Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-08-17 / 33-34. szám
Küzdelem és önfeláldozás A magyar sajtónak gyászos hete volt az elmúlt hét, amelynek közepén megdöbbentő katasztrófa érte a magyar újságíró társadalmat és a végén virággal elhalmozva hat koporsót kísértek a Kerepesi-úti temető díszsírjába. A katasztrófára örökké fogunk emlékezni, amíg csak élni fog magyar sajtó és a magyar sajtó történetének gyászos lapján fénylő betűkkel fog ragyogni a polgári kötelességteljesítés hat halottjának: Benke Tibornak, Molnár Bélának,, P eile r Györgynek, Rusznyák Ivánnak, S im o r Miklósnak és Szilvássy Józsefnek neve. Ezek a magyar újságírók utolsó lehelletükig önfel- áldozóan végezték munkájukat, — mint az újságíró testületek gyászjelentése mondja, — pusztulásuk igazi ujságíróhalál volt: harc közben, munka közben, forró szívvel, lüktető halántékkal, a végső percig nyitott szemmel hullottak alá az élet napfényes szabadságából az enyészet mélységébe. Az egész magyar társadalom mély részvéttel kísérte utolsó útjára a hat magyar újságírót, a kötelességteljesítés mártírjait, akik más és más szempontból nézték a magyar életet, talán csatáztak egymással a toll és a nyomtatott betű örök harcában, de most megbékélve, az újságíró testvériség örök mintájaképpen, együtt tértek meg Teremtőjükhöz. Vagy, ahogy Antal István államtitkár megrázó búcsúzó beszédében mondta: megbékéltek a halál legigazibb egyenlőségében és kiegyeztek az örök némaság legteljesebb békességében. Mélységes fájdalom marcangolta ezekben a szörnyű és emlékezetes napokban minden magyar újságíró szívét és jóleső érzés volt, hogy az újságírók nagy barátja, A n- t a l István vigasztaló szóval lépett a hat koporsó lábához. Ezek a vigasztaló szavak örök parancsai a magyar újságírásnak, meg kellett értenünk, hogy küzdelem az életünk és önfeláldozás a halálunk. Es meg kellett értenünk, hogy érdemes eszmékért, elvekért és a közért harcolni. A harcot a magyar újságíró sohasem magáért a harcért szerette, hanem azért, mert tudta, érezte, hogy csak a küzdelmek tüzéből, az acéltoll szikrázásából származhatok jó a közre, a magyar nemzet nagy érdekeire. A hat újságíró koporsója előtt érez- nünk kellett valamennyiünknek, hogy a magunk egyéni élete és sorsa nemcsak a magunké, hanem a nemzeté, vagy tágabb értelemben az egész emberiségé. Azért esküdtünk a toll katonáivá, hogyha kell, életünket is veszítsük. És meg kellett tanulnunk a búcsúztató beszédből, hogy ezekért a nagy és szent célokért érdemes küzdeni, érdemes áldozatokat hozni, sőt több, mindez kötelességünk. Kötelességünk, mert a köz java csak küzdelemmel és önfeláldozással vihető előre: küzdelemmel az életben és ön- feláldozással a halálban. Igenis, — ahogy Antal István mondta, — a magyar sors tele van tragikus zuhanásokkal, amelyek mögött azonban mindig ott van a remény csillaga, a fölemelkedés, a talpraállás reménysége. A magyar újságíró vigasztalása, miközben a föld mé- hében eltűnt a hat koporsó, csak az lehet, hogy ennek a mi hat drága, fiatal életű, kedves kollegánknak tragikus zuhanása is csak előre való fizetés volt a sorsnak egy reményteljes szép, magyar fellendülésért. IfALMOsiilfiÜPÜMY tüzelő-, építőanyag- és faszéntelepeí BU DfiPEST 1., ETELE-TÉR 7. SZ. Tejelőn: 253-875. 1., BUDAÖRSI-ÖT 25. Telelőn: 238-197. Csúzda: KELENFÖLD P,-U. Sármezey Antal oki. mérnök, út-, vasút-, csatornaépítési vállalkozó Budapest, XL, Kemenes-u. 4. Telefon : 259-486. VI GH MlHML. V Keresztény frontharcos „MESTER" Telelonszám: 135—827. ÜVEGE.ZÉSí VÁLLALAT BUD APE ST, VIII., RAKÓCZI-ÚT 73. Ff ÓK: Rákosszentmihály, Szt. Korona-n. 143. Vállalom: az üveges szakmába vágó mindennemű munkálatokat a legszolidabb órákon. AZ 1886 ÓTA FENNÁLLÓ TELEFON: 122—972. FREISSLER ANTAL felvonó- és gépgyár r. t. BUDAPEST, VI., BORN ED E-U T C A 4. SZ. Készít legmodernebb szerkezetű és legkényesebb igényeket kielégítő személyfelvonókat, paternoster felvonókat, mindennemű teherfelvonót, emelöberendezést; vállal szakszerű Javítást, műszaki ellenőrzést és karbantartást. 12.000 berendezés. Elkészült a főváros jövő évi költségvetésének nyers tervezete Ujjácsiakíljáh a i2-es bizottságot, amely tanulmányozza és megállapítja a nagy beruházó programot — Bódy László tanácsnok az áj költségvetés összeállításáról Bódy László dr. pénzügyi tanácsnok, aki már visszatért nyári szabadságáról, most Szendy Károly polgármester intézkedésének megfelelően legnagyobbrészt a jövőévi költségvetés összeállításával foglalkozik. Az egész pénzügyi ügyosztály megfeszített erővel dolgozik, hogy az idén is idejében elkészüljön az új költségvetés, amely az egész városházi gazdálkodás gerince. A Fővárosi Hírlap felkereste Bódy László dr. pénzügyi tanácsnokot, aki az 1939. évii költségvetés munkálatairól a következőket mondotta: — A főváros jövőévi költségvetésének ( nyers tervezete már készen van. A részletekről természetesen még nem lehet beszélni, hiszen Szendy Károly polgármester a nyári szabadságát tölti és így döntés még semmi irányban sem történt. A tervezetben deficit, mint mindig, ezúttal is jelentkezik, de ezt komolyan még számításba sem szabad venni. Az egyes ügyosztályok ugyanis előterjesztették költségvetésüket, feltárták a szükségleteket és a jövő fejlődése érdekében javaslatokkal állottak elő. Ebben a tervezetben nem kis mértékben „vágyálmok“ is szerepelnek, de végeredményben majd a polgármester fogja elbírálni, hogy milyen feladatok megoldását tartja szükségesnek és a mai gazdasági helyzetben milyen alkotások megvalósítására vállalkozik. Amint a polgármester újra átveszi hivatalának vezetését, átnézi a nyers tervezetet és a reális költségvetés Összeállítása tulajdonképpen csak akkor kezdődhetik meg. Megemlítettük a pénzügyi tanácsnoknak, hogy az utóbbi időben több alkalommal adóemelésről is beszéltek. — Mielőtt a polgármester úr nyilatkozna a jövőévi költségvetésről, részleteket én nem mondhatok. De azt kijelenthetem, hogy a közigazgatási bizottságban felhozott lakás- adó tervével senki sem foglalkozott és ilyen ötlet egyáltalában nem merült fel. A polgármester eddig nem adott ki semmiféle olyan utasítást, hogy akár adóemelés, akár új adó behozatala révén a főváros jövedelmeit emelni próbáljuk. Az 1939. évi költségvetés a maihoz viszonyítva tágulni fog, vagy pedig megszorításokra van szükség? — kérdeztük. — Ez már részletkérdés, — hangzott a válasz, — annyit azonban mondhatok, hogy a gazdasági helyzet nagyjából nem változott, a bevételek tekintetében ugyanolyan reményeink vannak, mint amilyenek a legutóbbi költségvetés összeállításakor elénk tárultak. Ez a körülmény bizonyos mértékig meghatározza a költségvetés kereteit, hiszen a bevételekhez kell irányítani a kiadásokat és azok szerint bírálhatja el a polgármester a felmerülő problémák megoldását. Mivel a bevételek nagyjából nem változnak, ebből önként következik, hogy az új költségvetés összeállításánál csak bizonyos határig mehetünk el. — Sok szó esett róla, hogy az 1939-es esztendő lesz a főváros új beruházó programjának első esztendeje. Történt ebben az irányban valami intézkedés? — Ügy a polgármester, mint az adminisztráció minden tagja a legnagyobb tiszteletben tartja az önkormányzat kívánságait. Az önkormányzat kívánsága volt a beruházó program összeállítása. Ez megtörtént. Egy hónappal előbb kézbesítettük ki, mint ahogy a határidő lejárt. A programot a 12-es bizottság tárgyalni fogja és meghatározza azokat a feladatokat, amelyeknek megvalósítását most szükségesnek találja. A 12-es bizottság mandátuma azonban lejárt, tehát újat kell választani. Az első őszi közgyűlésen megtesszük errevonatkozó javaslatainkat. A bizottság azonnal összeülhet és döntése alapján az új költségvetést már úgy állíthatjuk össze, hogy az szervesen belekapcsolódjék a beruházó program végrehajtásába. Az 1939. évi költségvetés az önkormányzat irányítása alapján készül el és mindazok a kívánságok teljesítése benne lesz, amelyeket az autonómia felállít. Megemlítettük még azt is, hogy a tanácsnok a Városi Szemlében tanulmányt írt a székesfőváros háztartásáról és ez kiegészíti Szendy Károly FRICKER A. KAROLY Jelvény és díszműáru Üzem BUDAPEST, VII., RÓZSA-UTCA 25. Telelőn: 144-511. Jelvények, autó- és botplakettek, kerókpárcimkék és sárvédö- díszek, reklám és idegenforgalmi cikkek, lánckardbojtok tanulmányát, amely „A Székesfőváros közigazgatási praktikuma“ címmel jelent meg. — Azt hiszem, világosan feltártam tanulmányomban a főváros helyzetét, — magyarázta Bódy tanács- nőik. — Szendy polgármester mindág hangsúlyozta, hogy a fővárosnak nincs titka. A tanulmányom kiterjed a székesfőváros háztartásának minden egyes vonatkozására, a költségvetés összeállításának minden apró részletét előadtam benne és külön foglalkoztam a főváros pénzügyi önkormányzatának nagy fontosságával. Itt jegyeztem meg: „vitathatatlan, bogy a főváros egyik leglényegesebb önkormányzati joga az évi költségvetés megállapítása, mert amikor az évi költségvetésben az önkormányzati és közigazgatási költségekről gondoskodik, közöttük olyan szükségletekről is, amelyek törvényes feladatkörét meghaladják, ugyanakkor kiadásainak fedezése végett a lakosság pénzügyi szolgáltatásait is igénybe veszi. Amikor pedig a költségvetés megállapításával kapcsolatban az üzemek tarifáit is megállapítja, akkor pénzügyi politikáját is kifejezésre juttatja, mert az üzemi tarifák alakulására nem közömbös, hogy a főváros az egyes üzemektől milyen hozzájárulást kíván a községi ház- tarás javára. A költségvetés-jog minden korlátozás ellenére igen lényeges önkormányzati joga a főváros törvényhatóságának. Az a törvényes lehetőség tehát, hogy a székesfőváros maga állapítja meg szükségleteit és a szükségletek fedezéséhez a bevételeit, sőt e óéiból önálló adókat is rendszeresíthet, azt jelenti, hogy a székesfővárosnak pénzügyi önkormányzata van.“ — Ezek az érvelések is bizonyítják, hogy az önkormányzat erejét mindenkinek el kell ismerni. Mindenesetre örülök annak is, hogy tanulmányom végén néhány adattal sikerült megvilágítanom a főváros háztartásának jelentőségét az ország gazdasági életében és rámutathattam Budapest imponáló fejlődésére. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének idején a lakosság száma 296.867 volt, ma pedig meghaladja az egymilliót. Az egyesített főváros első költségvetése 24,771.164 pengőt tüntet fel, az 1938. évi költségvetés pedig 372,420.429 pengőt, amiből a községi háztartás szükségletedre 166,239.605 pengő esik. Amíg tehát a lakosság lélekszámú három és félszeresére emelkedett, a költségvetés 15-szö- rösére ugrott fel, ebben megnyilvánul a főváros lakosságának az az áldozatkészsége, amely Budapestet hat és fél évtized alatt világvárossá tette. Az is érdekes, hogy az állam költségvetése 1267 millió pengő, amíg tehát a főváros lakossága az ország lakosságának körülbelül egytizede, addig költségvetése az állami költségvetésnek majdnem egyharmada. Ez az egy adat nagyon sokat árul el a főváros gazdasági erejéről. " oki. oióinök. építési vállalkozó Budapest,!/., Zoltún-u. 10 Telsfcn: 1 1 4-835 Jlúkm&zai lőszerszámvereték, csat- és lánckészítő, épület és múlakatoa BUDAPEST, IX., BOKRÉTA-UTCA 5. Tel.: 137-907. Mm FBfflK IPARMŰVÉSZ MŰBUTORÜZEME Muzeális bűtorok másolása. Stílus és modern tolja* lakásberendezések tervesés# é# kivitelezése. Budapest, V., R«öolS-tér 6. sa. © Telefon: 111—SSS. ILYÉS SÁNDOR géperőre berendezett asztalos-munkák üzeme BUDAPEST, XI., Bmlaörsi-út 17Telefon : 155-241. ALBANIT MŰKŐIPAR PAULUS PÄL EDE és Tsa Budapest, V., Nádor-u. 19. Tel.: 112-007 Gyár: Gömb-utca 20. szám «Albanit» padló- és falburkoló lapok a legjobb és legizlésesebb kivitelben. Márványmozaik lapok a legkülönbözőbb mintákban és szinváltozatokban. Kérjen mintát és árajánlatot.
