Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-02-02 / 5. szám
Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE.................24 PENGŐ FÉLÉVRE .......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 50. Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 Négy kitüntetés Útirány: Nagy-Budapest Pestkörnyék És a székesfőváros együttműködéséről, valamint az űj városrendezési kérdésekről nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak Bessenyeit Zenó, a Közmunkatanács elnöke Budapest egész polgárságát őszinte örömmel és megelégedéssel tölti el az a négy kitüntetés, amelyben lezárt nagy eredmények elismeréséül Magyar- ország kormányzójának kegye a főváros négy kimagasló főtisztviselőjét részesítette. Szendy Károly polgármester a magyar érdemrend középkeresztjét a csillaggal, Lamotte Károly alpolgármester a magyar érdemrend középkeresztjét kapta, Felkay Ferenc és Morvay Endre tanácsnokok pedig kormány- főtanácsosok lettek. Ezctk a kitüntetések nem fűzűdnek személyhez; hanem, lígy érezzük, nemcsak a polgármester, az alpolgármester és a két tanácsnok személyét érintik és jutalmazzák, hanem a székesfőváros többi vezető tisztviselőjét, egész tisztviselő- hadseregét és magát Budapest polgárságát is. Ezekre a kitüntetésekre két nagyon jelentős időpont adott alkalmat. Az egyik az, hogy Szendy Károly polgármester három éve ül a polgármesteri székben és ugyanakkor választották meg Lamotte Károlyt ia alpolgármesterré. Hogy milyen gazdag, tevékeny és eredményes volt a főváros két vezető egyéni ságién ek ez a háromesztendős munkája, azt ezeken a hasábokon, ahol az olvasóközönség liétről- hétre informálódik a városháza munkájáról, nem kell külön kifejtenünk. Olyan három esztendő volt ez, amilyennel kevéssel dicsekszik Budapest székes- főváros története, amelynek pedig bőségesen vannak aranylapjai és bőségesen vannak kiváló nagy vezéregyéniségei, akikhez ez a két férfiú három év alatt tökéletesen méltónak bizonyult. Mert nem könnyű dolog ám nagy utó dók hatalmas, minden gyengébb tényt elhomályosító árnyékában dolgozni és alkotni. Szendy Károlynak és Lamotte Károly- nak, — bármily különösen hangzik is ez, — sokkal könnyebb dolga lett volna, ha gyenge utódok mulasztásainak pótlásaival arathattak volna tapsokat. öik azonban igenis, nagy utódok egész sora után következtek és komoly alap-építményeken emelkedő díszes palotát vittek nagy lendülettel a bokréta-ünnep felé. Ott, ahol már sokat alkottak, ott tudtak ők még mindig újat, szépet, becsületeset és nagyot teremteni. A miásik alkalom a nagy kitüntetésre, hogy éppen a közeli hetekben fejeződtek be azok a nagy pénzügyi tárgyalások, amelyek a főváros szanálását most már véglegessé tették és amelyek révén létrejött az állam és a székesfőváros között az az összhang és kölcsönös megértés, amelyre mind a kot félnek oly nagy szüksége volt. Az állam és a főváros között való rendezetlen gazdasági kérdések most mind egy csapásra megoldódtak, nyilván azon az alapon, hogy mind a két fél nemcsak megértéssel viseltetett a másikkal szemben, hanem azért is, mert mind a két fél nagyon jól tudta, hogy a magyar társadalom békéjének és nyugalmának létrehozásában messze elől kell járnia a két leghatalmasabb szervnek és tényezőnek, a magyar kormánynak és a magyar székesfőváros vezetőségének. Ugyanakkor pedig sikerült tökéletesen rendbehoizni és időállóvá, viharállóvá tenni a székesfőváros költségvetéseit, helyesebben egész pénzügyi rendszerét. Ott, ahol a béke és alkotás nagy vezéregyénisége, Darányi Kálmán a miniszterelnök, ott, ahol Fa- binyi Tihamér, a viOágraszóló genfi győzelem hőse a pénzügyminiszter, ahol Szendy Károly, a munka és erős akarat képviselője a polgármester, ahol Lamotto Károly, a pénzügyi szaktudás és az európai szellem képviselője a főváros pénzügyminisztere és ahol mindezek mellett. Karafiálth Jenő, Magyarország és a főváros szerelmese, mint főpolgármester a közvetítő szerv, ott ezek az eredmények el nean maradhattak. Kormányzói kitüntetésben részesültek Felkay Ferenc és Morvay Endre tanácsnokok is, akik hosszú és igen kiváló tevékenységgel érdemelték ki a kormányzói kegyet, hiszen mind a ketten túl a hivatali elhivatottságon, a társadalmi életben is előkelő részt vesznek és általános népszerűségnek örvendenek. Az egyik Budapest kultúrális fejlődésének legfőbb őre, a másikra pedig a polgármester bölcsessége, a törvényhatóság teljes elismerése mel- , lett, Budapest lehető legnagyobb értékeit, az üzemeket bízta. A magyar főváros kultúrális fejlődése kitűnő irányító kezekben van és olyan lendületet vett az utóbbi időben, amilyenre csak Budapest békéjének legszebb éveiből emlékezünk. Az üzemek pedig, amelyeknek Morvay Endre a legfőbb parancsnoka? Ismered-e, budapesti polgár, Budapest költségvetését, látod-e ennek a mérhetetlen gépezetKedd reggel életbelépett az új városrendezési törvény, amely a Közmunkatanács hatáskörét kiterjesztette a Budapest-kÖmyéki városokra és községekre. Mindenesetre nagy jelentősége a törvénynek az, hogy most már van egy olyan szerv, ahol Budapest szempontjain kívül figyelembe veszik Pestkörnyék fejlődését is és magasabb nézőpontból intézik úgy a városrendészeti, mint a közlekedési és egyéb problémákat. Felkerestük *bből az alkalomból Bessenm Zénó dr. titkos tanácsost, a Közmunkatanács elnökét, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának az új helyzetről a következőket mondotta: — A február hó 1-óvel hatályba lépett törvény a városrendezés >pítés ügyét általánosságban igen nagy lépésekkel vitte előre, de legnagyobb jelentősége abban van, hogy a főváros és környéke városrendezésének ^ és építésügyeinek összhangban való megállapítását, illetve intézését lehetővé teszi. A Közmunkatanács hatásköre a törvény hatályba-^ lépésével jelentősen kibővül, ugyanis nem csupán a székesfővárosra, hanem a Budapest környékéhez tartozó hat megyei városra és tizennyolc községre nézve is a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állapítja meg a városias kialakításra szánt területet, valamint az általános és részletes rendezési tervet. Ezeknek a keretén belül sor kerül a beépítésre szánt terület kijelölésére, az építési rendszerek, közterületek, szabadon hagyandó területek, sporttelepek helyének meghatározására és épületek éoítési vonalának, az építési telkek méreteinek, a közműhálózat elhelyezésének és egyéb városrendezés szempontjából fontossággal bíró tényezők megái 1 apítására. — Természetesen első helyen áll a kivezető és fontosabb forgalmi utaknak az országos útvonalak figyelembevételével való kijelölése. Az Építésügyi Szabályzat megalkotása Pestkörnyékére nézve ugyancsak a Tanács feladatát képezi. —• Ezen felül a. Tanács átvette február hó 1-tői kez- dődőleg Budapest környékére nézve az építési és az építésrendészeti másodfokú teendők ellátását é.s ugyancsak másodfokú hatóság lesz a telekfelosztási ügyekben is. Ez azt jelenti, hogy Budapest székesfőváros 33.755 kát. holdat kitevő területén kívül, a főváros környékéhez tartozó közületek 59 933 kát. holdat kitevő területére kitér led a mosit említett ügyekben a Tanács hatásköre, ilyenformán 93.688 kát. hold terület tartozik immár a Közmunkatanács fennhatósága alá. — A számszerűleg és jelentőségükben is felszánórodott teendők nem értek bennünket, váratlanul. nek, amelyet a főváros gazdálkodásának nevezünk, legelrojtettebb titkait és figyelemmel kísérted-e az üzemi bizottságok és a tizenkettes és más szanáló bizotságok tevékenységét? Tudd meg, polgártárs, hogy ezeknek az üzemeknek volt a legnagyobb szerepük mindenhol, ahol áldozatét kellet hozni, de olt is, ahol takarékoskodni kell. Ma ott tartunk, hogy Budapest közüzemei jobb kezekben vannak, mintha Már hónapok óta folynak az előkészítő munkálatok, adatgyűjtések; főleg igen érdekes táblázatokkal, térképekkel és grafikonokkal szemléltetjük a főváros és környéke területi, népességi és városháztartási viszonyait. így a Tanács a szükséges ismeretek birtokában van és igen nagy munkakedvvel lát neki az újonnan reá hárult hatáskör betöltéséhez. Nagy súlyt helyesünk arra, hogy a felmerülő feladatok a székesfővárossal, Pest vármegyével és az érdekelt közűiét ekke? teljes összhangban, érdekeik lehetőség szerint történő figyelembevételé vei legyenek megoldhatók. — A magam részéről azzal a lelkesedéssel, megértesse! á> szeretettel kívánom a Tanács munkáját a pestkörnyéki ügyekben irányítani, amellyel azt a törekvést támogattam, hogy a városrendezési és építésügyeket a fővárosban és a környéken közös nevezőre hozzuk és ezzel Pestkörnyékének évtizedek óta húzódó problémáját a megoldás útján elindítsuk. — Sokan attól tartanak, hogy a kibővített hatáskörű Közmunkatanácsban a főváros érdekei esetleg háttérbe szorulhatnak, — vetettük föl megjegyzésünket. — Pestkörnyék fejlődésére kétségen kívül nagy hatással lesz a Közmunkatanács új területen való működése, de Budapestnek nincs oka félni a hatáskör kiterjesztésétől, sőt ellenkezőleg, Budapest csak nyer ezzel a megoldással. Budapest speciális ügyeit továbbra^ is a régi módszer alkalmazásával végzi a Közmunkatanács, vagyis megmarad az a szervezet, hogy 9 választott és 9 kinevezett tag dolgozik a Közmunkák Tanácsában. Pestkörnyék ügyeit a kibővített Közmunkák Tanácsa intézi, ebben benne van a Közmunkatanács eddigi 18^ tag na, az eltérés csupán annyi, hogy a. létszám kiegészül 9 taggal, ezt a 9 tagot Pest vármegye közgyűléso küldi ki. Budapest számára azonban nem közömbös, hogy mi történik Budapest határán túl. tehát, nagy jelentősege van annak, hogy városfejlesztési szemoontjait érvényesítheti saját területén túl is. Ezért beszélnek arról, hogy Nagy-Budapest most van kialakidóban. Mindenesetre megvan a lehetőség arra, hocy az eddiginél háromszor akkora terület fejlődését központi helyről irányítsuk. — A Közmunkák Tanácsa behatóan foglalkozik az egyes kerületek városszabályozási terveivel, de sokan azt sérelmezik, hogy a Belváros még yiein került sorra. — Most foglalkoztunk Óbuda és Víziváros szabályozása után a Ferencváros modernizamagánvállalkozás lennének. Ha Morvay Endre kitüntetése nem lett volna már időszerű, hosszú és nagy eredményű munkássága révén, akkor egyedül mostani nagyarányú tevékenységével is kiérdemelte a kormányzói kegyet, hiszen az üzemek vettek legtekintélyesebben részt abban, hogy Budapest háztartását rendbe lehetett hozni és hogy a. nagy sza nálási mü végleg befejeződhetett. FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL
