Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-10-26 / 43. szám
4 awaawa Budapest. 1938 október 26. ^Smkasilil^Mp TÖM fontos iaoaslaitil és as összes fejezetekre kiterjedő Indítványokkal vesz reszt a költségvetési vitában a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja az 1939. évi j költségvetés közgyűlési vitájának előkészítésére dr. Zsitvay Tibor titkos tanácsos, pártelnök elnök lésével pártéi'tokealetet tartott, amelyen a megjelent bizottsági tagok nagy érdeklődés mellett tárgyaltak le a költségvetési tételeket és terjesztették elő indítványaikat, amelyek sorában számos nagyjelentőségű elgondolás is van. Zsitvay Tibor pártelnök az elnöki bejelentések után utalt arra. hogy a mai magyar idők a nemzet életbe- yágó külpolitikai érdekei felé irányítják a figyelmet, éppen ezért a pártelnökség arra törekszik, hogy a költségvetés vitája komoly, rövid, a mai időkhöz méltó legyen. Vályi Lajos főtitkárhelyettes bejelenti, hogy a pártközi vitarendező bizottságban is ez volt a törekvés s remény van rá, hogy úgy általánosságban, mint minden egyes fejezetnél egy-egy párt részéről csak legfeljebb egy szónok fog felszólalni. A pártértekezlet egyhangúan helyeselte az elnökségnek a vita. megrövidítésére irányuló törekvését. A költségvetés I. fejezeténél Zsitvay Tibor ismertette, hogy a pénzügyi bizottságban Harrer Ferenc a műszaki igazgatás újjászervezésére. Kozma Jenő a hitfelekezeti segélyek fenntartására és a kisegítő köztisztasági alkalmazottak véglegesítésére, továbbá Harror Ferenc a betegszállítási segély 60.000 pengőre való felemelésére tett javaslatot, amelyeket a pénzügyi bizottság el is fogadott. Harrer Ferenc megemlíti, hogy ő a műszaki közigazgat ás átszervezésére vonatkozó javaslat előterjesztését 1939 április 1-ig kívánta, a pénzügyi bizottság azonban a polgármester indítványára ezt a határidőt mellőzte. Katona János a műszaki közigazgatás újjászervezését fontosnak és sürgősnek tartja és éppen ezért azt kívánja, hogy az I. fejezet szónoka sürgesse Harrer Ferenc indítványának a végrehajtását. A pártértekezlet így határozott. Bényi Károly a rákosfalvai Álmos-téren lévő kápolna templommá bővítését, a XIV. kerületi Paska-nxalom környékén kápolna építését sürgeti. Hencz Lajos a székesfővárosnál évek óta alkalmazott ideiglenes, bármikor elbocsátható alkalmazottak bizonytalan jogi helyzetének szabályozását indítványozza. Egyébként az előző években tett Indítványait kívánná megismételni a status egyszerűsítésére és az egységes rangjelzések érdekében. Vályi Lajos az adóhivatali havidíjas hivatalnokok ügyét kívánja szóvátenni. 10—14 évi szolgálat után is teljes bizonytalanságban vannak, évente iratnak velük alá új szerződéseket, hogy szolgálati idejük ne növekedhessen. A fizetésük csak a legutóbb nyert valamennyire egységes szabályozást, betegségi ellátásuk nincs szabályozva, mert bár a MABI-járulékoka-t fizetésükből levonják, a MABI közalkalmazottaknak tekinti őket, a Segítő- alapnak pedig nem tagjai. Szóváteszi továbbá az örmény katolikus egyház évi segélyezésének az ügyét, amit az egyenlő és arányos elbánás elve alapján jogosnak tart. Harrer Ferenc kifogásolta, bogy a XIII. fejezet nem részesül íköltségvetési bírálatban, holott erre szükség volna. Wellisch Andor és Katona János magukévá teszik Harrer Ferenc észrevételét és annak a kieszközlését kívánják, bogy a XV. fejezet vitájában külön szónok tehesse bírálat tárgyává a XIII. ügyosztály működését. ! A II. fejezetnél Dorner Gyula az út- és csatornaügyi költségvetés ; szűkmarkúságát kifogásolja. Meggyőző szavakkal bízó- g nyitja korábbi indítványa: az út- és csatorna beruházási | program végrehajtásának a szükségességét. Az az álláspontja, hogy mindenekelőtt a külső városrészek út- és csatorna-állapotainak a javítása szükséges, Szántay István az utcák és terek fásítása és a Buda alsóváros és a Kelenföld utcáinak rendezése és csatornázásának a szükségessége mellett szólal fel. Vitéz Juhász Jenő a forgalmi központok, így a svábhegyi fogaskerekű állomás melletti tér rendezésének sürgősségét hangoztatja. Dongó Orbán a népligeti mutatványos telep útügyi rendezése mellett emel szót. A népligeti ifjúsági sporttelep és a vasúti töltés között jegenye-sort óhajtana látni, hogy az a kormot és a zajt felfogja. A kőbányai MÁV felsőpályaudvar és az óhegyutcai ú. n. Lengyeltemplom előtti tér gyepesítését kéri. Bényi Károly azt követeli, hogy ne adjanak építési engedélyt olyan területre, ahol nincsenek utak és csatornák. Az út- és csatornajárulékok előzetes befizetésével lehetne gyors eredményeket elérni. Vályi Lajos szerint a Községi Takarékpénztárnak volna hivatása, hogy Bényi Károly gondolatát x>énz- és hitelügyileg megszervezze. Halter Károly megjegyzi, hogy a Községi Takarék- pénztár ezt annál inkább megtehetné, mert az út- e» csatornaügyi járulékok törvényes elsőbbséget élveznek s így ezek alapján a hitelezés kockázattal nem járna. Harrer Ferenc az út- és a csatornázási járulékokról szóló szabályrendelet korszerű revízióját ^sürgeti. A forgalmi úthálózat kiépítése bír elsőrendű fontossággal. Szét kell választani azokat az útépítési járulékokat, amelyek közérdekűek s amelyek a szomszédos háztulaj donosok helyi érdekét szolgálják. A költségvetési vitában főképen a kritikai szempontok érvényesítésére he lyezi a súlyt. Dongó Orbán a X., Apaffy-utca, Ilenez Lajos a Kútvölgyi-út, Vályi Lajos a Brassói-út—Cenkhegy-utca— Törcsvár-utca csatornájának, a Rákó-utca, Süveg-utca, j Tömös-utca, Zayzon-ütca, Érdi-úti iskolatér, Dayka Gábor- i utca, Törcsvár-utca járdájának. Szántay István az Etele-út és csatlakozó utcák csa- i tornáinak, az Etelc-tér, Hamzsabégi-út, Kalotaszegi-ut. Komondor-utca, Tétényi-út, Major-utca, Bikszádi-út, Bendeguz-utca, Somogyi-út, Kelenföldi-út. Német,vöigyi-út. Bényi Károly a Róna-utca, öv-utca, Fűrész-utca. 1stSCHÜTZ EHE épület- és mülakatos Budapest, VII. ThÖkÖly-Út 28. Telefon: 133-045. Arany koszorús mester WEISS wmmmmmmaEmBBOBaKsssnBaBsmMamBmmasBfMmumBmMBm rézműves Budapest, Vili., Bókay János-utca 13. Tel.: 146-036. vánffy-út, Miskolczi-út, Egressy-út, Kövér Lajos-utca, Ist- yánmezei-útnak csatorna- és útügyi kiépítését, karbahe lyezését és fásítását javasolják. Bényi Károly ezenfelül a Rákospatak ú. n. ipar- medrét szeretné közegészségügyi szempontból mielőbb megszüntetni és az Egressy-út és Pósa Lajos-utca közötti tér íeltöltésót és parkírozását sürgeti. A Hl. fejeseinél Szántay István az Őrsöd, Őrmező—Kelenföldi pályaudvar—Sashegy—Sasadi-dülő—Gazdarét által határolt terület szabályozási tervét sürgeti. Bongó Orbán a Kápolna-tér rendezését, a Mádi-utca megnyitását és a korponai-útí MÁV. alúljáró gyalogosok és járművek részére való kibővítését kívánja. Erélyesen felszólal a kőbányai-úti sorompó eltüntetése érdekében. Hencz Lajos a forgalmat akadályozó Áldássv-féle telkek parcellázását indítványozza. Bényi Károly a belterjes városfejlesztés mellett és az Egressy-ut meghosszabbítása, a Fogarasi-út, valamint a Myxikói-út, a Bácskai-utca, Vezér-utca megnyitása érdekében emel szót és szükségesnek tartja, hogy az Erzsébet királyné-út és a Komáromi-utca között a Miskolci-út meghosszabbításában új utca nyittassák. Vályi Lajos a nagyvasúti átjárók egységes és egyidejű rendezését kívánja a főváros egész területén. A fedezetet úgy szervezzék meg, hogy a budai sérelmek ih kiküszöböltessenek. Különösen sürgeti a Horthy lós-úti aluljáró kiszélesítését és a Fehórvári-út és Horthy Mikiós-út között legalább két további aluljáró építését. A Sashegyen emlékművet; a Citadellában történelmi kiállítást, fürdő- és sportmuzeumot akar elhelyezni s ide ha lyezná a néprajzi múzeumot is. Dorner Gyula a városfelmérés fontosságát hangsu lyozza és szükségesnek tartaná, hogy a kisajátítási hitel terhére állítsák vissza a felmérési költségek tavalyi előirányzatát. Bényi Károly a városrendezési törvény végrehajtását, az utcák megnyitását és kiszélesítését követeli. Németh Béla a Vérmezőt Attila-parkra akarja átkeresztelni s a Vérmező feltöltése után az itt létesítendő parkba helyezné el a budai állandó színházat. Bényi Károly és Vályi Lajos a Vérmező elkereszte- léeét ellenzik. A pártórtekezlet nem fogadta el Németh Béla indít ványát. Gazdy Jenő a Józsefváros regenerálása érdekében megfelelő adómentességi intézkedések kieszközlésót kívánta. A IV. fejezetnél Szántay István annak érdekében emelt szót, hogy a magyar honvédség mellett tüntető szavakat szeretne hallani a párt szónokától. Dongó Orbán a Kada-ntca környékére rendelőszobát kér. Bényi Károly a XIV. kerület terűtekén a rendőrőrszobák és rendőrőrszemek szaporítását kívánja. Vályi Lajos a laktanyák adómentessége mellett szólal fel. A VI. fejezetnél Vályi Lajos szóváteszi, hogy bár a főváros a járművek útvámját már megszüntette, ez az őskori intézmény a többi városokban még mindig a forgalmunk szégyenköve. Sürgesse a főváros a kormánynál ennek az ügynek a végleges és országos rendezését. A VII. fejezetnél Dongó Orbán a költségvetés tárgyi fedezetét kevesli. Panaszolja, hogy az 1938. évi iskolaépítési program végrehajtásával is elkéstek. A XIII. ügyosztályt kívánja ezért felelősségre vonni. Tíz-tizenkétmillió beruházási kölcsönt sürget a szerves iskolaépítési program megvalósítására. Sürgeti továbbá, hogy állami mintára, az állandó helyette» tanszemélyzet szünidei fizetését vezessék be, a három vagy több családi pótlékos ideiglenes és helyettes tanerők nagyobb lakbért kapjanak, az iskolai adminisztráció egyszerűsíttessék. a Rákos-barakk iskolacélokra építtessék át. a maglódiúti iskolát mező- gazdasági női gyakorlati középiskolává szervezzék át. Végül nyelv védelmi intézkedéseket kíván az egész vonalon. Gazdv Jenő a Józsefváros régi indítványainak a végrehajtását sürgeti. Zsitvay Tibor a tanügyi szervezet kívánságainak a figyelembevételét óhajtja. Bényi Károly a távollevő Kertész Elemér _ képviseletében a rákosfalvi iskola túlzsúfoltságát kívánja szóvá tenni. Vályi Lajos az iskolaegészségügyi szabályrendelettel kapcsolatos híresztelésekkel foglalkozik. Az az aggálya, hogy a régi, tapasztalt iskolaorvosok jogos anyagi ér.dc- kci nincsenek kellőleg biztosítva, a belügyminisztérium állítólagos intézkedései fólytán. Vitéz, Juhász Jenő szerint be kell várni, amíg a miniszteri álláspont nyilvánosságra kerül. Egyébként helyesli, hogy egy személy csak egy közpénztárból húz hasson fizetést. « Szántay István a legrövidebb időn belül kisded óvót és napközi otthont követel az órdiúti elemi iskolába. Válvi Lajos bléjelenti, hoarv a tanügyi szervezet a székesfőváros kerületeiben működő törzskönyvvezetői hivatalok végleges és olyan .megszervezését kívánja,_ hogy azok vezetői mint elemi iskolai igazgatók, az iskolanővér! intézménnyel szoros kapcsolatban a VII. ügyosz tály felügyelete alá és kebelébe tartozzanak. A Vili. fejezetnél Vitéz Juhász Jenő utal arra. hogy a válságos időkben ismét bebizonyosodott a Községi Élelmiszerüzem fontos hivatása és az is, hogy ez az intézmény újra megállta a helyét. A fővárosi piacokat úgy kell megerősíteni, hogy a felszabaduló városok igényeinek is megfelelni tudjon. A IX» fejezetnél Dongó Orbán kislakás os bérliáz építését kéri a Maglódi-útön, az ú. n. Homokszőlő-telepen. A X. fejezetnél Vályi Lajos a venereás ambulatóriumok gondozóintézetté való átszervezését sürgeti, annál is inkább, mert a tavasz folyamán a párt nevében tett ilyen ér telmű indítványát a polgármester ezt a jövő évi költségvetési keretben, a közgyűlés előtt kilátásba helyezte. Bejelenti, hogy a Budapesti önkéntes Mentőegyesület segélye felemelését kérte. Harrer Ferenc megiogvzi, hogy az utóbbi kérelmet az ő indítványára n pénzügyi bizottság már kedvezően elintézte. A XI. fejezetnél Gazdy Jenő a gyógyfürdőkkel, azok kereskedelmileg helyesebb vezetésével, a reumakutató intézettel, a Tabán- szállóval és az idegenforgalom visszaesésével kívánna foglalkozni. Vitéz Juhász Jenő a székesfővárosi erdészet eredményeit dicséri és az erdészet megfelelő költségvetési dotá lását tartja szükségesnek. A székesfőváros csak azokat a vendéglőit és kioszkjait tartsa meg, amelyekre reprezentatív városrendezési vagy idegenforgalmi szempontból van szükség. A többi ilyen objektum eladási árából ezeket hozza kifogástalan állapotba. A Gellérthegyi Kioszkot egészen át kell építeni, a jelenlegi állapotok nem méltóak a fővároshoz. Dongó Orbán a népligeti mutatványostelep végleges és korszerű rendezését kívánja. Ide kell helyezni a városligeti mutatványosokat is. akiknek éves szerződéseket kell adni. A XIV. fejezetnél Bényi Károly a névtelen hős anyák és feleségek emlékművének megalkotását indítványozza. Gazdy Jenő szerint ismét állást kell foglalni amellett, hogy a Nemzeti Színházat régi telkén építsék sürgősen fel. Vitéz Juhász Jenő a főváros képvásárlásaival foglalkozva, kifogásolja, hogy azok túlságosan egyoldalúlag az új irányt képviselik. A szobrok felállításánál óvatosságot ajánl. Jubileumi Szent István-díjat kíván létesíteni a képzőművészetek pártfogolása céljából. A XV. fejezetnél Vályi Lajos az ácsiparo6ok érdekében szólal fel. A községi háztartás keretében kezelt Intézmények költségvetési keretének tárgyalásánál Vályi Lajos azt a teljesen korszerűtlenné vált rendszert teszi szóvá, hogy a Házinyomda csak szakszerve zeti tagokat alkalmazhat. Követeli, hogy a székesfőváros ezzel a rendszerrel sürgősen szakítson és adjon helyet a nemzeti alapon szervezett munkásságnak. Az üzemek költségvetésének tárgyalása során az Elektromos Müveknél uenyi Károly jobb világítást kér a XIV. kerületi ceglédi vasútvonal és körvasút közötti részére. De kifogásolja az Erzsébet királyné-út hiányos világítását is. A Vízművek tételénél Vályi Lajos vízvezetéket kér a Törcevári-út felső eza- k&szárs^ A Beszkárt költségvetésénél Vályi Lajos a HÉV-alkalmazottak státusrendezését sürgeti. Hencz Lajos átszállójegyet kér a 19. autobusz viszony- latra. Indítványozza a 12-es autóbusz végállomásának a Déli Vasúthoz helyezését és a Hieronymi-úton keresztül autobuszösszeköttetést tart szükségesnek az Istenhegyi- út felé. Dongó Orbán a kőbányai autóbuszt sürgeti, valamint indítványozza a simorutcai villamosvonal meghosszabbítását a népligeti Kisok-pályáig. Szántay István azt kívánja, hogy a BSzKRt forgalmi személyzetének nyolc órán túli szolgálati idejét pénzben és ne pótszabadsággal fizessék ki. Az esti 15—30 perces leszámolási idő beszámítandó a szolgálatba. A háromévi szolgálatot el nem ért alkalmazott családtagja re- szére, ba az a családfőnek élelmet szállít, díjmentes uta zást engedélyezzen. Végül százszázalókig egészítse ki a BESzKÁRT az OTI táppénzt és emberségesen oldja meg a BESzKÁRT nyugdíjasok betegsegélyezesi kérdését. A pártértekezlet a javaslatokat mind magáévá tette. 1 költségvetés közgyűlési tárgyalásának menetrendje Elérkezett az 1939. évi költségvetés közgyűlési tárgyalása, amelynek idő tartamáról különböző kombinációk keltek szárnyra. Mint a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában megirta, az illetékes fórumok előtt az a vélemény alakult ki, bogy — a történelmi eseményekre való tekintettel — a szokottnál gyoi- sabb tempóban kell letárgyalni a költségvetést, amelynek vitájára a törvény tudvalevőleg tizenkét gyűlésnapot engedélyez. A vita megrövidítése mellett foglalt állást a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja is, olyan értelemben, bogy a közérdek azért ne szenvedjen kárt és az összes indítványok, ba mindjárt szónoki bevezetés nélkül is, benyújthatók legyenek. Dyen értelemben határozott o vitarendezőknek hétfőn másodízben összeült pártközi értekezlete is, amely megállapodott abban, hogy az általános vitánál a pártok egy-egy vezérszónoka szólal fel, a részletes vitánál pedig minden pártnak csak egy-egy képviselője szól hozzá az egyes fejezetekhez és beterjeszti a párt nevében a vonatkozó írásbeli indítványokat. Éhez képest a megszűkített költségvetési vita tizenkét nap helyett nyolc napig fog tartani. Október 25-én és 26-án lesz az általános vita, amelynek első szónoka dr. Zsitvay Tibor titkos tanácsos. a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának elnöke. Az általános vitát 26-án este 9 órakor befejezik. Szavazásra a vacsoraszünet után kerül sor. A részletes vita a következő időrendben folyik le: október 27-én I—III. fejezet, október 28-án IV—VIII. fejezet, november 8-án IX. és X. fejezet, november 9-én XI. és XIII—XV. fejezet (a XII. fejezetnek külön költségvetése nincs), november 10-én kebelbeli intézmények, nagy- és kisüzemek, november 11-én a részvényársaságok és végül a Beszkárt. ALAPÍTVA: 1889. LORENCZ DÁNIEL Cégtulajdonos : özv. LOKENOZ D ÁNIELNE épület- és díszmübádogozási, víz-, gőz- és légszeszvezeték szerelési és egészségügyi, kiizp. fűtés berendezési vállalat. Iroda és műhely: II., MARQIT-KÖRUT 69. T.: 158-888 KERNER NÁNDOR épület- és mülakatos Budapest, VI, Vörösmarty-u. 53. Tel: 127-088
