Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-12-07 / 49-50. szám
Budapest, 1938 december 7. Budin kísérleti szemétégetőt akar építeni a főváros Egy zürichi cég ajánlata a szemétégető telep létesítésére és izemben tartására — Világprobléma a háziszemét, amely hűségesen megmutatja a gazdasági konjunktúrák változását A háziszemét elhelyezésének kérdése régen foglalkoztatja a fővárost. Különösen égetővé vált ez a probléma azóta hogy a pestszentlőrinci szeméttelep elhelyezését az új települések lakossága, főképen a szeméthegyek szomszédságában lévő Pestszentimre közönsége mivd élénkebben sürgeti, másrészről pedig a budai részről származó szemét elhelyezésére szolgáló óbudai téglagyári gödrök rövid idő alatt megtelnek. Mint megoldásra vezető mód kínálkozik a szemét elégetése, amelynek gondolatával hosszú idő óta foglalkozik a közegészségügyi ügyosztály és a Köztisztasági Hivatal. A nagyfontosságú kérdésnek most aktualitást adott eg-y előkelő svájci eég, a Roll-féle zürichi gépberendező és technikai iparvállalatnak a fővároshoz benyújtott ajánlata. A vállalat saját költségén szemétégető telepet akar létesíteni és azt saját kockázatára kívánja üzemben tartani. Az érdekes ajánlat szerint a zürichi cég, mely egész Európában, különösen Franciaországban sok hasonló telepet létesített és tart fenn, a fővárostól azt kéri, hogy a Köztisztasági Hivatal által összeszedett szemé'hnenny iséget a létesítendő telepen égessék el és minden métermázsa, vagy tonna szemét elégetésért a főváros bizonyos összeget fizessen. A szemétégetőtelepen a szemétégetéssel keletkező hőenergiát elektromos árammá alakítják át és a zürichi cég ezt az árammennyiséget viszont az Elektromos Műveknek akarja eladni, kölcsönösen megállapítandó egységáron. A szemétégetés után megmaradó salakot pedig részben kőkockákká, vagy csatornacsövekké sajtolnák és ezt az erős ellenállású épületanyagot szintén a főváros vehetné át útépítési és csatornaépítési célokra. Éhez az ajánlathoz az egész szemétproblémát felölelő és a világgazdaságnak a háziszeméttel való meglepően érdekes kapcsolatát feltáró magyarázatot kapott illetékes helyen a Fővárosi Hírlap munkatársa. A közgazdasági tanulmánynak beillő fejtegetés a következő: Szeméian épültek @ terek és a Dunapart A szemétprobléma legegyszerűbb megoldása, ha a szemetet a váims területén mélyedések, téglagyári gödrök felíöltésére használják. Budapesten egész sereg teret, köztük a Tisza Kálmán-teret, Boráros- teret, a Dunapart nagy részét háziszeméttel plani- rozták. Minden városban — ahogy ez nálunk is történt — az idők folyamán kifogynak a fel töltésre szoruló területek és ekkor a szemetet távolabbi heAÍorb/tzjer Hanhok Építészmérnök és építőmester, m. klr. törvényszéki és Pest-Pilis-Solt Kiskunvármegye árva- széki hites szakértő Budapest, VIII., Nap-utca 10.1.4. Telefont 131-090 KOVÁCS JANÓ§ ÜVECSCSäSZ^iOÄ és TÜäC&KGIfÄR AUTÖÜVESEZÉS Iroda éa gy&r: Budapest, VI., Szabolos-u. 18/b.Tel.: 493-996 Detail fiy'et: KudapONt, VI., LoIioI-d, 33. Tel.: *93-126 KOUOni papír-, írószer-, könyv- és iroda felszerelési cikkek száküzlete KÖNYVNYOMDA K O N V V K ö T É S Z Ül T Budapest, IX-, Mester-utca 21. © Telefon: 18-1-144 RÉVÉSZ JÁNOS Központi iroda: Újpest, ösz-u. 14 Moanikfapoit, kútgynlrUk, betoncsövek, padló- éi falburkolatok Teieton: S94-19S TÚRRA ADOLF KŐBÁNYA VÁLLALKOZÓ, KÖFÜRáSZBLŐ TKLKP1 Badnpeit, XI. kér., Horthy Mlkld>-At 1O0. sxilm. T • 1 • f o n: * 5 8 — 0 8 C. HIDAS KAROLY MÉLYÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Bpest V., Kádár-u. 8.Tel.:110-998 VASGERENDA. VASÚTI SIN, húzott és öntött vascsövek legolcsóbban kaphatók FEJTŐ BÉLA VáCl-ÚT 37. SZÁM alatti vaite’epén Telefon: 291*23.1 lyeken, rendszerint nem is a város területén gyűjtik. így keletkezett a Pestszentlőrinc melletti régi Cséry-telep, amelynek szeméthegyei tulajdonképpen Kispest területén állottak. Ezeket a hegyeket hatal- mas munka árán Kispest városa tüntette el. A közeli téglagyári gödrökbe hordatta és az így feltöltött területnek a munka fejében megkapta a felét és megkapta a fővárostól a szeméthegyektől megszabadított területet is. Kispestre, ameylnek semmiféle határa nincsen, nagyon ráférnek ezek a területek. Nagy munka árán jutott hozzájuk, de ezzel munkanélküli lakosságának juttatott keresetet. A főváros újabb szeméthegyeinek is hasonló lesz a sorsuk, mert a Klauber és Vajda vállalkozó cég felhagyott kavicsbányájának gödreibe fognak kerülni. Az ilyen és ehez hasonló megoldások azonban mind csak ideiglenesek: a városok közelében lévő szeméttelepek napjai meg vannak számlálva. Gyak ran nem csak azért, mintha nem volnának megfelelő nagyságúak a rendelkezésre álló területek, hanem azért, mert az új települések lakossága egészség- ügyi okokból nem akarja megtűrni a szeméthegyeket, amelyeknek szomszédságába jutottak. így azután mind messzebb és messzebb vándorolnak a szeméttelepek, a szemét kiszállításának fuvarköltsége egyre növekszik■ A világgazdaság képe a háziszeméfben Kényszerűvé vált tehát mindenféle olyan megoldások keresése, hogy a városok a saját területükön oldják meg a háziszemét problémáját, vagyis odahaza tüntessék el a szemetet. Ez a kényszer legelőször az angol városokban merült fel és ott is talált megoldásra. Mivel megállapították, hogy a háziszemét ötven százalékban eléghető anyag, a szeméi elégetésének eszméjére jutottak. Angliában erre meg is volt az adottság. Tüzelésre a legkitűnőbb ifűtőanyagot, az antracitot használták, másrészről pedig általánosa divatozott a kandalló-fűtés, amely a legprimitívebb és legkevésbé gazdaságos fűtőberendezés, úgyhogy a visszamaradó salak fele részben vagy egészében é'&KéW'anyag. Az angol példa után Hamburg is hasonló rendszerű szemétégetőt épített, de csakhamar kiderült. hogy a hamburgi háziszemétnek mindössze 800, legfeljebb 1000 kalóriás értéke van, miután a szemétbe» főképpen a fűtésre általában használatos barnaszénbrikett salakja került, azonkívül a német takarékos- sági elvek alapján a szemétből rongyot, csontot, papirt, szóval az éghető anyagokat kiszedték. így azután az angol rendszerű kemencékben csak akkor égett cl a szemét, ha ahhoz megfelelő mennyiségű nemes fűtőanyagot kevertek. Más rendszerű szemétégetőket kellett tehát építeni. Időközben azután magában Angliában is megváltozott a helyzet Rátértek a modern fűtőszerkezetekre, mindenfelé bevezették a központi fűtést. Az angoíl szemét kalória értéke annyira lecsökkent, nogy az égetőket német rendszerűvel kellett kicserélni. A háború utáni nehéz gazdasági viszonyok azon a téren is hatalmas változásokat idéztek elő, úgy hogy a háziszemét valósággal tükrévé lett: ^ az egyre jobban megnehezülő helyzetnek. A jó konjunktúrában a háziszemét a fém-, üveg- és porcéi! ánanyagok mellett telve volt éghető anyagokkal: csonttal, ronggyal, papirossal és ezekből készült tárgyakkal. Ezeknek alig volt valami értékük, de mikor beütött a nyersanyaghiány, nemcsak hogy hiba7iijászlak ezeket az anyagokat a szemétből, de még bele se juttatták. All ez különösen Németországra. SasaIt, asztali, tégla a kötésitől! szeméiből A szemétprobléma megoldásáról a technika, természetesen, nem mondott le és új megoldási módok keletkeztek. Egyik legújabbb megoldási mód a házi- szemétnek olvasztó kemencékhez hasonló szerkezetekben való kohósítása, ami úgy történik, hogy a szeméthez különböző vegyi anyagokat, főképen mésztartalmúnkat és szilikátokat kevernek és ezt a keveréket óriási hőfok mellett elégetik, úgy, hogy abból folyékoyiy, lávaszerű anyag keletkezik. Ezt a lávát azután formákba öntik és hosszú lehűlés után a természetes bazalthoz hasonló, kÖszerű anyag lesz belőle. Vagyis mesterségesen ntánacsinálják azt, amit a tűzhányók végeznek a természetben. Ez a mű-bazalt útiak burkolására, lépcsőfokok, csatornák építésére kiválóan alkalmas. Az első ilyen telepet Aachenben létesítették, ahol a háziszemétből nagyszerű kő kerül elő. Csupán egy hibája van: jóval többe kerül, mint a bazalt. Egy más eljárás szerint Anglia és Németország több városában a háziszemét elégetéséből fennmaradó salakot megőrölik, bitumenes anyaggal keverik és formákba préselik. így elsőrendű aszfaltszerü út- burkolóani\igot nyernek. Máshol cementtel vagy mésszel keverik a megőrölt salakot és házépítő téglát készítenek belőle. Egészen más célú eljárás az, amely szerint főkép liiezőgazdasagi államokban, megérlelés útján trágyává, de még inkább humuszképző agyaggá alakítják a szemetet. Budapest is szemétégető telepet épít Budapesten a pesti oldalon egybegyiilt háziszemetet vasúton szállítják ki Pestszentlőrinc határúba és ott balomba rakják. A budai oldalon a házi- szemét túlnyomó része a Drasche-téglagyár felhagyott gödreibe kerül. A főváros pestszentlőrinci területe akkora, hogy akár ötven évig is elég a szemét lerakására, azonban mind sürgetőbben tiltakozik a szeméttelep ellen az új település, Pestszcntimre lakossága. Budán pedig a téglagyári gödör néhány év múlva megtelik és ennek pótlására a budai részen nem kínálkozik megfelelő terület. Vagyis előáll az a helyzet, hogy Óbudáról Pestszent- lőrincre kell fuvarozni a szemetet, ami a fuvarköltséget óriási mértékben növelné. Tehát a főváros abban a helyzetben van, hogy a Buda északi része háziszemétjének jövendő elhelyezéséről sürgősen, a főváros pesti oldaláról származó szemétnek új elhelyezéséről minél rövidebb idő alatt gondoskodnia kell. Behatóan foglalkozik a közegészségügyi ügyosztály és a Köztisztasági Hivatal a különféle megoldási módok tanulmányozásával és a felmerülő költségek kiszámításával és mindenekelőtt a budai probléma sürgős megoldásával. így vált aktuálissá a budai szemét elégetése íezzal a gondolattal, hogy a főváros egyelőre csak kisebb arányú elégetőberendezést létesítsen, amely egyúttal kísérleti települ szolgálna a főváros egész területéről származó háziszemét problémájának meg. oldásához. Kellő, óvatos kísérlet nélkül ugyanis nagyon veszedelmes volna ebben a tekintetben elhatározásra jutni. Nagy körültekintésre int ugyanis a budapesti szemétnek egy olyan tulajdonsága, amely a többi nagyvárosokkal szemben speciális. Augusztus és szeptember hónapokban ugyanis Budapesten olyan óriási a gyümölcs- és kukorica fogy osztás, hogy a háziszemét túlnyomó része ebben az időszakban a gyümölcshulladék és a kukoricacsutka. Mindkettő a legnehezebben eléghető anyagok közó tartozik, amelyek révén a háziszemét víztartalma több mint 70%. Ilyenkor a báziszemét kalóriaértéke annyi sincs, amennyi elég lenne ahoz, hogy a szemét saját nedvességi tartalmát elpárologtassa, vagyi* megszárítsa. Ezekben a hónapokban a szemetet elégetni csakis nemes tüzelőanyagok hozzáadásával lehet, ami nagyon költségessé teszi az eljárást. Esetleg többe kerülne emiatt az egész évi elégetés is, mint a Budáról Pestszentlőrincre való szállítás. Ezért csak a legmesszebbmenő óvatossággal, a leg- lelkiismeretesebb számítások után lehet hozzányúlni a szemételégetéshez, amit egyébként más gazdasági viszonyok között és ehez képest elégés szempontjából más összetételű háziszemét figyelembevételével a Köztisztasági Hivatal már húsz év előtt javaslatba hozott. Egészen más a helyzet, ha egy magánvállalkozás a saját rizikójára akar szárazszemétégetőt létesíteni. Természetesen latba esik, hogy milyen pénzügyi követeléseket támaszt ezért a fővárossal szemben még ennél is fontosabb a garancia kérdése: vájjon meg tudja-e oldani a budapesti báziszemét speciális tulajdonságának, különösen az augusztusi és szeptemberi óriási gyümölcsfogyasztással járó tulajdonságának figyelembevételével az elégetés feladatát. DENK KONRÁD hádármcsíer Budapest, VI., Üteg-u. 27. Telefon: 493-186. Dugattyús-, körforgó- és turbina- szivattyúk, tűzoítószerek, gőz-, víz- és gázarmatúrák, útépítő gépek, köztisztasági szerek, gözfertőtleníto berendezések, JOBBÁ SY-1 barnaszéntüzelésű folyton- égő kályhák. Gépjárművek, diósgyőri golyóscsapágyak. MAGI/HR K1RÄL9I filLBHI VASG9ÄRAK Kereskedelmi Képviselete R.-T. Budapest. Vli Múzeum-körűt 18. sí. TELEFON : 133-394. Levélcím : BUDAPEST 72. POSTAFIÓK: 61.
