Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-01-26 / 4. szám

Budapest, 1938 január 26. Bárciy István ünneplése a Rotary Hiúbban Ripha Ferenc a nagy polgármester érdemeiről ELŐFIZETÉSI AR : Félévre..................................................12 peugö, egész évre.............................................21 pengő, Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Megtartotta első ülését az újjáalakított üzem­politikai bizottság. A főváros törvényhatósága által az 1938. évre újjáalakított üzempoiiitikai bizottság csütörtökön délután Lamotte Károly dr. alpolgár­mester, majd Zsitvay Tibor dr. elnöklése mellett tartotta alakuló ülését, amelyen Karafiáth Jenő dr. főpolgármester is jelen volt. Elnökké egyhangúan Zsitvay Tibort, az elnök helyettesévé pedig Homon- nay Tivadart választották meg. Zsitvay Tibor meg­köszönte a bizottságnak már harmadízben feléje irányult bizalmát. Ezután a bizottság megkezdte érdemleges munkáját. Tárgyalta az Elektromos Mű­vek és a Gázművek propagandájával és a két üzem versenyével kapcsolatos kérdéseket. A szakértők által készített közös szakvéleményt nagyvonalú elő­adás keretében Haidekker Ernő dr. terjesztette elő. Ugyancsak részletes előadásban foglalkoztak a kér­déssel Szilas Oszkár dr., Varga József dr. szakértők. Minthogy még több szakértői felolvasás volt hátra, elnök az ülést félbeszakította és folytatását január 27-ére tűzte ki. Hallóssy István konnányfőtanácsos. A kor­mán yzó Hallóssy Istvánnak, a Budapesti Nemzetközi Vásár ügyvezető igazgatójának a magyar kézmű­ipari termékek kollektív propagandájának szolgála­tában kifejtett értékes működése elismeréséül a kor- mányfőtanácsosi címet adományozta. A legfelsőbb kitüntetés méltó érdemeket jutalmaz. Az egész ma­gyar közélet előtt ismeretes az a nagyvonalú és fá­radhatatlan munka, amelyet Hallóssy István a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár érdekében közel másfél évtizeden át végzett. Jelentős része van abban, hogy a változó gazdasági konjunktúrákban is évről-évre emelkedő tendenciát mutat a Vásár, amely nem csak idehaza nagy eseménye közgazdasági életünknek, hanem mind teljesebb mértékben hódítja meg a kül­földet is a magyar ipar számára. Hatalmas vonzó­erejével egyik legjelentősebb tényezőiéivé lett ide­genforgalmunknak is. TJhlár Béla Plébános halála. Uhlár Béla címzetes esztergomi kanonok, angyalföldi plébános, a főváros törvényhatósági bizottságának tagja, vasárnap este 52 éves korbáan hirtelen meghalt. Uhlár Béla, aki egyik vezető tagja volt a Keresztény Községi Párt­nak, az egyházi és a várospolitikai életben előkelő szerepet töltött be. Sokirányú tevékenysége kereté­hen az ő nevéhez fűződik a Béke-téri plébániatem­plom felépítése. Hirtelen halálát szívszél hűdé« okozta. Szerdán délelőtt 10 órakor temetik a kere- pesi-úti temetőben a főváros díszsírhelyén. A teme­tési szertartást Breyer István dr. győri megyés­püspök végzi. A Keresztény Párt nevében Cselényi Pál dr. mond búcsúztatót. Uhllár utóda a törvény- hetósági bizottságban Peregriny Sándor gyáros lesz. Vigyázó Géza jubileuma. Vigyázó Géza dr., X. kerületi elöljáró január 21-én ünnepelte 30 éves szolgálati jubileumát. Az elöljáróság személyzete nevében Lukácsy József dr. főjegyző üdvözölte az ünnepeltet és méltatta eddigi közszolgálati pálya­futásának kiemelkedő mozzanatait. Központi beosz­tásában főként a Budapest-fiirdőváros kiépítése so­rán, így a Szent Gellert hullámfürdő, Széchenyi strandfürdő, Rácz-fürdő megszerzése, Rudas-fürdő modernizálása, gyógyforrások feltárása körül fejtett ki intenzív munkásságot, de aránylag rövid kőbá­nyai elöljárói működése alatt is értékes intézmény­nyel tette nevét emlékezetessé. Társadalmi gyűjtés útján 55.000 pengős költséggel megépítette a testne­velési és honvédelmi szempontból egyaránt fontos, X. kerületi Hollós Mátyás leventelőteret s ezenkívül is évenkint több ezer pengőt gyűjtött össze a kerü­let ínségeseinek és szegényeinek felruházására, A népszerű és közszeretetben álló elöljárót február 1-én fogják ebből az alkalomból a helyi társadalmi egyesületek, politikai pártok, gyár- és iparvállala­tok és egyéb testületek a Kőbányai Kaszinóban ren­dezendő társasvacsorán üdvözölni. A jubiláns elöl­járó az évforduló napján a kerület 50 szegényét és 50 leventéjét vendégelte meg meleg vacsorával. LATICEL a kényelem új korszaka GYÁRTJA: A Hlapyae A rotaryanusok Rotary-emlékérmet alapítottak, hogy azzal az önzetlen szolgalat harcosait kitüntes­sék. Az első ilyeu érmet Bárczy István dr.-nak, Nagyóudapest megalapítójának ajánlottak fel és az érmet ünnepélyes külsőségek között adták át Bárczy István dr.-nak. A díszasztalnál a magyar főváros múltja és jelene forrt össze. Az elnöki széket Ripka Ferenc dr., volt főpolgármester töltötte be. Jobbján ült Bárczy István dr., mellette Harrer Ferenc dr., aki Bárczy István dr. nagy alkotásainak részese. Szenüy polgármestert Schuler alpolgármester képviselte és ott volt a Rotary-tngok között Vessey Ede, a Gáz­müvek vezérigazgatója is. Ripka Ferenc dr. a következő beszéddel üdvö­zölte Bárczy István dr.-t: A rotary szövetkezés ereje és értéke abban van, bogy erkölcsi célok szolgálatában áll. Az élet kérdései­nek megoldását nem abban keresi, hogy egyik vagy másik hatalmi csoportot támogat törekvéséiben, mert nagyon jól tudja, hogy minden hatalom függő helyzei- ben van Alá van rendelve azoknak a körülményeknek, melyektől a hatalmat kapta. A rotary ezért nem fog­lalkozik a megalkuvás kérdéseivel, hanem azok fölé emelkedve az eszméket keresi, amelyek reávilágítanak az emberi lélek igazi értékeire és megmutatják azo­kat az orok igazságokat, amelyek válságos pillanatok­ban mindig lelemelték az emberiséget. Ezért figyelem- mel és szeretettel kíséri azoknak pályáját, akik a tö­megből kiemelkedve megmutatták egyéni értéküket. Szervezkedéséhez is ezen az alapon válogatja tagjait. Nem azokat keresi és becsüli, akik valami módon fel- színre kerülnek és ezt n helyzetüket arra használják ki hogy minél több embert hajtsanak igába. Csak azok előtt hajlik meg tisztelettel, akik felemelkedve fel tud­ják emelni embertásaikat is. Mert minden nagy ember alkotásaival felemel. Lelkének szépségében és erejében vaii ..a. ha&yság,a és ez az erő nem az önérdek, hanem a közjó szolgálatában nyilatkozik meg. Minden élet annyit ér, amennyivel a mások életét szollgálni tudja. Hiábavaló az olyan élet, amely csak a saját önző céljait tartja szem előtt. Olyan az, mint a gyökértelen fa. Nincs összeköttetésben a talajjal, amelyen áll. Gyümöl­csöt csak az a fa hozhat, mely azért szedi fel a földből az életadó nedveket, hogy megérlelje gyümölcsét. Nem a saját céljára, mert a fa nem a maga számára termi a gyümölcsöt. Ebben van életének szépsége. Ilyen gaz­dag gyümölcsöt termő szép életnek ünnepére jöttünk össze ma. Egy termelő és teremtő lélek ünnepére, mely az emberi élet legszebb célját valósította meg: az al­kotást, a felemelést. Bárczy István érdemei előtt fejezi ki ma elismerését a Rotary Club. Nem mintha ez az elismerés az ő érdemeit nagyítaná, de mert köte­lességet teljesítünk, programunkat valósítjuk meg, mi­kor rámutatunk az ő kivételesen nagy egyéniségére. Klubunk a rotary eszmének, az önzetlen szolgálat esz­méjének, a ..Service Above Seif“ elvének hódol, midőn emlékérmét Bárczynak nyújtja. A budapesti Rotary Clubnak ez olyan természetes tette, hogy megokolásra nem kell külön érveket keresni. Elég azoknak a tények­nek megemlítése, amik xúár annyira átmentek a fővá­ros életébe, hogy azoknak eredetéről már nem is be­szélünk. A kiegyezés által felszabadított magyar élet csak lassan fejlődött és erősödött. A közéletet még' jó ideig azok irányították, akik az abszolitizmus korában felnőve, egész lelkűket közjogi problémákkal töltötték meg és a valóságot ép úgy nem tudták megérteni, mint a nemzet nagy része. Illúzióktól nem látták a valóság talaját, azért nem is tudtak rá építeni. Uj nemzedéknek kellett felnőni az új világban, amely megérezze, hogy nem törvénycikkel, hanem cselekedetekkel kell megala­pozni az új Magyarország jövőjét. A szavak illúziója helyett a cselekedetek realitására volt szüksége. En­nek az új nemzedéknek Budapesten legkiválóbb képvi­Kalocsa polgármesterének előadása a Baross Szövetségben. A Baross Szövetség Bástya-utcai szék­hazában pénteken a szövetség idegenforgalmi és fürdőügyi csoportja tartott ülést. József Ferenc fő­herceg megnyitója után Farkas Géza, Kalocsa vá­ros polgármestere Kalocsa népművészetéről és ide­genforgalmáról tartott előadást, amelyet eredeti mo­dellek bemutatásával szemléltetett. Bejelentette a polgármester, hogy Kalocsa vasúti pályaudvarát nép­művészeti elemekkel díszítik fel, ez lesz az ország első népművészeti pályaudvara. Zichy Nándor gróf, az idegenforgalmi hivatal igazgatója és Szentkirályi Ákos dr., a légiforgalom és a légi turisztika jelentő­ségéről beszéltek. Az előadóknak József Ferenc fo­il evceg és Ilovszky János mondottak köszönetét. Halálozás, özvegy Fehéri József né, született Szende Irma 73 éves korában, hosszas szenvedás után meghalt. Temetése csütörtökön délelőtt volt a rákos- keresztúri sírkertben. Az elhunytban Fehéri Armand, a Pesti Hírlap városházi szerkesztője édesanyját gyászolja. — Hallósy Tibor dr. oki. mérnök, kor­ra ányfőtanácsos, ny. Máv, műszaki főtanácsos G2 éves korában Budapesten elhunyt,. Hallósy Tibor, aki mint tartalékos honvédhuszár főhadnagy küzdött a háborúban és több hadiki tüntetést kapott, utolsó magyar igazgatója volt a Borzsavölgyi Gazdasági Vasútnak. ' Halálát felesége, született Kommer Katalin, gyermekei, testvérei, köztük Hallósy István dr.. a Budapesti Nemzetközi Vásár igazgatója és ki­terjedt előkelő rokonság gyászolják. Vasárnap dél­után temették el a Kerepesi-úti temető halottashá- záhól, nagy részvét mellett. Rostám! Achilles a Község! Temetkezési Intézet élén. A Községi Temetkezési Intézet üzemi választ­mánya ülést tartott, amelyen bejelentették, hogy Adamy István, az intézet igazgatója, állásáról le­mond. és egyévi felmondásának figyelembevételével végki elégífését kéri a fővárostól. Adamy 11 éven át" állt a Községi Temetkezési Intézet élén. A vég- kielégítés ügvében a polgármester fog intézkedni. Átiratban közölte a polgármester az üzemi válnszt- méppval, hocv a Temetkezési Intézet vezetését ideiglenesen Rostagni Achilles dr. főjegyzőre hízta, aki eddig a közegészségügyi ügyosztály helyettes vezetője volt. A Virágkedvelők Egyesülete január 27-én, dél­után Víö órakor Vili., Eszterházy-utca 4. szám alatt, a földszinti nagyteremben tartja IV. évi rendes köz­gyűlését. Utána Kaösszejövetel lesz. selője B á r c z y István lett. Arany János Széchenyiről írt gyönyörű költeményében a legnagyobb magyar ér­télét azzal mutatja be, hogy felsorolja alkotásait. Ha B á r c z y István alkotásain végigtekintünk, ha felidézzük emlékezetünkben, mit teremtett kulturális, gazdasági és szociális téren és az egész fővárosra kiható szervező munkájával, akkor minden túlzás nélkül kimondhatjuk, hogy ő a legnagyobb budapesti polgár! Ami utána jött, az az ő általa letett alapokon épült tovább. Mikor mór az alapok megvoltak, az építők biztonságban dolgozhat­tak tovább. De az alapok lefektetése, a telkeknek és a körülményeknek meghódítása volt a nagyszerű teremtő munka. Az ő messzire látó szelleme olyan utat mutatott, mely a világvárosi fejlődést jelentette Budapest sza­mára. Még pedig nem üres csillogással, hanem a kul­túrának és az emberszeretetnek nagymértékű alkotá saival. Azért nem is a kedves, szeretetreméltó magán­embert ünnepelem benne. Nem a bű és értékes barátot, aki minden jó szándékot mindenkiben támogatott. Nem akarjuk az egyéni hiúságot szolgálni. A társadalmat romboló széttördelések fölött az alkotás összefogó ere­jét ünnepeljük Bárczy Istvánban. Hosszantartó taps és éljenzés követte Ripka Ferenc beszédét, majd utána Koós Zoltán a Rotáry tagok nevében méltatta Bárczy érdemeit. Bárczy István vallomásszerű visszaemlékezésben köszönte meg az ünneplést. Az elmúlt karácsonyi ünnep kellemes meglepetése volt számomra, — mondotta Bárczy istván, — amikor Ripka Ferenc volt főpolgármester és barátom eljött hozzám és közölte, hogy a Rotary Klub tagjai egyhan­gúlag nekem juttatták az első Rotary-érmet. Érdemeimet akarták ezzel megjutalmazni és. ha visszagondolok' a múltra, arra jöttem rá, hogy ezeknek az érdemeknek alapja az volt, hogy amikor 32 évvel ezelőtt, 39 éves koromban Budapest polgármestere lautem, éreztem, hogy nagy kötelesség vár rám, hiszen i-lyem fiatalon a magyar főváros nagy bizalma fordult felém. Lelkem mélyéből szerettem ezt a várost és ennek minden rendű népét. Az volt a meg'gy-ííződ ései n, hogy olyan működést kell kifejtenem, hogy ennek a városnak minden egyes lakó­jának boldog-ulását előmozdítsam. Ereztem, hogy egye­dül nem vállalkozhatok erre a nagy feladatra. Igyekez­tem jól ki választani munkatársaimat. Ezen a téren nem ismertem megalkuvást. Olyan embereket kerestem, akik­kel élvezet volt dolgozni. Ha valamelyikben csalódtam, könyörtelenül elejtettem, mert a város érdekeit nem koc­káztathattam. Talán ennek köszönhetem, hogy most ünnepelnek, pedig bataloimmélküli öreg nyugdíjas áll önök előtt.. Nem véletlen az sem, hogy éppen az a Rotary dub ünnepel, amely az önzetlen kötelességtelje- s.ítés és szolgálat eszméjét írt-a zászlajára. Ezek a gon­dolatok mindig éltek bennem és munkámban ezeket a szempontokat mindig érvényesítettem. Amikor elhagy­tam a polgármesteri széket, szereltem volna, ha elfelej­tettek volna. Bizonyos alázattal viseltem mindig az éle­tet. Az el fele j tatás azonban nem mindig sikerült. Először azért, mert az iij rezsim egyideig mindig a régi rezsim hibáiból él. Engem is elővettek, az adósságok rendezésé­ről volt szó. Segítettem is ezt .a problémát rendbehozni Ostendeben és máshol. Utóbbi időben megváltozott a helyzet, -Szendy polgármester és jóbarátom mindig olyan szeretettel fogad, hogy ebből a melegségből azt érzem ki: nem akarnak engem elfelejteni. Beszédemet azzal a vallomással fejezem be, hogy soha semmiféle kinevezést nem fogadtam el, mert az volt az érzésem, hogy a pol­gármesterség a legnagyobb kitüntetés. Munkatársaimat magam terjesztettem fel kitüntetéseikre, de én mindig .kitértem előle. Én az udvari bálokra mindig úgy kap­tam a meghívót: „Tekintetes Bárczy István polgármes­ter úima.k“. A Rotary-érem az egyetlen elismerés, ame­lyet az önzetlen szolgálatért kaptam és fogadom, hogy még egy másik kitüntetést nem teszek melléje. A rotaryanusok sokáig- melegen tüntettek Bárczy István, Budapest volt nagy polgármestere mellett. Előadás Lengyelországról. A Székesfővárosi Nép­művelési Bizottság előadás sorozatában január 30-án, vasárnap délután 6 órakor, a Kőbányai Kaszinóban (X., Füzér-utca 13.) Szieberth Imre kor­mánytanácsos, szakíró „Lengyel barátaink országá­ban“ címmel igen érdekesnek ígérkező előadást tart. A fővárosi altisztek bálja. Február 1-én, ked­den rendezi a Székesfő vár ősi Altisztek Közmű­velődési és Temetkezési Egyesülete bálját a Budai Vigadóban. A sok sikert ígérő mulatságon művészi programjával résztvesz a fővárosi altisztek dalos- gárdája is Ujj József karnagy vezetésével. Január 27 és 30-án délután fél 3 érőkor I Ügetőverseny KOROD/ — papír-, írószer-, könyv- es irodafelszerelési cikkek szaküzlete könyvnyomda könyvkötészet Budapest, IX., Mester-utca 21. 9 Telefon: 134-144 Józse f f 5h erceg úr csász. és ktr. fensége udvari szállítója £OHR IRMA Első budai ólövirágkereskedése Cégtulajdonos : IFJ. NAGY IMRE L. Budapest, /I. Fő-utca 8. • Tel.: 153-787. Alapítási év 1884. flfirgflnvclm LOHR Budapest. YELLOW szivacsb’liozatali I- áruház Budapest, VI., AMDRÄSSY-ÖT 32.T i11,.,3,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents