Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-09-14 / 37. szám
Budapest, 1938 szeptember 14. 37- szdm tjusxoiiQetedlK évfolyam Előfizetési ár: {Gisz ÉVRE.................24 PENGŐ FÉLÉVRE .......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ARA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatala BUDAPEST, VI., ANDRASSY-ÚT 77. Telefon: 111-141 - Postacsekk: 40.424 II nagy magyar tűz A nagy magyar tüzet vitéz Imrédy Béla miniszterednek idézte föl hatalmas kaposvári szózatában, amely az uj magyar élet, a nagy magyar átalakulás beköszöntője volt. A nagy magyar tüzet idézte, amely a nap melegéből árad a földre, érleli a termést, olvasztja az ércet, összeforrasztja a családot. „Hogy ez a tűz magasan lobogjon, — mondotta a miniszterelnök — szeretném összegyűjteni mindazokat, akik égni tudnak ezért a magyar hazáért.“ A korszakalkotó hatalmas program megvalósítása útban van és hamarosan be fog bizonyosodni, hogy az egész magyar nemzet tud égni és azok a tüzek, amelyek szerte az országban lobognak, eggyé lesznek a hatalmas feladatban, mert átérzi mindenki azt, hogy „a mai generáció élete a küzdés, kenyere az áldozat.“ Ebben a nagy magyar tűzben ég mindenki, aki érzi, hogy fölöttünk a történelem szele suhog és aki tudatában van annak, hogy a nagy időkben a legkisebb embernek is nagy lélekkel kell rendelkeznie. A történelmi idők mélyében Kóma „szent tavaszt“ mondott ki, ha nagy idők köszöntöttek rá. A szent tavasz azt jelentette, hogy az év egész termését, gabonáját, állatját, emberét Mara istennek kellett áldozni. Mi érezzük, hogy nem szent tavaszban, de szent esztendőben élünk és mindenünket áldoznunk kell nem Marsnak, hanem annak a kettős gondolatnak, amellyel a hivatalos Magyarország a népek felé fordul: az igazságnak és a békének. Mert igazságot akarunk idehaza és odakint, békét szeretnénk az ország határain belül és kívül. Mindekhez azonban szükség van arra, amit a miniszterelnök már kormányra lépésének első napja óta hirdet: a népi egységre cs a szociális igazságra. Ma egyetlen magyarnak sincs joga ahhoz, hogy Petőfi jóllakott emberével tartson és azon gondolkozzék, ki volt a feltalálója az áldott pamlagnak? Ma minden magyarnak csak szakadatlan munkával, soha nem szűnő helytállással, áldozatkészséggel kell a mai generáció tüskés útját járni. Ma mindnyájunknak tudnunk kell, amit a komiányelnök Kaposváron mondott, hogy mérhetetlen szociális feladatok előtt állunk, de tudomásul kell vennünk azt is, hogy Imrédy Bélának a mérhetetlen feladatok leküzdésére gigantikus tervei is vannak. Ezeket a mérhetetlen feladatokat leküzdeni, a gigantikus terveket megvalósítani, az ország szociális békéjét tökéletesen megóvni, a legcsekélyebb kirobbanást is elkerülni csak azzal a módszerrel lehet, amolyet Szent István király alkalmazott és amelyet Imrédy Béla kilátásba helyezett: hogy meg fog születni, mert meg kell születnio a huszadik század nagy magyar csodájának. A csodálatos forradalom, amely vér nélkül, kirobbanás nélkül, csak a munka zajában, szinte észrevétlenül kell, hogy megszülessék, azt követeli, hogy val ara ennyien meghozzuk áldozatunkat, mert a most elkövetkezendő időnek a nagy nemzeti erőgyűjtés jegyében kell beteljesednie. Ennek a nagy nemzeti erőgyűjtésnek pedig ott vannak az eszközei a miniszterelnök kaposvári programjában. Ott van az igazság és a bélke külpolitikája, ott van az eljövendő új honvédelmi törvény, az elesett néprétegeik megsegítése és fölemelése, ott van az új koreszméknek magyar módon való megvalósítása. A mérhetetlen szociális feladatok megvalósítását pedig szolgálják a szociális és családvédelmi alap, a családi munkabér, a szabadidő intézmény, az örökösödési és adózási reform, a hétszázezer holdnyi kisbériét, a negyvenötezer házhely és általában a gondoskodás „a meg nem született, de a nemzetnek hiányzó gyermek“-ről. A magyar társadalomnak, amely megérti azt, hogy a csodálatos forradalomhoz áldozatkészség szükséges, szakadatlan munkát kell kifejtenie a nemzeti erők megsokszorozása érctekében, mert — mint Antal István államtitkár mondotta rádióbeszédében — a nagy és gyors cselekedetek korát éljük, a közvéleményen van tehát a sor, hogy erővel, fegyelemmel, helytállással, á/lclotoatkészi?éggel, főként pedig a mai idők rohanó tempójához méltó fokozott kötelességgel álljon helyén. Hiszünk abban, hogy a magyar társadalomban meg lesz ez az erő, ez az akarat, ez az önfegyelem és ez az áldozatkészség s akkor megszületik az a tiszta légkör, amelytől a miniszterelnök azt vágja, hogy abban a pártok korlátái fölött össze fognak fonódni a magyar kezek. Budapest városrendezési törekvései bekerültek a kormány munkaprogramiába Bessenyey Zené, a Közmunkák Tanácsának elnöke nyilatkozik az összes nagyiontosságű városrendezési tervekről A városrendezési kérdések előtérbe kerültök. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök kaposvári beszédében kijelentette, hogy az óbudai híd felépítéséhez hozzálátnak, a hídfeljáró kérdését megoldják, a gyorsforgalmi út első szakaszát megépítik és eltüntetik a halálsor ampákat. E biztató kijelentések mellett nagy jelentősége van az új építési szabályrendeletnek is, amelyet első Ízben a Fővárosi Hírlap ismertetett. Szendy Károly polgármester lapunkban megjelent nyilatkozata alapján pedig már előre jeleztük, hogy az óbudai híd felépítéséhez hamarosan hozzákezdenek. Ugyancsak ismertettük a. polgármester állásfoglalását a tabáni szálló megvalósítása mellett és megcáfoltuk azokat a híreszteléseket, amelyek arról szóltak, hogy az idegenforgalom átmeneti csökkenése miatt a gyógyszálló felépítésétől elállottak. Mindezeknek a problémáknak megvalósítása hatalmas lökést ad az amúgy is nagy erővel és tervszerűséggel folyó városrendezésnek. Amióta dr. Bessenyey Zénó a Közmunkatanács elnöke, a város vezetőivel együtt eleven tempót diktál Budapest szépítése és fejlesztése tekintetében. A Közmunkatanács, amely valaha kissé passzív testület volt, most már az eleven élet mozgékony szerve lett. A városrendezés küszöbön álló nagy eseményei alkalmából a Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste dr Bessenyey lénő titkos tanácsost, a Közmunkák Tanácsának elnökét, aki az aktuális városrendezési kérdésekről a következőket mondotta nekünk: — Ami vitéz Imrédy Béla miniszterelnök úr bejelentését illeti, arról csak azt mondhatom, hogy a legnagyobb örömmel értesültem régi vágyaink teljesítéséről. A minisztertanács ezeket az ügyeket már letárgyalta és a miniszterelnök úr kijelentette, hogy a kereskedelmi minisztérium gondoskodni fog arról, hogy a részletkérdéseket is megismerhesse a magyar közvélemény. így tehát nem volna ildomos a kereskedelmi minisztérium nyilatkozata előtt nekem ezekről a nagyszabású reformokról nyilatkozni. Én csak nagy örömömnek adhatok kifejezést, de ebben az örömben osztoznik mindenki, aki a magyar fővárost szereti és minden budapesti polgár boldogan veszi tudomásul, hogy ezek a városrendészeti kérdések ma már a kormányprogramban is szerepelnek és megvan minden reményünk arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül sok kívánságunk teljesül. ) :. / j. Oktober eleién a Közmunkatanács kijelöli a tabáni gyógyszálló végleges helyét Mindenekelőtt a tabáni szálló sorsa iránt érdeklődtünk, — Erről sokat beszéltek az utóbbi időben. A pesszimisták úgy állították be a helyzetet, hogy a szálló felépítésére egyelőre gondolni sem lehet.. Okul hozták fel az idegenforgalom csökkenéséi Az kétségtelen, hogy a magyar idegenforgalom imponáló karrierje átmenetileg megtorpant. Mi is figyelemmel kísérhettük ezt a jelenséget a Margitszigeten. Nyáron éppen a margitszigeti szállodák vannak a legjobban igénybevéve. Az idei nyár elején bizony volt- elég üres szobánk, amire az elmúlt esztendőkben néni volt példa. Az augusztus azonban már nagyon jónak mutatkozott. A Szent István-hét. a magyarok világkongresz- szusa és más idegenforgalmi akciók megtették a hatásukat és augusztusban a legtöbb szálloda kitehette a „megtelt“ táblát. Budapest idegenforgalma ^ nem múló divat, mert ezt a várost igazán megszerették az idegenek. Nemcsak egy-két napra látogatnak el, hanem hosszú időt töltenek nálunk. Azelőtt elképzelhetetlen volt az, hogy egy olyan előkelő vendég, mint az egyiptomi anyakirálynő, húsz szobát foglaljon le magának és heteken át a Margitszigeten lakjék. Nehéz is volt a húsz egymásba nyíló szobát előteremteni, de a nehézségeket sikerült leküzdeni. Nagyon sok angol, francia és egyéb külföldi vendéget kellett átköltöztetni, de ezt olyan tapintatosan csinálták, hogy mindössze csak egy hollandus reklamált. — Az előkelő külföldiek egyre több és több időt töltenek nálunk és így megvan a komoly alap arra, hogy a gyógyszálló létesítéséhez ragaszkod- junk. — Szendy Károly polgármester a Fővárosi Hírlap legutolsó számában már kijelentette, hogy a tabáni szállókölcsönt az eredeti célra kívánja felhasználni. De nemcsak a polgár- mester, hanem a kormány is ragaszkodik a tabáni szálló megvalósításához. Nem is vitás, hogy a gyógyszállót felépítjük. Mindenekelőtt tehát a szálloda helyét kell megállapítani. E körül több szempontból volt vita. Az egyik vélemény szerint először magát a Tabánt kellette rendezni, a másik vélemény pedig azt sürgette, hogy mindenekelőtt jelöljük ki a szálloda helyét és a Tabán rendezését azután ahhoz igazíthatjuk. — Mert a Tabánt most már valóban rendezni kell. Lehetetlenség az, hogy nagy területet tartsunk függőben és ezekre a helyekre ne adjunk ki építési engedélyeket. Szendy Károly polgármester nagy áldozatkészséggel és gondos előrelátással megszerezte mindazokat a, telkeket és házakat, amelyek a tabáni probléma megoldásához szükségesek, tehát a. rendezésnek minden előfeltétele tnegvan. Most már csak egyetlen egy ház van idegen kézben, ez a ház is közvetlenül a híd feljárójánál van és magát a végleges rendezést egyáltalában nem zavarja. FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL
