most azonban beszélhetünk róla, mert ezekből kiderült, hogy Zsitvay Tibor olyan politikát folytat, amely nemcsak a szűkös élet továbbvitelét biztosítja, hanem a nemesebb szempontokat sem hanyagolja el. Különösen három tótol forgott veszedelemben és ha ezeket törölték volna a költségvetésből, ügy nagy nemzeti célok megvalósítása forgott volna veszedelemben. Az első ilyen probléma a kisiparosság és a kiskereskedelem segítsége. WíOIte és fia kczssáSiltási vállalkozók Budapest. w„ Teiep-u. 98. Telefoni 297—562. M. Kir. Postatakarékpénztári csekszámla 57.837. foglalkozni fog a Belváros végleges szabályozó terveinek kialakításával. — Azt liíresztelik, bogy akadályokba ütközik a dunaparti gyorsvasát megvalósítása és már arról is beszélnek, bogy pénz hiányában az egész tervet elejtik. — Ezek a, hírek túlzottak. A Közmunkatanács elkészítette a terveket a dunaparti villamosnak az alsó rakpartra való helyezésére, bemutattuk a láncliídi aluljáró elgondolásait is, valamennyi illetékes tényező hozzájárulását megnyertük, sőt mielőtt hozzáláttunk volna a munkához, előzetes biztatást kaptunk a nehéz probléma megoldásához. Munka közben mindig felmerülnek kérdések, amelyek anyagi problémákkal kapcsolatosak, hangsúlyoznom kell azonban, hogy Szendy polgármester részéről mindig megvolt a jóindulat az esetleg felmerülő nehézségek elhárítására. Most is vannak olyan problémák, amelyeknek pénzügyi fedezéséről gondoskodni kell, ezek a tárgyalások folyamatban vannak, tehát ennek részleteiről ez idő szerint nem nyilatkozhatom. Annyi bizonyos, hogy a nehéz kérdéseket együttes erővel eddig mindig sikerült megoldani és minden valószínűség szerint így lesz a jövőben is. A Kisipari Hitelintézet nagyon szépen dolgozik és szükségesnek mutatkozott, hogy az alaptőkéjét ■íOO.OOO pengővel felemeljük. Ebben mindnyájan egyetértünk, de amikor a deficit eltüntetéséről volt szó, úgy látszott, hogy ez a íOO.OOO pengő áldozatul esik a szanálásnak. Zsitvay Tibornak az volt a felfogása. és természetesen mi valamennyien csatlakoztunk hozzá, bogy a Kisipari Hitelintézet fejlődését nem szabad még csak rövid időre sem visszatartani. A napilapokban azt olvastam, hogy az alap- tőkeemelést csak 200.000 pengőre engedélyeztük. Ez tévedés, mert 400.0ÖÖ pengővel való felemeléshez járultunk hozzá és azt a megoldást választottuk, hogy ebben a költségvetésben 200.000 pengőt, a jövő évi költségvetésben pedig ugyancsak 290,000 pengőt fordítunk erre a célra. Ilyen körülmények között tehát segítettünk hiány nélkül a költségvetés új összeállításában, viszont a kisipar és kiskereskedelem érdekeit sem hanyagoltuk el. A másik nagyon fontos kérdés a művészet segítése. Maga Zitvay Tibor volt az, aki a költségvetési vita keretében javasolta a magyar képzőművészet erősebb tempójú támogatását. A magyar művészet igazán elsőrangút produkál és a magyar kultúrának külföldi szereplésével olyan szolgálatot lesz, amelyet nem is lehet megfizetni. A magyar művészek a mostoha, viszonyok következtében tagadhatatlanul nyomorognak. Mint a Képzőművészeti Bizottság tagja, minden oldalról informálva vagyok ezekről a kérdéseikről. Mindnyájan tapsoltunk Zsitvay - nak, amikor javasolta, hogy 90.000 pengővel többel fordítsunk a magyar művészet támogatására, mint a múltban. A Takarékossági Bizottság ülésein ezeket. a kérdéseket is megbeszéltük és Zitvay nem engedte el ennek a tételnek törlését. A magyar művészek megérdemlik ezt a támogatást és örülni fogunk, ha a főváros segítsége a magyar művészet javára szolgálhat. — Volt még egy harmadik tétel is, amelyet a törlés veszélye fenyegetett. Az idén rendezik a magyarok második világkongresszusát. Közel két esztendő óta folyik a■ propaganda, hogy a világ minden részéből újra hazalátogassanak a magyarok. Az első kongresszus 1929-ben volt és azon ezer külföldi delegátus vett részt. A külföldi magyaaok minden problémáját megvitatták és utána éveken keresztül foglalkoztak a felmerült kérdésekkel a világ minden részébe szétszórt magyarok. Most másodszor jönnek haza ez év augusztusában. Csak az Egyesült Államokból már eddig 900 delegátus jelentkezett, illetve a hajóstársaságoknál ennyien váltották meg a hajójegyüket. Hn a kongresszus rendezésére felvett 50.000 pengő kiesett v ina a költségvetésbő1, úgy a külföldi magyarok méltó fogadtatását nem lehetett volna keresztülvinni. Nagy nemzeti érdeket szolgált a tizenkettes Takarékossági Bizottság, amikor Zsitvay javaslatára ezt a tételt is visszaállította, a költség- vetésbe. A magyarok második világkongresszusa a nyáron megalapítja a magyarok világszövetségét és ezzel egy olyan szervet kapunk, amely úgy idegen- forgalmi, mini kulturális és nemzeti szempontból is a. magyar érdekeket előbbre viszi az öt világrészben. Budapest — a munkaadó példásan gondoskodik munkásainak légiójáról Azok a mindenre kiterjedő jóléti és munkásvédelmi intézkedések, amelyeket a székesfőváros az intézményeinél és üzemeinél foglalkoztatott munkások érdekében megvalósított, a magnlc teljességében most tekinthetők át egy kitűnően összeállított könyvből, amelyet Szendy Károly polgár- mester rendelkezésére a XII. ügyosztály készített. A munkásokra vonatkozó szabályok, jóléti intézmények és statisztikai összeállítások sorakoznak ebben ia tanulságos és érdekes munkában, amelyet a XII. ügyosztály részéről Szentmik- lósy József dr. főjegyző, Reminiczky Lajos tanácsjegyző, a munkásügyi bizottság előadója és Korenchy László dr. tanácsjegyő iállítóttá össze, nagy alapossággal és figyelemmel. A polgármester a munka kiadásával egyrészt azt a célt óhajtotta szolgálni, hogy az eddigi helyzetet megismertetve, módot nyújtson a munkások javát szolgáló további intézkedések megvalósítására, másrészt követendő példát akar nyújtani azzal, hogy feltárja azokat a jelentős, karszerű intézkedéseket és berendezkedéseket, amelyeket a főváros mint munkaadó munkásainak érdekében megvalósított. Ezt a feladatot kitűnően oldották meg a munka szerkesztői. A számok és adatok erejével nyer bizonyítékot ebből az összeállításból is, hogy a székesfőváros jóléti és munkásvédelmi intézkedéseivel munkásainak helyzetét a máshol alkalmazott munkások fölé emeli. Erről beszélnek azok a fejezetek, amelyek a munkások bérére, természetbeni járandóságaira, munkaidejére, a baleset, betegség, rokkantság, öregség, a hozzátartozók özvegysége, árvasága esetére való biztosításra, vonatkoznak. A munka második Túszé a munkásvédelmi és munkásjólcti intézkedéseket és berendezkedéseket, sorolja fel általánosságban és munkahelyek szerint. Nagyszerű áttekintést nyújt minden kérdésben a mellékelt tizenhárom táblázat, amely nagy munka árán összeállított becses statisztikai gyűjtemény és számokban beszélő dokumentuma a székesfőváros szociális gondoskodásának, akkor is, ha ellenőrzésül az adatokat egybevetjük a legutolsó táblázattal, amely a megélhetési indexszámokat mutatja. 1 irmann Ferenc m Fémöntöde és rézárugyár Budapest, VII., Csúnyi-utca 7—9. Gyár: Budapest, VI., Váci-út 117. szám. Víz-, gőz-, gáz-szerelvények. Vasúti szerelvények• TAMÁSSY EMIL ÉPÍTŐMESTER ---- ; Bu dapest, VIII., Baross-u. 45. Tol.: 135-645. Uak&n&z&i fázst lószerszámvereték, csat- és lánc- készítő, épület és műlakatos BUDAPEST, IX., BÖK BÉTA-UTCA 5. Tel.« í 137-967. . Schütz Testvérek, KEV. m „optmira ÍÉ ItöanjűlM-angattyü - 1 Telő fon i fehér-c»apágyfém ! 1-530-9». GYÁRTMÁNYAI KIVÁLÓAK ! Pál Sándor Budapest, Telep : Lalrás : III., Bécsi-út 20.009. III., Tavasz-n. 1. Elvállal kő- és mükőópítkezósi munkákat. AZ 1896 ÓTA FENNÁLLÓ TELEFON: 122—972. FREISSLEER ANTAL felvonó- és gépgyár r. t. BUDAPEST, VI., HORN ED E-U T C A 4. SZ. Készít legmodernebb szerkezet.fi és legkényesebb igényeket kielégítő személyfelvonókat., paternoster felvonókat, mindennemű teherfelvonót, emelőberendezést; vállal szakszerű javítást, műszaki ellenőrzést és karbantartást. 12.000 berendezés. K. O M E. K. Easzfalt, útépítő, szigetelő ős tetőfedő vállalata Iroda ég telep: Budapest VI., Agyag-utca 75. Tele,!»»« 292-Saa NemcsaK a sszéletet, nemesebb célodat is érvényesítetted as új Költségvetésben J erbócz Imre ország gyűlési képviselő nyilatkozata * a szanálás kulisszatitkairól
