Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-01-26 / 4. szám
Budapest. 1938 január 26. ?> 7 ■ Hatalmas fellendülést mutat a Kereskedelmi Bank mérleüe Most, hogy a 'pénzintézetek egymásután hozzák nyilvánosságra előző esztendei működésükről szóló mérlegüket, természetszerűen a legnagyobb érdeklődés előzte meg a Kereskedelmi Bank jelentését. Nem mondunk újdonságot, ha megállapítjuk azt az ismert gazdasági tételt, hogy egy ország konjunkturális helyzetének élő tükörképei a vezető nagybankok, illetőleg azok forgalma, mert hiszen ezeken az intézeteken át bonyolódik le valójában az ország pénzügyi forgalmának javarésze. Ha már most ebből a szemszögből nézzük a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank minap publikált mérlegét, akkor rögtön nyilvánvaló, hogy az élet örvendetesen megcáfolta a közgazdaságtan valamennyi doktrinerjét, -akik a múlt esztendő elején bejelentették, megjósolták, sőt egyes jelekből már konstatálni is vélték a dekonjunktúrát. Az ország legrégibb bankjának mérlege a legoptimistább lehetőségekre mutat rá imponáló adataival, amelyek közül legelőször is ki kell emelni a 300 millió pengős betétállományt és a 05 millió pengős saját tőkét, ami is azt jelenti, hogy az országnak ez a hatalma tőke-rezervoárja az elmúlt esztendőben közel 400 millió pengővel állt a magyar gazdasági élet rendelkezésére. Tudni kell ugyanis, hogy a Kereskedelmi Banknak ez az óriási tőkeakkumuláló képessége a többi közt elsősorban mindig rugalmas és az élettel lépést tartó mobilitásának tulajdonítható. Hz alkalommal csak egyetlen tényre emlékeztetünk: a Kereskedelmi Bank az elmuit évben, felismerve az idegenforgalom szempontjából olyannyira fontos tabáni gyógyszálló jelentőségét, azon nyomban öt millió pengős kölcsönnel sietett a főváros segítségére. Közben azonban az intézet mindig szívén viselte a hazai mezőgazdaság helyzetét ■ is és különösen vidéki hálózatával állt a földbirtok rendelkezésére. Ezek a rendkívüli teljesítmények, azonkívül a bank politikájában állandóan kifejezésre jutó bölcs likviditás tették lehetővé, hogy az első aranymérleg felállítása óta eltelt tíz esztendő alatt a betétek és a kihelyezések összege mintegy a négyszeresére emelkedett. Az elmuit év tiszta fölöslege 4.03 millió pengő, úgy hogy a tavalyi áthozattal együtt összesen 0.7 millió áll rendelkezésre. Amikor azonban a Keres- kedehui Bank az idén egy pengővel több osztalékot fizet, mint tavaly, tehát részvényenként 4 pengőt, akkor még mindig csak a nyereség 30 százalékát használja fel kifizetésre és a kellő, bőséges tartalékolások után 2.12 millió pengőt visznek előre a körvetkező esztendőre, tehát olyan hatalmas összeget amely egymagában is biztosíthatja a jövő esztendőre az idei osztalék kifizetését. Mondani sem kell talán, hogy ezek a nagyszerű eredmények elsősorban az intézet elnökének, Weiss Fülöpnek nevéhez fűződnek, aki nemes konzervativizmusával és hatalmas nemzetközi tekintélyével egymagában olyan fémjelzője a Kereskedelmi Banknak, hogy ezáltal máris előlegezve van a legteljesebb bizalom az intézet iránt. Do ott van Stein Emil dr. vezérigazgató is, akiről köztudomású, hogy egyike a legtökéletesebb, legszellcme.sehb és Oigybcn legképzettebb modern bankembereknek, aki tudásával, fantáziájával és bölcs óvatosságával hatalmas tempóval vezeti a rábízott intézet sorsát. Végül, do nem utolsó sorban külön meg kell emlékezni a két vezető személyiség nagyszerű munkatársi gárdájáról, amely precízen és helyesen hajtja végre a sokolda'lii tennivalókat. Az intézet 1937. évi működéséről egyébként a következő hivatalos jelentés számol be: A Pesti Magyar Kereskedolinii Bánik igazgatósága Weiss Fiilöp elnöklete alatt január 20-án ülésit tartott, amelyben megállapította, hogy az 1037. üzletév elővitol nélkül 4,6®0.Ö61.&2 P tiszta nyereséggel zárult, az előző évi 4,354.312.90 P-vel szemben. Elhatározta egyben az igazgatóság, hogy ak ezévi február hó 8-án, délután fél 5 órakor megtartandó 96. rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a tavalyi 2,093.271.-32 P nyereségéthazai figyelembevételével rendelkezésre álló 6,723.305.05 P nyereségből az 1937. évi osztalék kifizetésére 2,000.000 P, vagyis rés zvén yenként 4 P for- díttassék, szemben a tavalyi 1,500.000 P, vagyis részvényenkénti 3 P-v-el, továbbá, hogy a rendes tartalékalap 7,000.000 P-vel, az intézeti épületek értékcsökkenési alapja 200.000 P-v-el, az alkalmazottak jóléti intézményei 75.000 P-vel jav-adálanaztassanak, 500.000 P egy újonnan létesítendő nyugdíjpótló alap javára fo-rdíftassék és az 1938. üzletévre 2,119.053 P nyereség vitessék elő. Az 1937. évi tiszta nyereség a tavalyit 275.748.90 P-vel haladja meg, -ami -a-z egyes üzletágak egészséges fejlődésének következménye. Kiemelendő, hogy az adók tétele 424.000 P-vel -emie-lke-dett az elmúlt év nagyobb nyeresége folytán. Az illetékek 332.000 P összegű emelkedésének okai, hogy -a. fiókok betétei után fizetett kamatilletékek a mérlegben a közterhek közt van kimutatva, míg eddig az a kamatok hozamából került levonásiba. Külön megemlítendő még az is, hogy a kamat- és szelvényjövedelem címen 1 millió 944.000 P-vel több jövedelem mutatkozik ugyan, mint az elő-ző esztendőben, de ebből az összegből a tényleges jövedelem többlet csak mintegy 575.000 P, míg az ezenfelüli összeg esak az eddigi könyvelési mód megváltoztatásának folyománya. Nevezetesen -a gazdaadósságok alapjához való hozzájárulás 1.369.000 P összegben-, — szemben az eddigi gyakorlattal, amikor ez a közteher jellegű kiadás a kamatbevételből került levonásba — ez alkalommal a teher oldalán mint kiadás külön szerepel és empék -ellenében -a tényleges kamathozam teljes összegében jelentkezik. Beírásokra ez alkalommal 652.000 P-t keltett fordítani. A könyvecskékben elhelyezett takarék b-ef.étek kerek összegben 3.937.000 P-vel, a folyószámlabetétek pedig 1,644.000 P-vel emelkedtek, úgy hogy az összes betétállomány 285.780.000 P-s összege 5,'570.0(10 P-vel nagyobb a tavalyinál. A kezességi üzlet állománya. 2i9,3©5.*10 P. Az aktívák között a pém®tárkészieteik, valamint a pénzintézeteknél és baiufkíeégeiknié! elhelyezett, tőkék állománya 29,390 000 P-ről 27.751.000 P-re csökkent, az adósok állománya 116,294.000 P-ről 134 millió 180.000 P-re emelkedett, a váltótárca pedig 149.635.000 P-ről 148.160 000 1 -re csökkent. A kihelyezések tehát a múlt évvel szemben 16.41111.000 P-vel emelkedtek. Amikor a bank igazgatósága, .a ’ kihelyezések állományát teljesítőképességének fokozott igénybevételével a múlt évvel szemben ily lényeges összeggel növelte, szeme előtt lebegett, az -a cél. hogy a gazdasági élet hiteligényeit, amelyek az iparnak nagyobb foglalkoztatása, a keneokiedelemnék az árak emelkedése révén megnővekedett forgalma, és- a. termés finanszírozásával kapcsolatosan jelentkezett nagyobb igények folytán lényegesen fokozódtak, minél nagyobb mértékben kielégítse- ,,, , . „ Az értékpapírok értéke-tese ez-uttal is- az eddigi J\on- zervatív elvek szerint történt. Az államadóssági és köz- köteraön-eím-tetek és egvéb értékpapírok állománya 22.217 000 P-ről 22.735 000 P-re, a pénzintézeteknél egyeb vállalatoknál fennálló érdekeltségek állománya 22,203.000 P-ről 23.146.000 P-re emielkede' t. „ A forgalmi a-diatök minden vonalom számottevő emelkedést mutatnak. n Szentig polgármestertől hérneh segítséget a Párisi Nagg Áruház által aggonsangargalott vendeglősöh es Kereskedőn Goldbergeréh „strómanok" nevére szerezlek iparengedélyt Feltűnést keltő beadvánnyal fordult a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete Szendy Károly polgármesterhez. Az ipartestület szinte fel- jajdulásszerűen arra kéri Budapest Székesfőváros polgármesterét, hogy az Andrássy-út 41. szám alatt működő a Goldberger-család tulajdonát képező Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Cikkeket Árusító Kft. részére kiadott vendéglős iparengedélyt azonnal vonja be. A szokatlan lépés háttere az, hogy a Párisi Nagy Aruház köi*ü 1 gombatmódra nyíló lacikonyhák, cukrászdák, gyümölcsházak a környék kereskedőit és vendéglátó iparosait úgyszólván végveszéllyel fenyegetik. Dömpingáraikkal leküzdhetetlen konkurenciát okoznak. A környékbeli vendéglősök, kávé- Bok, biifféík tulajdonosai napról-papira deputációhan kérték Malosik Ferenc ipartestületi elnököt, hogy lépjen közbe a hatóságoknál, mórt nem tudnak megbirkózni új versenytársukkal, amely dömpingárakon dobja piacra cikkeit. A beadvány, melyet már kézhez kapott a polgármester, elmondja, hogy Goldberyerék a Corvin-büffé r.-t. létezését nem nézték jó szemmel és elhatározták, hogy egyik vagyontalan tisztviselőjük nevére iparjogot váltanak ki. így született meg a Mezőgazda sági ktf. — Polgármester úr — írják a beadványukban — annakidején meghallgatta jajszavunkat és megtagadta az iparengedély kiadását, azzal az indokolással, hogy kétszáz méteren belül nyolc vendéglő van, amelyek tökéletesen kielégítik a közszükség- Ietet. Az intézkedés következtében a vendéglő ugyan megszűnt, rövidesen azonban a VI. kér. elöljáróság kiadta az iparengedélyt. Ezután az ipartestület azokra a különös jelenségekre mutat, amelyek az iparengedély kiadását kísérték, Hangoztatják, hogy a cégjegyzői végzésben, mint „kávémérőiszerepel az üzem, holott ilyen üzemet az ipartörvény nem ismer. — Ipartestületünk feljelentette — folytatja a beadvány — a Mezőgazdasági Kft.-t. Ezután történt, hogy a kft. megkapta a gyáripari vendéglői engedélyt, holott a VI. kér. elöljáróság irattárában elfekvő tisztiorvosi jelentésből az olvasható ki, hogy a bemutat ott helyiségek kávémérés céljaira csutakkor lesznek alkalmasak, ha gondoskodás történik megfelelő nagy és tágas konyháról, amelyben a köz csatornába kötött vízvezeték is lesz. Az ipartestület szerint, a tisztiorvos kötelezővé tetto külön női és férfi 11. C. létesítését, ugyanakkor az üzem tökéletes szellőzését is előírta. De nem feledkezett meg az alkalmazottak részére kötelezőnek előírt ruhaszakrények és mosdók felállításáról sem. Hogy ezen feltételeket végrehajtották-e — írja a Vendéglős Ipartestületi a polgármesterhez intézett beadványában — arról szóljon itt először a vég- határozat, amelyet a VI. kér. elöljáró hozott és amelyből idézzük a következőket: „Kötelezem a folyamodót, hogy a véghatározat kézbesítésétől számított 30 napon belül kikötéseimnek annál is inkább tegyen eleget, mert ellenkező esetben ellene megtorló eljárást fogok indítani“. Mellékelve az utasítás Rattenbiüer dr. tisztiorvos részére, hogy ellenőrizze: eleget tettek-e Gold- bergerék a határozatnak? Az erről szóló jelentés a következőképpen hangzik: „Jelentem, hogy a véghatározat pontjainak eleget tett a folyamodó. Aláírás Rottenbiller dr. s. k.“ Ezzel szemben megállapítható, hogy a tiszti- orvosi jelentés idején konyhahelyiség egyáltalában nem volt, illetve a Párisi Nagy Áruházzal, közös udvarban volt egy konyha, de az nem felelt meg a rendelkezésnek. Ugyanez vonatkozik a W. C.-kre is. A. beadvány egy másik részében az ipartestület, szinte hihetetlen megállapításokat tesz. Azt állítja, hogy A Párisi Nagy Áruház udvarán, ahol az áruház minden szennyét lerakják, vannak felhalmozva állandóan a baromfiganajcs, bűztárasztó ketrecok halomszámra, onnét szállítják azokat az ételeket, amelyeket benn a helyiségben szolgálnak fel a vendégeknek. —• Hogy ki itt a hibás, annak megállapítását Polgármester úrra bízzuk! — akinek segítő intézkedését kérik a vendéglősök. — Testületünk nem tűrheti, hogy a Párisi Nagy Áruház, úgy igyekszik kijátszani az új áruházi törvényt, hogy strómanok útján létesít saját házában konkurrenciát. Szendy Károly polgármesterhez intézett beadványát így fejezi he a vendéglősök ipartestülete: — Polgúrmester úr egy már kiadott engedélyt azzal az indokolással von vissza, hogy a közszükséglet azt nem kívánja. Miért lehet becsületes, polgári. régi vendéglőscsaládok megélhetését teljesen lehetetlenné tenni és módot nyújtani egy hatalmas áruháznak, hogy az a saját áruházában versenyt támasszon és pedig az egész vonalon törvénytelen és szabálytalan módon? Kérjük Polgármester urat, hogy a fent előadottak alapján az iparengedélyt visszavonni méltóztassák. A kérvény már eljutott Szendy polgármesterhez. Most a környék vendéglátó üzemeinek tulajdonosai, a kereskedők, a kis szatócsok szívszorongva várják: hogyan dönt a városháza, tovább élhetnek-e, vagy nyomorultul cl kell — pusztulniok? Elismerés a Haídekker-cégnek családvédelmi intézkedéseiért Póldaadó szociális intézkedéseket léptetett életbe alkalmazottai javára a Haidekker Sándor Rt. vezetősége. Ezekről a családvédelmet 'szolgáló, jelentős áldozatokait igénylő intézkedésekről tudomást szer zett vitéz József Ferenc dr. királyi herceg és Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszter is. A királyi herceg meleghangú levélben üdvözölte a céget és annak vezérigazgatóját, szociális gondoskodásáért pedig szerencsekívánatait fejezte ki. Bornemisza Géza kereskedelemügyi és iparügyi miniszter a következő levelet intézte a vállalat igaz- ga lóságához: „Őszinte örömmel értesültem az Igazgatóság azon elhatározásáról, hogy egyrészt az általa létesített Tisztviselői Segélyalapból a vállalatnál legalább 10 éve egyfolytában alkalmazásban álló hajadon, vagy özvegy tisztviselőnők részéire, férjhezmenetel esetén, 1000 pengő hozományt folyósít és a törvényesen megállapított szabadságigényén felül további egyheti szabadságot is engedélyez, másrészt pedig, hogy Munkás Segélyalapot is létesít, melyből gyermekszületéskor minden, a vállalatnál két esztendő óta egyfolytában dolgozó munkás 100 pengő keresztelői ajándékban részesül. Akkor, amikor a kormány a korszerű szociálpolitikai feladatok megoldásán a legnagyobb ügyszeretettel munkálkodik, a gondozásomra bízott ipari és kereskedelmi érdekekre való tekintettel is közérdekű kötelességet vélek teljesíteni azzal, hogy a t. Igazgatóságnak fent említett póldaadó intózked Őseiért őszinte köszönetemet és elisme- yé&emet nyilvánítom.“ K O R E K JE. aszfelt, útépítő, szigetelő ót tetőfedő vállalata írod* ém telep: Budapest VI., Agyag-utca 75. Teledeat l*M<>
