Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-08-17 / 33-34. szám
mint az illetékes ügyosztályok állandó kapcsolatban voltak a Közmunkatanáccsal és ugyanezt mondhatjuk el a felettes hatóságokról is. — Még egy szempontból remélhetjük a síma elintézést. Minden határozatot egyhangúlag hoztunk meg a Közmunkák Tanácsa albizottságában. Különvélemény egyetlen egy kérdésben sincs. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyes szakkérdésekben mindenki azonnal egy véleményen volt, sőt ellenkezőleg, igen heves viták zajlottak le, de végül az egymás meggyőzése diadalmaskodott és minden illetékes tényező hozzájárult a megfelelő megoldáshoz. Az év végéig minden fórumon keresz- íiilmehet a tervezet és január elsején pedig, — ha előre nem látott akadályok fel nem merülnek, — a rendelet életbe is léphet. — A városfejlesztési különbizottság annakidején kidolgozta a városfejlesztési programot. Ennek már érvényt szereztek az új építési szabályrendeletben'? — kérdeztük. — Az volt a sorrend, hogy először a város- fejlesztési különbizottság tárgyalt és különösen két kérdésnek a megoldására fektetett súlyt. Az egyik a várostelepítési probléma. A múltban egészen rendszertelenül építettek, a főváros eljutott a fejlődésnek arra a fokára, amely megkívánja nemcsak a város belső területén, hanem a kültelkeken is a rendszerességet. A telepítési programot alaposan kidolgoztuk és átkiildtiik a Közmunkák Tanácsához. — A második fontos kérdés a lakóház jövő építkezési rendszerének kialakítása volt. Ezek a javaslatok ugyancsak átkerültek a Közmunkák Tanácsához. A mi felfogásunkat magáévá tette a Közmunkák Tanácsa is, vagyis a legmesszebbmenő módon érvényesültek azok az elgondolások, amelyeket az autonómia helyesnek talált a városrendezés szem- j pontjelből. A Közmunkák Tanácsa figyelembe j vette a modern városrendezési kívánalmakat j és ennek köszönhető, hogy mintaszerű előter- 1 jesztéssel állott elő. — Mi a mai helyzettel szemben a változás j az új építési szabályrendeletben? \ —• Erre a kérdésre egyetlen mondattal felelhetek: a racionális telepítés és a gazdaságos építkezés bevezetése. Megállapítottuk az építési övezetet és azt, hogy ezeken belül hogyan lehet, illetve hogyan kell öplteni. Döntött Link a házak magasságáról és a telkek beépítési módját is szabályoztuk. Irányelvül annyit mondhatok, hogy úgy az alapterületen, mint a levegőben a jövőben nem lehet annyit beépíteni, mint eddig. A telkek tehát nem lesznek olyan zsúfoltan beépítve, mint a mostani rendszer mellett és a házak magassága korlátozott lesz. Ennek a rendszernek az a következménye, hogy a város belső területei sokkal gyorsabb tempóban fognak átépülni, mint ahogy a mostani rendszer mellett ez lehetséges volt. A város nem fog külterjesen tovább fejlődni és sokkal egészségesebbek lesznek az építési viszonyok, mint eddig voltak. — Nem lesznek tehát felhőkarcolók Budapesten? — Ezt ilyen határozott formában nem mondhatom. A felhőkarcoló kifejezést ugyan nem ismeri az új szabályzat, hanem a „magasház“ elnevezést használja az előadói tervezet. A javaslat azt mondja, hogy lehetséges magasházakat is emelni, de csak ott, ahol az a város fejlődésének megfelel. Nem jelölünk meg tehát bizonyos övezetet, ahol felhőkarcolók keletkezhetnek, de ha a városkép kialakulásánál ennek szükségessége felmerül, a Közmunkatanács saját hatáskörében a felhőkarcolók építéséről is dönthet. Elvi lehetőség tehát megvan a felhőkarcolók létesítésére is, de ha nem indokolt a különlegesen magas házak építése, úgy a Közmunkatanács az ilyen terveket támogatni nem fogja. — Nem fogja az új építési rendelet nagyon megdrágítani a házak építését? — Ezzel a megoldással, — amely elismerem, eléggé radikális, — meg kell barátkozni. Any- nyi bizonyos, hogy Hantos Testvérek rt. I Festő, mázoló és tapétázó ipariizem Budapest, VI., HornEde-u.5. T*i.: 118- 523, 115-451. OsprattH. Magyarország aranyko»zorá* mestere. KECSE NAGY SÁNDOR Épflésl vállalkozó, ácsmester Budapest, X., Kereszturl-út 8. Telefon: 1—424—07. az új rendszer a telekárakat le fogja szállítani. Sem a lakóknak, sem az, építeni szándékozóknak, sőt az építészeknek sem érdeke a magas telekár. A telekspekulánsok bizonyosan fel fogják emelni szavukat, de a lényeg az, hogy az új rendelet nem az egyesek magánérdekeit támogatja, hanem a közérdeket mozdítja elő. — Mégis milyenek lesznek az új építési szabályzat szerint épített házak? — Erre igen könnyen válaszolhatok, illetve: tessék kiszállni a Vízivárosba, ahol az új rendszer szerint épített házakat már készen lehet látni. A Görgey Arthur-, a Jurányi-utcában, a Horváth-utcában és annak környékén már ilyen rendszer' szerint épültek a házak, de_ hasonló házak vannak a Batthyány-utcában is. A körutakon és a nagy átvonuló utakon megmaradnak a magasházak, a belső területeken azonban legfeljebb csak háromemeletes házak épülhetnek. — A városkép kialakítását ez nagyon előnyösen fogja befolyásolni. Megkönnyítette a mi munkánkat a pénzügyminisztérium is, amely az utóbbi időben már csak úgy adott adómentességi kedvezményt, ha az építkezéseknél a mi elgondolásaink érvényesültek. Ez az átmenet kitűnő volt, mert az emberek hozzáLamotte Károly alpolgármester távozása a főváros közigazgatásából és elhelyezkedése a magán- gazdaságban, sok találgatásra nyújt tápot. A városházán arról suttogtak, hogy a kitűnő alpolgármester példáját többen követni fogják, sőt Lázár Ferenc a közigazgatási bizottságban szóvá is tette ezt a kérdést. Arról beszélt, hogy az elterjedt hírek szerint az alpolgármestert új működésének területén egy tanácsnok és több főtisztviselő is követni fogja. A bizottsági tag erélyes intézkedést kért a kiválások megelőzéséig mert hiszen a magángazdaság csak a legkitűnőbb munkaerőket akarja, iaénybovenni és a főváros eddig nagy anyagi áldozatokkal nevelte fel azt a nagyszerű tisztviselői gárdát, amelynek munkaerejét most már a magángazdaság is elsőrangúnak ismeri el. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött ezekről a híresztelésekről és azt a felvilágosítást kapta, hogy az aggodalmak túlzottak. Lamotte alpolgármester mindössze az egyik gépírónőjét viszi át a Kereskedelmi Bankba és maga az a tanácsnok, akit Lázár Ferenc felszólamlásában aposztrofált, kijelentette, hogy nincsen szándékában elhagyni a fővárost. Hivatkozott arra, hogy Szendy Károly polgármester olyan kitüntető módon mutatta ki elismerését és bizalmát vele szemben, hogy ezek után nem volna lojális, ha most távozna: a főváros kötelékéből. De mindettől függetlenül a város különben is ellenintézkedésekre gondol. Lamotte Károly alpolgármester kijelentette egyik nyilatkozatában, hogy nyugdíjaztatja magát és nyugdíjának összegét jótékonycélra adományozza. Lamotte nobilis elhatározását mindenütt elismeréssel fogadták, de illetékes helyen hivatkoznak arra, hogy a tisztviselők rendszeres eltávozása már csak azért sem lehetséges, mert nyugdíjszabályok vannak és ezek nem teszik lehetővé minden komoly ok nélkül a város kötelékéből való kilépést. Senki sem állhat útjábia annak, hogy a tisztviselők saját képességeik értékesítését ne próbálják más utakon elérni, de ebben az esetben a nyugdíj nem illetheti meg őket. Érdekes példákra hivatkoznak ezzel kapcsolatban. A múltban egyszer már előfordult az, hogy egyik tanácsnok a magángazdaságban próbált érvényesülni. Nem olyan nagy bank élére került, mint Lamotte Károly, hanem egy magánintézet kívánta szaktudását érvényesíteni. A tanácsnok leköszönt állásáról, de nyugdíjat a közgyűlés nem szavazott meg neki. A békebeli közgyűlésnek olyan volt az összeállí- tottsága, hogy az illető tanácsnok különböző összeszoktak az új építési rendszerhez, kaptak bizonyos pénzbeli előnyöket és így nem szóltak ellene, ha az új építési elveket érvényesíteni kellett. Ha most már bárlki felhozza azt az érvet, hogy ilyen rendszer mellett nem fizetődik ki az építkezés, hivatkozhatunk az új házakra, amelyek már a mai rendszer mellett épültek és a gazdasági viszonyoknak mindenféleképpen megfelelnek. — Az építtetők a jövőben mindenesetre több telket' fognak igénybevenni, mint eddig és így a város átépítése majd könnyebben megy. Ha egy tömbön, mondjuk, nyolc telek van és oda hatemeletes házakat kellett építeni, úgy nehezebb volt vállalkozót találni. Most azonban pénzügyileg könnyebben megoldható, ha ott háromemeletes házakat építenek. A telektulajdonosok nem kérhetnek majd annyit a telekért, mint eddig, mert az alacsonyabbra épített házak telkei, természetesen, nem egyezhetnek a magas házak telekáraival. Harrer Ferenc még elmondotta, hogy az előadói tervezet 560 paragrafusa minden részletre kiterjed és az alapos munka a szakértők legnagyobb elismerését vívta ki. A változások a különböző fórumokon legfeljebb stilárisak lesznek és magát az előadói javaslatot előreláthatóan valamennyi illetékes fórum magáévá teszi. köttetései révén eléggé tudta befolyását érvényesíteni, de ennek ellenére nem lehetett szó arról, hogy a várostól nyugdíjat kapjon és emellett mint magánember, az üzleti életben érvényesülhessen. Később megfordult a kocka és a volt tanácsnok üzleti számításaiban csalatkozott. Arról már nem lehetett szó, hogy a főváros visszavegye és újra a közigazgatás szervezetébe beállítsa, ellenben az egyik üzemnél alkalmazták és azóta is mint annak egyik vezetője, nagyszerűen működik és a főváros érdekeit legalábbis úgy szolgálja, mint bármelyik közigazgatási tisztviselő. Ha tehát nem lehetett a békében ilyen kérdéseket megoldani, úgy az lehetetlenség most is. Lázár Ferenc felszólalásában határozottan kijelentette, hogy nem kér felvilágosítást és magyarázatot ezekről a kényes kérdésekről, ellenben hozzátette, hogy a polgármester, véleménye szerint, majd megtalálja ennek az ügynek tapintatos és helyes elintézési formáját. Szendy Károly polgáimester hazaérkezése után fog foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, de annyi máris eldöntöttnek látszik, hogy tömeges nyugdíjaztatások nem lesznek. Az a vezető tisztviselő, aki a magángazdaságban vállal szerepet, eltávozhatik ugyan a fővárostól, de nyugdíjigényéről le kell mondania. Ezt többen meg fogják gondolni és így azok a híresztelések, amelyek az utóbbi időben a hivatali szobákat betöltötték, elmaradnak és nem fog naponta újabb és újabb kiválásról szóló pletyka keletkezni. NAGY J Ä O S TÜZELŐANYAG NAGYKERESKEDŐ XXV., Nagy Lajos király-útja 127. sz. ® Telefon: 297—544. ASZTALOS ÉPÜLETFA, ÉPÍTÉSI ANYAG TELEP xrv., Szugl ó-utca 87—89. ßz. ® T o 1 e f o n 8 z í m : 297—089. MINDEIMNERfiŰ FUVAROZÄST VÁLLAL- Karteien kívüli /Ingó! lefolpftcsöteK és idomon legelőnyösebb beszerzési forrása közvetlenül a gyárból VASÖNTÖDE KFT Budapest, VI., VócI-üt 69. Telefons 29 8-899 Fémáru és szereSvénygyár MÜLLER ANDOR. Iroda, raktár és gyár: Budapest, Vili., Kender-utca 37. M. kir. Postataknrékpónzt-ári számla: 49.959. — Telefon: 137—371. Gyártmányok: Víz-, gőz- és gázszerelvények. Modern mosdó- és íiirdőszobafelszerelósek. Radiátorszelepek, csapok, toriók, és ferdeszelepek. Borszivattyuk ós borászati cikkek. Permetező alkatrészek. Medence-csapok, szelepek, egyéb kereskedelmi rézáruk. Pálinka ós szeszfőzdéi szerelvények. Nyersöntvények: bronz, sárgaréz, horgany, alumínium stb. modell vagy rajz után. Tiimegsajtolás. Melegsajtolás. (Warmpresswerk.) — Külön osztály: Csavargyár. — ------ >Veszélytelen féreglHó! ■i ái—► mindennemű férgek és petéik elleni — -----> tökéletes — megbízható! KR OHOFAG Vegyészeti Gyár, Budapest. VI. Reitter Ferenc-u. 13. Qímt leizttek tiknegeA ayiigdilazásnk a adráj/idzdti TJúizőttak azok a hív eh, amely, szét'int snk oáro&l (ííinztühelíí a ma gá n q a Zita iá g b a a helyezkedik el
