Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-08-31 / 35-36. szám
35—36. szám Húszon/}e/ediJc évfolyam ’Budapest, 193S augusztus 31. rWfflli 111—————!———————— Előfizetési ér: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 77. Telefon: 111-141 - Postacsekk: 40.424 Jobb félni, mint megijedni Irta GAZDY JENŐ A páni félelem — tudjuk — roppant károkat szokott előidézni, ezért okos dolog', ha megszívleljük a közmondást: jobb félni, mint megijedni. Ha félünk is attól, aminek bekövetkezése nincs kizárva, mindig jobb pereventív intézkedésekkel megelőzni vagy csökkenteni a bajt, mint megijedni, amikor az jelentkezik és elkésett félelmünk után futásban keresni menedéket. Mit tagadjuk. Azok, akik az idegenforgalom problémáival szeretettel foglalkozunk és az idegen- forgalomnak sok szempontból fontos szerepével tisztában vagyunk, mindig féltünk attól, hogy a féltünő gyorsasággal fejlődő idegenforgalmunkban könnyen visszaesés állhat be. És éppen mert féltünk, nem ijedtünk meg, almikor az év elejétől fogva érezhetőleg csökkent az idegenforgalom és még a nyár elején sem tért vissza a régi színvonalra. Az ijedősek már az idegenforgalom csődjéről beszélitek a fórumon, keresve azokat, akik kötelességmulasztásból, vagy egyéb okokból felelősek. Pedig hát kézenfekvő volt a változás oka: amit főleg az Ausztriában történt politikai eredményekben találhatunk meg. Csakhogy azok előtt, akik ezekkel a problémákkal behatóan foglalkoznak, ez az eshetőség előrelátott volt. Féltünk tőle, hogy az idegenforgalom terén ez a változás be fog következni, de nem ijedtünk meg. Ezért kellett megkezdeni azt az akciót, amelynek során lassan sikerült idegenforgalmunkat Ausztriától részben függetleníteni. Amíg azelőtt főleg csak arra törekedtek, hogy az Ausztriába érkező idegeneket a Magyarországba való kirándulásra is rábírják, a magyarországi út és tartózkodás csak alárendelt jelentőségű volt. Evvel ellentétben az újabb időkben már sikerült a Magyarországra való utaziást és az itt tartózkodást végcélnak és az út egyik fő attrakciójának felértékelni. Ebben — a Székesfőváros idegenforgalmi Hivor talán kívül — kétségtelenül igen jelentékeny érdemei vannak a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bízott sápnak. Ez a bizottság, amikor az ő propaganda munkásságát főként három pillérre: az orvosokra, az utazási irodákra és a sajtóra építette fel, igen gyakorlati módon fogta meg a problémát és rövid négy év alatt elért eredményei iga- \ uolják értékes munkálkodásának az idegenforgalom fejlesztésére történt, elismerésre méltóan számottevő kihatását. Ennek a felszerelésnek birtokában és ezzel a szervezettséggel semmiesetre sem volt okunk megijedni akkor, amikor idegenforgalmunkban az első komoly visszaesést tapasztaltuk. Arányaiban mindenesetre számottevőbbet, mint amilyen a különböző külföldi valuták leértékelése idején ért bennünket. Pedig akkor is voltak megijedt emberek, köztük olyanok is, akik szakértőként szerepeltek. Azok a preventív intézkedések, amiket erre az eshetőségre előkészítettünk, valóban rövid idő alatt 'éreztették hatásukat, úgy hogy a Szent István-hét elejére máris megtört a hanyatlás vonala és ismét a felfelé ívelés erejét érezzük úgy az idegenek számában, mint az ittartózkodás idejében. A tanulságot azonban le kell vonnunk. Szakítanunk kell teljesen azzal a kényelmes rendszerrel, amely főleg • Bécsben fogta meg az idegeneket. A magyar idegenforgalom problémáit teljesen függetlenül minden mástól, a maga lábára kell állítani és azokat a külföldi szervezeteket, amelyek erre alkalmasak, a lehető leggyorsabban ki kell építenünk. És itt nem csak a fővárosokra, de azokra a: milliós vá- 5 rosokra is gondolok, ahonnan, mintegy óriási reser- voirhól, állandóan lehet meríteni a magyar idegen- forgalom céljaira. Nagyon meg kell azonban válogatni azokat az embereket, akiket ezekre a posztokra állítunk, mert nem bürokratákra van szükségünk, hanem olyan gyakorlati emberekre, akiket a siker kell, hogy igazoljon. He erősítenünk kell a belső frontot is. Szoros összefogásra van szükség az idegenforgalmi problémákkal foglalkozó különböző szervek között. Nem aprólékos dolgokkal foglalkozni, hanem a kérdések mélyére kell nézni és itt is csak azt propagálni, j aminek gyakorlati értéke van. Helyesen mondta j Johan Béla államtitkár a reuma- és fürdőkutató ; Szendy polgármester: „Minden reményem megvan arra, hogy a kormány segítségével és az önkormányzat hathatós támogatásával sikerül újra deficitmentes költségvetést összeállítani” Az óbudai híd építése ősszel megkezdődik — A halálsorompók halálos ítéletét végrehajtják — A tabáni szállót ielépítik Szetidy Károly polgármester hivatalosan egész augusztus hónapban szabadságon volt, de igen gyakran jelent meg a városházán és fáradhatatlanul dolgozott. Nem szünetelhetett a polgármester, mert a főváros nagyon erős őszi szezon előtt áll. Nemcsak a jövő éivi költségvetést kell előterjeszteni, hanem Lamotte Károly távozásával az alpolgármesteri széket is be kell tölteni és a főváros jövő pénzügyi irányításának megszervezése nem kis gondot okoz. A küszöbön álló nagy munkaszezon előtt a Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Szendy Károly polgármestert, aki a főváros őszi progi'amjáról a következőket mondotta: — Hivatalosam még mindig szabadságon vagyok, de tulaj dónképpen) csak hét-három heti nyári szünidőt engedhettem meg magamnak. Olyan nagy ünnepi események játszódtak le a fővárosban és az országban a Szent István-évvel kapcsolatban, hogy a reprezentálás alól Budapest polgármestere nem vonhatta ki magát. A iszabadság legfeljebb csak arra szorítkozott, hogy nem kellett naponta annyi embert fogadni, mint máskor, hanem zárt ajtók mögött, közvetlen munkatársaimmal dolgozhattam. Ez a. kis nyugalom igen fontos volt, mert az új költségvetés ösz- szeállítása meglehetős nehéz feladat. Büszke vagyok arra, hogy úgy a költségvetést, mint a zárszámadást az én polgármesterségem alatt mindig idejében előterjesztettük, így lesz ebben az évben is. Munkatársaimmal most nézzük át az elkészített anyagot Természetesen figyelembe kell venni az összes gazdasági körülményeket, a milliós város fejlődésével természetszerűen jelentkező kívánságokat és vágyálmokat. Az ügyosztályok állították először össze költség- vetéseiket — ahogy ez minden évben történni szokott — és most az összeegyeztetés folyik. — Nagy általánosságban azt mondhatom, hogy a bevételek körülbelül ugyanolyan keretek között mozognak, mint a legutóbbi költségvetésben, az adók befolynak, van bizonyos emelkedés, de ez nem olyan nagyarányú, hogy fedezné az időközben jelentkezett újabb igényeket. Az ilyen nagyváros, mint Budapest, sohasem állhat meg a fejlődés útján és természetes, hogy a különleges szükségletek teljesítése elől elzárkózni sohasem lehet. Hogy mindenkit megnyugtassak, sietek kijelenteni: minden reményem megvan arra. hogy a kormány segítségével, az önkormányzat hathatós támogatásával sikerül újra deficitmentes költségvetést összeállítani, mégpedig minden adóemelés vagy a közönség bármilyen másfajta megterhelése nélkül. ; Ma még a részletekről nem beszélhetek, hatá- j rozott választ nem adhatok, de felelősségem j tudatában kijelenthetem, hogy ezt a reményt i alapos indokokra építhetem fel. — Mindenesetre nagyon nehéz feladat { előtt állunk, mert olyan igények teljesítésére i kell gondolnunk, amelyeknek megvalósítása | elől elzárkózni nőm lehet. Itt van mindjárt a ; légvédelem, amelynek megvalósítására a szük- ; séges milliókat feltétlenül elő kell teremteni, i A Beszkárt rekonstrukciós költségei 45 mil- ! lióra rúgnak, de a közlekedés fejlesztését és i teljes reformját tovább halasztani már nem j akarjuk. Nagyon kényelmes állapot volna az, | hogy az üzemi beruházásokat válasszuk el a i községi háztartás problémájától, hiszen ezek üzleti vállalkozások és saját erejükből tudnak fejlesztésükről gondoskodni. Ez nincs egészen így: az üzemek hozzájárulása a községi háztartás költségeihez egyik legkényesebb probléma. A hozzájárulás erős felfokozása a múltban is minden komolyan gondolkozó szakértőt tartózkodásra kényszerített, nem szabad a követelésekkel elmenni olyan messzire, hogy mindent kipréseljünk a főváros üzemeiből, meid akkor ezek a részben üzleti vállalkozások nem tudnak majd önmagukról gondoskodni. — De jelentkeznek az új szükségletek a városrendezés kapcsán is. Ak i ^ nyitott szemmel jár a fővárosban és objektív kritikát gyakorol, nem tagadhatja, hogy Budapest az utolsó három és fél év alatt nagyon sokat fejlődött. Most újabb problémák megoldását kell keresztülvinni. Itt van az aluljárók kérdése. A halál sorompók eltüntetését végre már keresztül kell vinni. Nem elég csak beszélni róla, hanem meg is kell valósítani. Az óbudai híd f eljáró jóinak ügyét is el kell intézni. Ez nem részletkérdés, hanem velejárója az óbudai híd megoldásának. Az ősszel feltétlenül hozzálátnak aa új híd építéséhez és gondoskodni kell arról, hogy úgy a hídfeljárók ügyét intézet kérdésében tartott értekezleten: „A mai tárgyalásnak nagy nehézségét abban látom, hogy a problémák nem alakultak még ki. Eddig liállottunk gyönyörűen felépített szervezetről, főorvosokról, segédiorvosokról és asszisztensekről, de nem hallottunk a problémákról“. Már pedig az idegenforgalmi lehetőségek fokozásáról csak akkor lehet tartós ■eredményekkel szó, ha Budapestnek mint gyógyfürdőnek, Budapest-fürdővárosnak a problémáit sikeresen tudjuk megoldani. Remélem, hogy a Berlinben szeptember végén tartandó nemzetközi fürdőügyi kongresszuson akadnak majd szakemberek, akik nemcsak a problémákra mutatnak rá, de azok megoldási módjairól is fognak gyakorlati útmutatással szolgálni. Mert félnünk, igenis, 'lehet attól, hogy idegenforgalmunk fejlődésében még fognak zökkenők be- állani, de megijednünk nem szaJbad, hanem úgy a belföldi, mint külföldi szervezeteinket minden eshetőségre készen, — a gyakorlati élet követelményeinek megfelelően — erőssé és ellenállóvá kell teh- nünk.
