Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-01-26 / 4. szám
Budapest, 1938 január 26. Ii| föveJelmi források kitermelésével a községi háztartás hiányzó millióit az üzemek fogiák pótolni Megszerzik a felügyeleti hatóság hozzájárulását a révész-utcai telep átépítéséhez — 4 főváros maga akarja kezelni a bánhuJas centrátét — 0,csó elektromos tarifa mellett újabb fogyasztótömegek bekapcsolódására számítanak Az üzemi kérdés megint előtérbe került a főváros második szanálása során. Az üzemeknek már eddig is jelentős összegeket kellett beszolgáltatniok a főváros pénztárába és ezt a hozzájárulást most erős mértékben felemelték. Ez a hét még az ezévi költségvetés összeállításával telik el, de az üzemek hozzájárulását máris megállapították. Mindenki érzi azt, hogy a főváros anyagi erejének egyik legfontosabb bázisa az üzemek, tehát az üzempolitika helyes irányítása szorosan összefügg a székesfőváros anyagi helyzetével. Éppen ezért a Fővárosi Hírlap beavatott beigen érdeklődött az üzempolitika újabb kialakulásáról és a következő megbízható felvilágosítást kapta: — A főváros ismét erősen igénybe vette az üzemek pénzügyi eredét. Az üzemek természetesen készséggel állnak a főváros rendelkezésére, de azzal tisztában lehet mindenki, hogy ez az igénybevétel most már igazán csak bizonyos határig mehet, mert elvégre az üzemek sem kincsesbányák, a tartalékok nem kimeríthetetlenek és ha további terheket kell viselniük az üzemeknek, úgy a mostani tarifákat tovább fenntartani lehetetlenség. A belügyminiszter leiratában kiemelte, hogy a tarifaemelés eszközéhez nyúlni nem szabad, így tehát az üzemi kérdést most alapos revízió alá kell venni. A különféle híresztelésekkel szemben szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy három millió pengő lesz az a többletösszeg, amellyel a főváros üzemei ebben •az évben a községi háztartáshoz hozzájárulnak. Ezt a három milliót az elektromos-, a gáz- és a vízművek szolgáltatja be. A három millió megoszlása a következő: a tisztviselők fizetés javítására az üzemek 1 millió pengőt adtak, mégpedig 400.000 pengőt az Elektromos Művek, 300—300.000 pengőt a Gáz- es a Vízmüvek. A deficit eltüntetésére az Elektromos Müvektől kértek 1,200.000 pengőt, a Gázmüvektől 500.000 pengőt, a Vízművektől pedig 300.000 pengőt. Eszerint tehát az üzemek ezen a címen újabb 2 millióval adóznak, vagyis a két tétel együtt teszi kt a 3 millió pengőt. — Érdemes elgondolkozni azon, hogy az Elektromos Művek 121/a millió pengőt szállítanak be mint tiszta nyereséget a főváros pénztárába, a főváros ezen üzemének; bruttó jövedelme 50 millió pengő, tehát az Elektromos Művek tiszta nyeresége a bruttó jövedelemnek 25%,»-a. Mindenesetre meg kell gondolni, hogy ezen az úton meddig lehet haladni. Az üzempolitikai bizottság előírt bizonyos üzemviteli óvatossági rendszabályokat, az üzemek fejlődését nem lehet veszélyeztetni azzal, hogy a jövedelmeket ilyen nagy arányban vonják el az üzemek rendeltetésétől. A szakértők is javasolták a révész-utcai telép kibővítését Az Elektromos Műveknek különben most nagyszabású elhatározások előtt állanak. Még ebben az évben feltétlenül hozzálátnak a révészutcai telep kibővítéséhez. Nem is annyira kibővítésről és a regi üzem gazdaságossá tételéről van szó, hanem az átalakítás olyan nagymérvű, hogy valósággal új ccntrálét létesítenek. A főváros vezetősége nem merte egyedül vállalni a felelősséget és ezért szakértőkkel vizsgáltatta meg a problémát. Schimaneck Emil, Hoór-Tempis Mór és Borús Ferenc európaihírű szakértők kaptak megbizaHágó Pál Hat. eng. villanyszerelési és műszaki vállalat F ő ÜZLET: XI., Horthy Mtklós-út 21. • Telelőn t 268-086. FIÓKOK: XI., Horthy MIklós-kürtér 7. e XI., Horthy M—út 62. PULAY JÁNOS absz. mérnök, követőiparos, út- és csatornaépítő BUDAPEST, II., KIS RÓKUS-U. 5—7. TEL.: 166-705. Beton, makadám, aszfalt ^elvágásához vegyen BÉRKOM PRESSORT LISKA JENŐ oki. gépészmérnök, kompressor-bérbeadó Budapest., XI., SzUret-ntca S—7. Tel.» 2-592-96. Páll Lajos Épület-, portál- és boltberendező-asztalos Budapest, VI., Szabolcs-u. 9. sz. TELEFON: 29-03-71, 49-87-17. tást arra, hogy a kérdést tanulmányozzák és aztán tegyék meg megfelelő javaslataikat. A szakértők nagy munkájukat befejezték és az egyik igazgató- sági ülésen már be is számoltak a szakértők véleményéről, A szakértők szerint szükség van a révészutcai telep kibővítésére és a mai helyzetben ez a leggazdaságosabb megoldás az Elektromos Művek fejlesztése érdekében. Ezekután a főváros megteszi az előkészületi munkálatokat a révészuteai telep kibővítésére. Július 1-éig ( megszerzik a felügyeleti hatóság hozzájárulását is és 1939 elején megkezdik a nagyarányú építkezéseket. Dudapest át aharja venni a bannidal cemrálét — Az Elektromos Művek másik nagy feladata a bánbidai teleppel való kooperáció és ezzel kapcsolatos a bánbidai centráléval való szerződés megkötése. A mostani szerződés ugyanis ez év végén lejár. Az utóbbi időben igen gyakran voltak kapcsolási zavarok, amelyeknek hatása a főváros elektromos szolgáltatásában is megnyilvánult. Éppen ezért a főváros vezetőségének az a véleménye, hogy valamilyen formában a bánbidai telepet át kellene venni. Ha ez megtörténik, úgy a termelés irányítását a főváros maga végezheti és az árain átvételénél is olyan biztonsági intézkedéseket tehet, amelyek a mostani zavarokat kizárják vagy legalább is a minimumra csökentik. Érdemleges tanácskozások ebben az irányban még nem voltak, de a főváros vezetősége komolyan foglalkozik az átvétel gondoltával, amit megkönnyít az a körülmény, hogy a Dunántúli Villamossági r.-t. a múltban ezt a megoldást már felajánlotta. Egyelőre azonban most az a helyzet, hogy a bánhidai centrálé ragaszkodik önállóságához. A főváros mindenesetre a bánhidai centrálé legnagyobb fog-yasztója és így a tárgyalásoknál ez a körülmény nagyon sokat jelenf. fij elehlromos-tariia Készül —■ Az üzempolitikai bizottság megkezdte a G-áz- és az Elektromos Művek munkaköre megállapítására vonatkozó tanácskozásait és a közös propaganda kérdésében is dönteni fognak. Ezzel kapcsolatos a tarifa kérdése is. Az, üzeimpolitikai bizottság olyan tarifát kíván minden vonalon életbeléptetni, amely a többletfogyasztásra serkentőleg hat és az egyes üzemek számára nagyobb fejlődési lehetőséget nyújt. A Gázművek ezt a tarifajavaslatot már el is készítette és ezzel az üggyel hamarosan az összes illetékes tényezők foglalkoznak. Az Eleketro- mos Művek 1936 októberében életbeléptette az alapdíjas blokktarifát, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a tarifarendszer nagyon jól bevált, a közönség megszerette és az új tarifa következtében valóban többet fogyaszt, mint azelőtt. A. törvényhatóság annak idején az egy- és kétszobás lakásoknál felfüggesztette az alapdíj szedését. Ez év szeptemberében azonban a kétszobás lakásoknál is életbelép az alapdíjas tarifa és 1939 Septemberé- bcii wiáv az egyszobás lakásoknál is bevezetik. A. nagylakásoknál semmiféle új terhet nem jelentett az új rendszer, ellenben nem lehetetlen, hogy a két- és az egyszobás lakásoknál a kisfogyasztók, az■ ú. n. törpe fogy aszták valamivel többet fizetnek, mint eddig, mert a fogyasztásuk nem fogja eléi'ni a minimálisan meghatározott fogyasztási határt. Ezen azonban változtatni már nem lehet, mert a közgyűlés döntött és a felügyeleti hatóság is hozzájárult az új tarifa bevezetéséhez. Most a. polgármester elrendelte, hogy a világítási tarifa érintetlenül hagyásával máris gondoskodjanak olyan új tarifa elkészítéséről, amely a kis- és középfogyasztók ipari áramának tarifáját mérsékelje és olyan tarifát léptessen életbe, amelynek következtében ezen a téren a fogyasztás emelkedik. Ugyancsak a mostaninál mérsékeltebb tarifát szel ct né’ nek bevezetni a különféle elektromos háztartási cikkek fogyasztásánál is, de döntés még nincs, mivel előbb meg kell várni az üzempolitikai bizottság határozatát, amely bizonyos irányban korlátozni fogja az Elektromos Művek tevékenységét és hatáskörét, mivel a Gázművek jövedelmezőségi szempontjaira is figyelemmel lesz. Morvay Endre dr. üzemi tanácsnok vezérkarával együtt már nagyban készül a, révészutcai telep kibővítésére, valamint azokra a reformokra, amelyeknek keresztülvitelével biztosítja az Eelektromos Műveknek nyugodt fejlődését, hiszen ez az alapja annak, hogy a főváros községi háztartása, költségeinek fedezésére mind erősebben tudja már most igénybevenni a főváros üzemeit. Modernizálják a tűzoltóság felszerelését Elhárítják a légvédelem kifejlesztése elöl az akadályokat A székesfőváros nagyhírű tűzoltósága az eddigi élet- és vagyonvédelmi hivatásán kívül új feladatok ölé került: ez a légoltalmi, vagyis nemzetvédelmi szolgálat. Fejlődésének irányát tehát ezután ez az új feladat is befolyásolja. A tisztikar és a legénység kiképzése a lég'oltalom terén már megindult, do még mindig folyamatban van. Hasonlóképpen folyik még felszerelésének megfelelő kiegészítése is. De uj követelményeket támaszt a technikai haladás Is a tűzoltóság felszerelésével szemben. Az új építésügyi szabályzat megengedi az épületeknél a 35 méteres párkánymagasságot. Ez eddig 23.50 méter volt és csak kivételes esetekben 25 méter. A tűzoltóság felszereléséből hiányzik az ilyen magasságokig felnyúló tolólétra. Ezért a legközelebbi időben ilyen irányban kiegészítik a felszerelési és 40 méteres acéltolólétrát szereznek be, amely az új építésügyi szabályzat által megengedett legnagyobb párkánymagasságot is túlhaladja. Ebben az évben helyezi üzembe a tűzoltóság az első, teljesen csukott karosszériáját fecskendőautói, amelyben gázzal elborított területen is át lehet hatolni. Ezt az autótípust a Fővárosi Ilirlap már ismertette. A légvédelemről szóló 1935. évi XII. te. folyamá- nyaiként a főváros 1936 végén kezdte meg légoltalmi tevékenységét, amelynek vezetését, mint ismerete«, a tűzoltóság ügyét is gondozó XIV. ügyosztály látja el külön légvédelmi osztálya keretében. A légoltalmi intézkedések eddigi eredményéről illetékes helyen a következőket mondták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A csonka hazánkat körülvevő országokban a légoltalom kiépítése többnyire már befejezést nyert, miért is a hazai és így a fővárosi légoltalom megoldása és végrehajtása fokozott munkateljesítményt és fokozott áldozatkészséget igényel, már azért is, mert Magyarország a külállamokkal szemben légoltalmi téren mintegy 10—15 évvel hátrányban van. — A főváros munkája ezen a téren, mint az októberi eilsötétítési, majd a decemberi légvédelmi és légoltalmi gyakorlat is bebizonyította, igyekszik a múlt kényszerű mulasztásait csökkenteni, sajnos iazonhan, hogy a mindenki által ismeretes és még mindig fennálló anyagi nehézségek, nemkülönben egyes közjogi és hatásköri kérdések rendezése még akadályozólag léptek fel, de remélhetőleg legközelebb mar lehetővé válik a főváros légoltalmi munkájának teljes erővel leendő végrehajtása. Tanárok és tanítók képviseletet kérnek a törvényhatósági bizottságban A székesfővárosi oktatórend tagjai: tanárok és tanítók sorában erőteljes mozgalom indult meg aziránt, hogy az oktatók is képviseletet nyerjenek a főváros törvényhatósági bizottságában, A Nemzeti Egység Tanügyi Szervezetének fővárosi tagozata nagy lelkesedéssel karolta fel ezt a gondolatot és erőteljes akciót fejt ki a keresztülvitel érdekében. A Tanügyi Szervezet vezetősége részéről ebben a kérdésben a következő felvilágosítást kaptuk: — Az 1872. évi XXXVI. t.-c. szerint a tanügyi szakbizottságban minden iskolafajt két tanár vagy tanító képviselt, csupán hozzászólási joggal, szavazati jog nélkül. Az 1930. évi XVIII. t.-c. megszüntette ezt képviseletet, anélkül, hogy pótlásáról gondoskodott volna. A tankerületi főigazgató és a tanfelügyelő ugyan tagjai a törvényhatósági bizottságnak, de ők nem mint az oktató rend képviselői, hanem mint tanügyi hatóság szerepelnek. Az 1934. évi fővárosi törvény nem hozott változást ezen a téren és a székesfőváros iskoláiban működő 4000-nél több tanárnak és tanítónak, akikhez még mintegy 1000 - állami és egyéb oktató járni, nincsen képviselete a főváros törvényhatósági bizottságában,-— Ezzel szemben például az orvosok, ügyvédek és más érdekképviseletek küldenek delegátust a törvényhatósági bizottságba. Igaz, hogy ezeknek a testületeknek tagjai nem közalkalmazottak, amint ezt az oktatók kívánságával kapcsolatban hangoztatni szokták. Ezzel szemben azonban fennáll az a nyomós érv, hogy az oktatók, ellentétben más közalkalmazottakkal, nem részesei a végrehajtó hatalomnak. Ebben az ügyben, mint értesülünk, Miklós Béla tanár, a Tanügyi Szervezet fővárosi főtitkára, tanulmányt dolgozott ki, amelyben az érvek sorozatával és külföldi analógiákkal támasztja alá a fővárosi oktatók kívánságát. Tanulmányát előadás keretében ismertetni fogja a Nemzeti Egység Tanügyi Szervezetében és a Tanáregyesületben. KoÓS István Telefon: 294-832 fémárugyár Sárgaréz és nikkelbronz épületvasalás különlegességek Budapest, XIV., Mexikói-út 14. UJ lóv*rseny-»4r molUtt