Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-01-26 / 4. szám
asa—— Budapest, 1938 január 26. Nagyjelentőségű állásfoglalások a választójogi javaslatról a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjában A választójogi javaslat foglalkoztatta hétfőn a Nemzeti Egység Fővárosi Pártját. Előbb az elnöki tanács tárgyalta a kérdést, amelyhez az elnöklő Zsitvay Tibor dr., Usetty Béla dr., Bessenyey Zénó dr. országgyűlési képviselők és Vályi Lajos dr. főtitkárhelyettes szólották hozzá. Kívülük jelen volt az ülésen Karafiáth Jenő dr. főpolgármester, Harrer Ferenc dr. felsőházi tag és Terbócz Imre ország- gyűlési képviselő, főtitkár is. Ezután aa új jogász-szakcsoport elé került a javaslat. A párt korábbi elhatározás alapján megalakította közjogi, közigazgatási jogi és magánjogi szakcsoportját, amelynek alakuló ülése hétfőn estei folyt le a pártközpontban. 'Zsitvay Tibor dr. pártelnök vázolta a szakcsoport célját és hangsúlyozta, hogy szükség van a jogászelem véleményének megnyilvánulására sok olyan kérdésben, amely a párt célkitűzései szempontjából nagyjelentőségű. Közölte, hogy a párt vezetősége Gaár Vilmos dr.-t, a törvényhatósági bizottság örökös tagját kérte fel a szakcsoport vezetésére. Egyebekben a szervezkedést magára a szakcsoportra bízta. Reméli, hogy a szakcsoport beváltja azokat a reményeket, amelyeket ,a párt működésiéhez fűz. Ezután megalakult a szakcsoport ideiglenes vezetősége Gaár Vilmos dr. elnök, Zsitvay Leó dr. titkár, Dárday Abriani Gábor dr. és Viktor Albin dr. jegyzők személyében. Gaár Vilmos dr. elnök ismertette ezután a szakcsoport működésére vonatkozó elgondolásait és indítványozta, hogy a belső szervezeti kérdésekkel későbbi időben foglalkozzanak, miért most sürgős feladatként áll a szakcsoport előtt, hogy a választójogi javaslatra vonatkozólag állásfoglalás tekintetében előterjesztést tegyen a pártnak. A háború előtt Svájcban jártam és ott a svájci lakosokról azt a jellemző megállapítást hallottam egy vezető embertől, hogy azok módjuk felett laknak, módjuk szerint étkeznek és módjuk alatt öltözködnek. Ez a megjegyzés, természetesen, mindjárt kiváltotta belőlem a megállapítást, hogy a mi népünk, különösen középosztályunk, (abban az időben, vagyis a háború előtt), módja felett öltözködik, módja szerint étkezik és módja alatt lakik. A háború és az utána következő rossz gazdasági helyzet, továbbá a hygienia követelményeinek fejlődése erősen megváltoztatta a városi lakosság mentalitását. A magas városi lakbérek, a napfény és szabad levegő utáni vágy saját ház építésére ösztönözték a középosztályt és megindult a népvándorlás a szomszéd községekbe. Előmozdította ezt az a körülmény, hogy a rossz gazdasági viszonyok miatt egyes földbirtokosok, a tönkremenést elkerülendő, birtokaikat felparcellázták és igen jól értékesítették. — A főváros vezetősége, a közművek létsítesé- nok nehézségeitől megriadva, eleinte ellenállt annak, hogy ilyen új települések a főváros külterületein is létesüljenek, később azonban, midőn látta, hogy tilalma ellenére is gombamódra, rendszertelenül keletkeznek az új telepek, szabadelvűbb álláspontra helyezkedett és megindult a város külterjes fejlődése. Nem akarom itt kritika tárgyává tenni, hogy helyes volt-e a főváros vezetőségének taktikája, helyes volt-e a fővárosban megkeresett jövedelmeket, mint adótárgyakat kiengedni, amikor előrelátható volt, hogy ezeket a tömegeket a főváros határától mégis szállítani kell, illetőleg erre a célra köz- fiti vasutakat kellett létesíteni és amikor számítani kell azzal, hogy belátható időn belül Nagy-Budapcst meglesz és azokat a közműveket, amelyek létesítésétől fázott, annakidején mégis csak neki kell majd megcsináltatnia. A baj ott volt, hogy hiányzott az egészséges telepítési politikai elgondolás, nem gondoltak arra, hogy a tervszerű telepítés esetén a főváros csomó földet vásárolhatott és parcellázhatott volna, melyek értékemelkedéséből az eladás a,lkaiméval minden vilLamosvasútépítósi és KOVÁCS 3ENÖ ASZTALOS ÜZEME * BUDAPEST, Vili., PRÁTER-UTCA 74. TELEFON: 135-625. Schilling Endre dr. ügyvéd, a VI. kerületi- párt- szervezet társelnöke tartott ezután előadást, melyben tömören és világosan ismertette a választójogi javaslatot, valamint azokat az elveket, amelyeken a javaslat felépült. A nagy tetszéssel fogadott, értékes előadásért Gaár Vilmos dr. mondott köszönetét. Zsitvay Tibor dr. mellett, aki az egyes fejezetek után nyomban megtette észrevételeit, többen szólották az előadáshoz. Vályi Lajos dr. hangoztatta, hogy a jelenlegi budapesti kerületi beosztáshoz nem volna helyes hozzányúlni, viszont, véleménye szerint, Budapestnek számarányához, gazdasági és kulturális jelentőségéhez képest aráyiyosabb képviselete volna indokolt. Helyesnek tartja a pluralitás megoldását, de olyan rendszer mellett, amely nem teszi szükségessé a két menetben való szavazást. Túlszigorúnak tartja a biztosítékok rendszere mellett az ajánlati rendszer tervbevett méreteit és sürgeti az egyszer már letárgyalt összeférhetetlenségi törvény mielőbbi megalkotását. Vitéz Juhász Jenő dr. méltatja a javaslatnak a titkosságban rejlő értékeit és nagyon szerencsésnek tartja, hogy a tervezet a szükséghez képest tágítható. Kossányi Dezső dr. a diplomás szabad pályán levők számára elégnek tartja a kétévi helybenlakást. Nagy Mihály dr. a képviselői fizetéseknek a végrehajtás alól való mentesítését feleslegesnek tartja etikai okokból. A jogász-szakcsoport folytatja a vitát. Ennek befejeztével előterjesztést tesz a pártértekezletnek, amely a választójog kérdésében a jogászi javaslat meghallgatása után foglal állást. egyéb közműlétesítési költség bőven megtérült volna. Most azután ott tartunk, hogy a főváros kültelkein is keletkeztek telepek, melyek már városrészekké egyesültek, de erősen nélkülözik a városiasságot jellemző közintézményeket és közműveket. Szinte heroikus a küzdelem, amit a többnyire kisemberek folytatnak, hogy fokról-fokra emelkedjenek a váro- sodás terén. A főváros statisztikái pontosan beszámolnak arról, hogy hány négyszögméternyi útburkolat van ilyen, meg olyan kőből, hány kilométer ilyen, mégolyán méretű csatorna van, d,e nem adnak képet arról az érdekesebb adatról, hogy hány kilométer hosszú utca van járda, kocsiéit és csatorna nélkül. Hozzávetőleges becslés szerint az utak 40 százaléka nélkülözi ezeket. Már pedig ezek az adatok a város kulturáltságának fokmérői. Pedig megvan minden családi ház tulajdonosában a vágy, hogy háza kövezett, csatornával, víz- és villanyvezetékkel ellátott utcában legyen, a legtöbbnél azonban hiányzik az anyagi erő, hogy a házépítéssel egyidejűleg ezekről gondoskodjék. A főváros sem bírja költségvetése keretén belül e feladatokat elvégezni. Ha kölcsönhöz folyamodik, az a magas és hosszú éveken át fizetendő kamat miatt drága. Marad, mint kivezető gondolat az ennél a2 osztálynál annyira megszokott részletfizetés gondolata. Csakhogy a részletfizetés mai módja szintén drága. Drága a sok kamat és a rizikó kalkulálása miatt. Már pedig a lakosságnak ez a rétege nem bírja el a drágát. Olcsóbbá a részletüzletet csak úgy tehetem, ha a kamat- és rizikótehertől mentesítem. Ezt úgy érem el, ha a szükséges pénzt részletekben összegyűjtöm, kamatoztatom és ha a szükséges összeg együtt van, megcsináltatom a munkát. Ezek a gonlolatok vezettek, midőn a legutóbbi költségvetési tárgyalás során azt az indítványt tettem, hogy 1. a polgármeter ne adjon építési engedélyt olyan helyen való építkezésre, ahol előzőleg az összes közmüveket nem létesítették; 2. a már létesült utcákban a hiányzó közművek létesítése érdekében állapítsák meg ezek költségét, azokat vessék ki az ingatlantulaj , donosokra és ha lehet, egy összegben, ha nem, havi részletekben szedjék be. Az így befolyó összegekből a polgármester minden 'telepen előre meghatározott program szerint a közművekből évenként annyit létesítene, amennyire telik. Bizonyos, hogy akármilyen lassú ütemben, azaz elviselhető kis részletben is folyik a befizetés és így a munka, 10—15 éven belül nem volna Budapesten egyetlen csatornázatlan vagy kövezetlen utca. Havi 5—30 P-ig terjedő részletet minden ingatlan- tulajdonos elbír. Csak aztán vegye komolyan a hatóság a dolgot és kellő eróllyel hajtsa be a részleteket. Lehet, hogy egyesek jogi aggályokkal állanának elő, hogy a város járulékot vessen ki olyan dolgokért, melyeket még nem teljesített, de az élet gyakran túlteszi magát a jogi formulákon, ha a cél nemes és más úton el nem érhető. Nevezzék el a járulékot hozzájárulásnak, már kisebb lesz a jogi akadály. Az bizonyos, hogy a fővárosnak sohasem lesz annyi pénze, hogy az e tekintetben felmerülő összes szükségletet fedezze. Időnként ugyan vesz fel nagyobb kölcsönöket a legsürgősebb munkák elvégzésére, de ez nem célravezető és, mint mondtam, drága. Hogy példával illusztráljam, megemlítem, hogy például 1905-ben 20 millió koronát vett fel kölcsön a főváros út- és csatornaépítésre, amely összeget részletekben 1914-ig használta fel. A bankok a kamatot az egész összeg után már a megszavazás napjától az utolsó részlet felvételéig felszámították, úgy, hogy a kölcsön kamatszolgáltatása sokmillió korona volt, amelyet, természetesen, az ingatlantulajdonosoknak kellett viselniök, vagyis ennyivel voltak drágábbak a létesített csatornák és utak. Azt hiszem, ez maga elegendő ok a gondolkodásra, hogy érdemes-e indítványomat elfogadni, illetőleg a polgármestert e rendszer bevezetésére birni. A városszéli települések ig-en tisztelt törvény- hatósági bizottsági tagjai velem együtt nem győzik hallgatni a panaszokat, hogy úttalon utakon, feneketlen sárban, vagy bokáig érő porban kell naponként többször járniok, sok helyen ámyékszékektől fertőzött vizet kell használniok, arai nemcsak az illető telep, hanem az egész város lakosságát járványokkal fenyegeti. Bizonyos, hogy ezek a szomorú tények egyáltalában nem férnek össze a városbanlakás fogalmával és sürgős orvoslást kívánnak. Ha ez sikerül, elérjük, hogy fővárosunk lakossága módja felett lakjék és szolgálja egészségét. Adja Isten, hogy emellett módja szerint táplálkozhassék és öltözködhessek is. Telepes, segíts magadon, az Isten is megsegít! HÍREK - = A PÁRTBÓL Pénteken pártértekezlet. A Nemzeti Egység Fővárosi Pántja péntekan este 7 órakor pártértekezletet tart, amelyen a 31-iki rendkívüli közgyűlésen napirendre kerülő költségvetési tárgyalás előkészítésével foglalkoznak, valamint állást foglalnak a választójogi javaslat kérdiéséiben. Második főtitkárhelyettes a pártban. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja a nagy arányban megnövekedett munkára való tekintettel Vályi Lajos dr. főtitkárhelyettes mellé második főtitkárhelyettesi tisztet szervez. A munkakör betöltésével a pártértekez- let Szentesi József törvényhatósági bizottsági tagot fogja megbízni. Ilarrer Ferenc arcképének leleplezése. A Budai Klub közgyűlésén ünnepség keretében elhelyezték a klub dísztermében Harrer Ferenc dr. felsőházi és törvényhatósági bizottsági tag arcképét. A közgyűlésen a tagok nagy számban, jelentek meg, ott volt a kerület képviselője, Terbócz Imre is. A közgyűlést követő társasvacsorán több szónok ünnepelte Harrer Ferenc dr.-t. A kéneséi Nep-kirándulásra nagy előkészületek folynak a pártban. Eddig száznál többen jelentkeztek a kirándulásira, amelyre kedden délután indulnak. A visszatérés Balatonkeneséről csütörtökön délután lesz. Előadás a párisi világkiállításról. A II. kerületi pártszervezetben január 26-án este 7 órai kezdettel Györgyi Dénes építőművész-tanár előadást tart a párisi világkiállításról, különös tekintettel a magyar csoportra. Az előadás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, már csak azért is, mert Györgyi Dénes volt a magyar kiállítási csoport építészeti tervezője. A józsefvárosi nők munkaprogramja. Impozáns keretek között tartott január 19-én előadó-estet 's- K a t o n a János törvényhatósági bizottsági tag feleségének vezetésével működő női csoport. A párthelység zsúfolásig megtelt előadói termében Buzághné dr.-nó K ó c s y Aranka dr. ,,Mi legyen az 1938-ik évi munkaprogramunk T“ címmel tartott előadást. Visszapillantást _ vetett a csoport múlt évi munkásságára, amelyről részletes beszámolót adott. Hű képet nyújtott arról az eredményes munkáról, melyet Katona Jánosné vezetésével a csendben működő női csoport végez. Kulturális téren nem kevesebb, mint 20 nívós előadás hangzott el a csoport rendezésében. Továbbiakban beszámolt a csoportnak arról a meghatóan kedves törekvéséről, hogy a párthelyiséget mindenki számára egyformán kedvessé teo-ye Szociális téren, mint szép eredményt könyvelte el a karácsonyi felsegélyezési akciót, amidőn minden külső támogatás nélkül, kizárólag a saját szerény anyagi eszközeivel sikerült a csoportnak számos szegény magyar család részére derűs karácsonyt szereznie. Politikai téren élénken dolgozott a csoport a szervezkedés kiépítésén, melynek eredményeként állandóan sokasodik a tagok száma. Ezután részletesen rátért az idei gazdag tartalmú munkaprogramra. A nagy holvesléssel fogadott beszámolóért Katona János törvényhatósági bizottsági tag mondott köszönetét. Dongó Orbán előadása. A Nemzeti Egység Tanügyi Szervezetének fővárosi tagozata hétfőn délután Dávid Antal dr. elnöklósével előadó ülést tartott, amelyen Dongó Orbán törvényhatósági bizottsági tag a főváros polgári iskoláiról tartott tartalmas és érdekes előadást. Részletesen és nagy dicsérettel ismertette a módszertani eljárást, az úgynevezett munkáltató oktatást. A nagy tetszéssel fogadott előadás közönségének soraiban megjelentek: ősz Béla dr. kir. tanfelügyelő, Halter Károly és O r o v a Zsigmond dr. törvényhatósági bizottsági tagok, Hegedűs Sándor dr. tanácsjegyző, M i k- ló s Béla főtitkár és még sokan mások. Uj városrészek heroikus küzdelme Irtai BÉNYI KÁROLY DR. törvényhatósági bizottsági tag
