Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-08-31 / 35-36. szám
M—BE— IHIM Budapest, 1938 augusztus 31. megoldjuk, mint a szükséges kisajátításokat végrehajtjuk. — Még valamit hangsúlyoznom kell. Minden magyar ember tisztában van azzal, hogy a legelső azt állam ügyeinek rendezése. Imrédy miniszterelnök olyan nagyszabású országépítő feladatok megoldására vállalkozott, amelyeket mindenkinek, de elsősorban a széke'sfóvárosnak a legmesszebbmenő módon támogatnia kell. A főváros vezetősége érzi is azt, hogy elsősorban az állami nagy beruházóprogram nyugodt lebonyolítását kell biztosítani, mert ezen épül fel a magyar jövő. A kormány a legnagyobb jóindulattal kezeli Budapest ügyeit és így megvan minden remény arra, hogy a főváros fejlődését okos és körültekintő pénzügyi politikával előre tudjuk vinni. — Olyan hírek jelentek meg, — mondjuk ezután, — hogy a Kereskedelmi Bank tabáni kölcsönét a főváros más célokra fogja felhasználni és ezzel kapcsolatban oldódnak meg a légvédelem fedezési kérdései is. — Erről szó sem volt, A Kereskedelmi Banktól a tabáni szálló építésére kapott kölesönt eredeti céljának megfelelően szeretnénk felhasználni. A tabáni nagy park olyan sok pénzébe került a fővárosnak, hogy a tabáni kérdés további rendezése elől elzárkózni nem szabad. A közönségnek is tetszik, hogy a mostani nehéz gazdasági viszonyok között sikerült Budapestet egy ilyen gyönyörű parkkal gazdagítani és a főváros szépségét még jobban emelni. Az új városházi szezonban feltétlenül foglalkozni fogunk a tabáni ügy megoldásnál. — Az idegenforgalom fejlődése a középeurópai események és külpolitikai nyugtalanságok miatt bizonyos mértékig megtorpant, augusztusban azonban már újra nagyon szép volt az idegenforgalom! eredmény. Nem szabad kicsinyhitűnek lenni és az első kedvezőtlen jelenségtől hiba volna nagyon visszariadni. Az idei Szent István-hét igazán kitűnően sikerült, a beérkezett jelentésekből megállapíthatom, hogy az idegenforgalmunk kielégítő volt. Az idegenek a régi mértékben kerestek fel bennünket, a Szent István-hét programmja kielégítette őket és megelégedéssel hagyták el a fővárost. Ha továbbra is a mostani keretek között és a régi lelkesedéssel ápoljuk az idegenforgalmunkat, úgy meggyőződésem 82jerínt , SikerülTli fnjy íki arlíUe-i nívót továbbra is fenntartani. A tabáni gyógyszálló felépítésére tehát most éppen úgy szükség van, mint volt hónapokkal ezelőtt. Az a meggyőződésem, hogy a törvényhatóságnak is ez lesz a felfogása és meg fogja adni a lehetőséget Budapest új atrakciójának a megalkotására. — Mikor kezdődik a törvényhatóság őszi szezonja”? — kérdeztük ezután. — Szeptember lő-e körül tartjuk meg a törvényhatóság első őszi közgyűlését és utána fokozott tempóban dolgozunk. Nemcsak új alpolgármestert kell választanunk, hanem november 15-ig le kell tárgyalni a költségvetést. A pártok tagjai szeptember közepére feltétlenül itthon lesznek, a legtöbb pártvezérrel már beszéltünk is az őszi szezonról és mindenki tisztában van azzal, hogy a főváros érdekében az idén fokozott munkásságra van szükség. Szendy Károly polgármester érdekes nyilatkozata tulajdonképpen nyitánya a küszöbön álló őszi szezonnak. A gazdasági helyzet jellemzésére megjegyezte azt is, hogy a Községi Takarékpénztár betétállománya is állandóan emelkedik, tehát gazdasági pangástól félni egyáltalában nem kell. Budapest az utóbbi időben olyan tempót diktál a fejlődés tekintetében, hogy magát ezt a nívót fenntartani is komoly feladat. Nagy országépítő tevékenység folyik és ebbon a keretben Budapest tovább fog fejlődni és a nagy feladatok teljesítéséből kiveszi a maga részét. _ Karteien kívül! Angol leíoluöcsüveli és Menők legolőnyüsebb beszerzési forrása lcüzvetlenUl a gyárból VASÖNTÖDE KFT Budapest, VI., VácI-út GS. Telelőit: 293-899 ALBANIT MŰKŐIPAR PAULUS PAL EDE és Tsa Budapest, V., Nádor-u. 19. Tel.: 112-007 Gyár : GUmb-utca 20. szám «Albanit» padló- és falburkoló lapok a legjobb és legizlésesebb kivitelben. Márványmozaik lapok a legkülönbözőbb mintákban és 8zinváltozatokban. Kérjen mintát és árajánlatot. Jlidíre a százéaei Töméntelen beszéd hangzott el, a cikkek garmadája látott napvilágot Kölcsey Ferenc halálának százéves évfordulóján. Még egy cikk? Csak akkor lenne értelme, ha ehhez a nagyon nagy magyarhoz méltó toll írná. De a szellemi lidércfények nem hunynak ki a százéves sír körül. Ezekből fogunk el egyet-kettőt, csak úgy találomra. Néha az Ilyen lidércfények jobban világítanak, mint az elektromos ívlámpák. íme: Száz esztendő árnyai suhannak. Száz esztendő előtti kor vetíti ránk szomorú képét. Kölcsey Ferenc halálának századik fordulóját üljük és feladatunk, hogy megkíséreljük megérteni a kort, amelyben a Himnusz született és még erősebb feladatunk, hogy levonjuk a következtetéseket a mára a száz esztendő előtti tanulságokból. ... A reformkorszak küszöbén állunk, amikor Széchenyi (1819) így ír: „Egy virágzó és gyümölcsöt termő országban az élet és polgári tevékenység csupa gyönyör és boldogság, mert minden munka., minden áldozat kész jutalomra, talál. Nekem ily haza nem jutott osztályrészül. Kicsi és szűk ez s kívülről alig látja meg valaki. Honfitársaim nem is sejditik, mily gyengék, tudatlanok és rosszak is. Ezeket a dicsőség útján vezérelni, az lehetetlenség; ám örvendjenek a maguk szűk körében legalább kissé nagyobb anyagi jólétnek, — mint aminőben eddig részesülhettek.“ Mindenki vár valamit, Kölcsey talán legjobban, mint a Himyiusz utolsó versszakában mondja: Szánd meg Isten a magyart, Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kari Tengerén kínjának. Hogy mit vár mindenki, Grünwnld Béla mondja meg legvilágosabban: „Történelmünk következő korszakának fénye s e korszak kiváló alakjainak egy Széchenyietek, Deáknak, Eötvösnek s végre Kossuthnak történelmi nagysága nem is érthető a nemzet e mély süllyedése nélkül. Nem válhatott naggyá, aki belenyugodott Magyarország akkori intézményeibe; a nagyság feltétele a nemzet világnézetével a jogrendjével való meghasonlás volt. Ha ők is küzdelem nélkül belenyugodtak volna s nem keltett volna lelkűkben mély undort s szánalmat a nemzet akkori állapota, ők is törpék maradtak volna, mint e ko^rszak nemzedékei. Nagyságuk alapja az, hogy küzdöttek a fennálló jogrend ellen s hogy valóban meg is döntötték.“ * Széchenyi István gróf naplóiban többször találkozunk Kölcsey Ferenc nevével. íme két feljegyzés róla: (1833 május 20.) 20ten Sitzung in der Früh wegen Thierschau (az Állattenyésztő Társaság nyári közgyűlése Keglevich László gróf elnöklésével). — Wettrennen. Nachmittag .. . Gelehrte Gesellschaft. (Kazinczy felett mondott emlékbeszédére vonatkozik. Ennek a társasági Évkönyvekben kellett megjelennie, Az Évkönyvek I. kötetének kiadása 1833-ra maradván, Kölcsey emlékbeszédét Szemere Pál előbb közölni akarta Muzarion-jában. A heti ülés ez ellen tiltakozván, felkérte Széchenyit, értesítse e határozatról Szemerét. Széchenyi ezt magára vállalta.) Ich muss gegen Muzarion des Költsey und Szemere av.f- treten ... Villeicht mit Schärfe. A másik: (1835 február 9.) 9ten In Wolfs Thai (Alsóausztriai község) mit Walterskirchen. Miserable. Esse bei Tini Grasalkovirh. Abschieds Souper bei der Sonne gegenüber durch die Ablegaten der Opposition. .. für Költsei und Eöttvös Mihál. (Kölcsey Ferenc és Eötvös Mihály szatmármegyei követek távoztak az országgyűlésről, mert oly utasítást kaptak, mely felfogásukkal ellenkezett.) Beden, nicht exorbitantes, vehementes ... * A Nyelvében él a nemzet szállóigét Tóth Béla Kölcsey Fercnctől származtatja. Ö írta a Magyar Játékszin-ben (1827): „Nemzeti életet nemzeti nyelv nélkül gondolni nem lehet“. De szállóige Tóth Béla szerint a Himnusz első strófája is. Közös sorsa van — írja Tóth Béla — legismertebb hazafias verseinkkel: csakis az első szakát tudja mindenki, a többi hét úgyszólván ismeretlen és csak a hatodik versszak 3. és 4. sora szállóige: Szerte nézett, s nem leié Honját a hazában. Pedig milyen tökéletes költői alkotás az egész Himnusz. Uly és Gyula írja: „A nagy művek néha, ahelyett, hogy felemelnék, eltakarják alkotójukat. A Himnusz nélkül Kölcseyt jobban ismernénk, jobban számon tartanánk egyéb érdemét. Ez a vers azáltal, hogy szerzője nevét örökre ragyogásba borította, sokat elvont abból a fényből, amely a. személynek járt volna ki. De a ragyogás, a hír sokat elfedett, — mert szinte vakított — magának, a versnek értékéből is, Magunkon tapasztalhatjuk. E vers minden sorát hatéves korunk óta betéve tudjuk. Tudtam, mielőtt értettem, akár a gyónási imádságot, akár a kisorsoló gyermekvei'seket. Mielőtt erős hevéből egy szikrányit átadott Volna, én bizalommal előre szívem minden hevét beleöntöttem, valahányszor első betűjét kimondtam, villanyosütést éreztem, tekintetemet rögtön a mennyezetre emeltem, úgy lénekeltem dagadó nyakkal.“ $ttr körül De a Himnusz nemcsak költőjét nem emeli föl, hanem inkább eltakarja, de az első versszak imádsággá való emelkedése sötét felhőt borit a többi, gyönyörűbbnél gyönyörűbb strófára is. Minden versszaka között talán mégis legszebb a harmadik : Értünk Kunság mezején Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlő vesszején Nektárt csepegtettél, Zászlónk gyakran plántálod Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Tóth Béla is elpanaszolja, hogy a franciák Mar- seillaiset elejétől végig tudják és a legtöbb alkalommal összes strófáit énekli a nép isi „Nálunk úgy a Kölcsey Himnusz-áriak, mint Vörösmarty Szózat-knak ép csak az első, illetőleg két első szakasza közisme- retű, s ha többször énekilik ez énekeket, szüntelenül ismétlik ezeket a verssorokat. Nem egyszer voltunk tanúi, hogy amikor kottából éneklő karok rázendítettek a Himnusz második szakára: őseinket föl- hozád Kárpát szent bércére, vagy a Szózat második szakát: Ez a föld melyen annyiszor apáid vére folyt — az addig lelkesen együtt éneklő közönség egyszerre elhallgatott, nem tudván a textust.“ Kétségteden, hogy ma is csak egészen művelt emberek ismerik a Himnusz egész szövegét, amelyet 1823 január 22-én írt Csekén egy mindössze harminckét éves fiatalember. * Szállóigék közé tartozik A Eákos nimphdjához című versének (írta Pécelen 1814-ben) két sora: De néked élni kell, óh hon S örökre, mint tavasz, virulni. Vagy a Vanitatum vanitas (1823) két első sora: Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon. A „magasra, vívó szenvedelem“ Zrínyi dalá-ból való (1830), de a legnépszerűbb szállóigéinek egyike Huszt című epigrammjának (Cseke, 1831) utolsósora: Hass, alkoss, gyarapíts: S a haza fényre derül. Az övé: „A haza minden előtt“ is, amely a következő distichonból (Pozsony, 1833) való: Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe s [fiadnak Hagyd örökül, ha kihunysz: A haza minden előtt. És végül szállóige az is, hogy „Az ifjú én valók“. Ez KÖlcseynek Berzsenyi Dánielről a Magyar Tudós Társaságnak 1836 szeptember 11-i ülésén tartott emlékbeszédéből való: — Az ifjú, tek. Társaság, az ifjú, aki a nemzet nagy énekesét megítélni merész volt s aki e merészséget oly felette drágán, — Berzsenyi ellhülésével fizette meg, — ez az ifjú. én valék. Anekdota talán csak egyetlen egy maradt Kölcsey Ferencről. A korszellem címmel Hajnik Károly után Tóth Béla jegyezte föl: Kölcsey Ferencet az 1832-i országgyűlésen, mint szatmármegyei követet tiszántúli kerületi jegyzőnek választották s mint ilyen, számos üzenetet és feliratot fogai maizott. Üjító nyelvét azonban nem igen vették be a régi deálkos beszédű emberek. Mikor első üzenetét az úgynevezett „diktatúrán“ lemásolták, a tollbamondó deák egyszerre azt mondja: — Uraim, itt egy furcsa szó van. Olvasni ugyan tisztán lehet, de értelme nincs: Korszellem. Az ifjak vitatkozni kezdtek, hogy mi lehet az”? Az egyik Tcórszellem-ről beszélt, a másik azt mondotta, hogy bizonyosan porszeltem lesz. A másoló íródeákok többsége tényleg por szellemet fiit. Másnapba kerületi ülésben a neológia egy ellenség fel is szÓlajt a porszellem ellen. Kölcsey ugyan kiderítette a másolók hibáját és megmagyarázta, hogy a korszellem azonos a német Zeitgeist-tai\!, de a táiblabíráknak nem kellett ez a szó és az üzenetből ki is hagyták. * Mit mond a legeslegújabb magyar irodalomtörténelem Kölcseyről? — Erre a kérdésre pár érdekes idézettel felelünk Benedek Marcellnek, a Singer és Wolfnerék kiadásában megjelent könyvnapi irodalomtörténetéből : „Félénk és fájdalmas magány, elhúzódás az emberektől, szenvedés a világ nyers valóságai miatt — és harcos kiállás írással, szóval, tettel minden igazságért: ez a. látszólagos ellentét Kölcsey Ferenc rövid, jellemrajza.“ Vagy: „Ennek a félig koránjött, félig elkésett embernek költészetéről nem lehet egységes képet festeni. Nemcsak legnagyobb költője az úgynevezett német- görög klasszicizmusnak, de legjobb verseiben abszolút mértékkel is nagy költő.“ Csak néhány táncoló, villogó lidércféuy a százéves sír mellől. Pogány Béla
