Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-05-11 / 19. szám
W533I Budapest, 1938 május U. matozás nagysága biztosítja a tőke-elhelyezés rentabilitását. Ha a helyzet úgy hozza magával, hogy a házakat értékesíteni kell, esetleg valamelyik nyugdíjalap is átveheti egyik-másik bérházat. Még azt sem lehet mondani, hogy a tranzakció révén nem emelkedne a takarékpénztár mobilitása, hiszen a Beszkárt-kötvényekből két és félmillió pengő abban a pilanatban készpénzben rendelkezésre áll. amikor arra szükség van. Ml jártak a szikest óvárosi alapok a Beszkári-köivinyekkel — Beszéljünk őszintén, a Be-szkárt kötvényeiről is. A Beszkárt különböző beruházásokra a fővárostól hatmillió pengőt kapott. A város ezt az összeget a kilencmilliós Mabi-kölcsönből hasította ki, de már akkor hangsúlyozta, hogy erre az összegre később szükség lesz. Ez az idő most elérkezett. A Beszkártnak különben is hivatása vasúti kötvényeket kibocsátani. A Beszkárt nem jár rosszul, mert a kötvények csak 498 ezer pengő annuitással fogják megterhelni, azaz 12 ezer pengővel kevesebbet fog fizetni, mint az eddigi kölcsönkért. Ezek a vasúti kötvények természetesen nem kerülnek ki a forgalomba. Arra használjuk fel a kötvényeket, hogy az üzemi alapoknál, nyugdíjalapoknál, gyártartalékalapnál és a községi háztartás kezeiben lévő alapítványoknál elhelyezett Községi Takarékpénztár részvényeket kivonják és ezekkel cseréljük ki az öt százalékot jövedelmező kötvényeket. — Nem szabad egy pillanatig sem azt hinni, hogy ezek az alapok akár a múltban megrövidültök volna, akár a jelenben rosszul járnának, vagy bármiféle áldozatot hoznának. Sőt, ellenkezőleg. Az igaz, hogy a Községi Takarékpénztár részvényei, a gazdasági helyzet alakulása következtében, eddig osztalékot nem hoztak, de az alapok a névértékben kapták a kötvényeket és így tulajdonképpen elegendő haszonhoz jutottak. 3,400.000 pengő értékű Községi Takarékpénztár részvény volt az alapok és az alapítványok birtokában és annakidején éppen az alapítványok érdekében szerettük volna elérni azt, hogy a Községi Takarékpénztár osztalékot fizethes— A nagy állami beruházások miatt nem fog halasztást szenvedni a Zsitvay Tibor által javasolt fővárosi beruházó programm végrehajtása? — kérdeztük. — A főváros — volt a válasz — mindig szem előtt tartja az országos érdekeket is és ebből a szempontból soha semmiféle zavar az állam és a főváros irányítói között nem állott elő. Most is így lesz. A nagy állami beruházások ugyan erősen igénybeveszik a főváros közönségének fizetőképességét, de a főváros beruházásait hosszú időre elhalasztani nem lehet. Szendy Károly polgármester is hangsúlyozta a Fővárosi Hírlap-ban, hogy a Beszkárt beruházásai már halasztást nem szenvedhetnek. Az élet különben is sok olyan problémával áll elő, amelvet kihúzni, távoli időkre eltolni nem lehet. Most, hogy a zárszámadásokat beterjesztettük, a 12-es bizottság nemcsak a száraz adatokkal kiván foglalkozni, hanem ennek alapján beruházó akciópro grammot, követel és a jövő évi költségvetést már ennek a szellemnek megfelelően kívánja elkészíttetni. A kívánságnak minden erőnkből eleget igyekszünk tenni, úgy, hogy a főváros beruházó programja néhány héten belül elkészül. — ^ Zsitvay felszólalása és nyilatkozatai kapcsán többen sürgették, hogy ez a beruházó programm ölesztendős legyen. Ilyen mereven az időt most meghatározni bajos volna. Mindenesetre a javaslat fel fogja ölelni mindazokat a beruházásokat, amelyeknek gyors végrehajtására kell törekedni. A javaslat lényegéről most még csak annyit mondhatok, hogy az út- és csatornázás problémáit ettől sen. A Takarékpénztár közgyűlése hozott is ilyen határozatot, de országos pénzügyi szempontból később módosítani kellett ezt az elhatározást. A Községi Takarékpénztár ilyenformán nem adhatott kamatot ezeknek az alapoknak, míg most a csere révén az alapok ezentúl hozzájutnak tőkéjük kamatjához is. Ezt a pénzügyi akciót csak úgy lehetett megoldani, hogy tulajdonképpen az összes intézmények és alapok a főváros kezelésében vannak, tehát tulajdonképpen egy belső átcsoportosítás történt, amely mindenki érdekét a megfelelő módon elégítette ki. A Községi Takarékpénztár részvényei most visszakerülnek a községi háztartás birtokába. Az új részvények nóvértéke részben a házakkal, részben a Beszkárt-kötvényekkel fedezve van. Mindössze 258.684 pengő készpénzt kell befizetnünk a Községi Takarék pénztárába. A főváros jól gazdálkodott, megtakarítottunk annyit, hogy ezt a pénzt minden nehézség nélkül átengedhetjük. Felemelték a forgótőkét — Nagy jelentősége van annak is, hogy végre rendezzük a főváros forgótőkéjének kérdését. Most, hogy a Községi Takarékpénztárt megerősítettük, a főváros pénzintézete abban a helyzetben van, hogy a forgótőke-keretet felemelhetjük A hitelkeret eddig 10 millió pengő volt, most 16.6 millió pengő lesz. A főváros olyan nagy tőkéket mozgósít minden esztendőben, hogy ehhez viszonyítva ez a hitelkeret túlságosan nagynak nem mondható. Mindenesetre lényeges az is, hogy ebből a forgótőke-keretből fedezni tudjuk a 2 millió pengő többletkiadást, amely a légvédelem megszervezésével kapcsolatban állott elő. A belügyminiszter úgy intézkedett, hogy ezt az ösz- szeget az év folyamán, a költségvetés lebonyolítása után a megtakarításokból fedezzük. A 2 millió pengőt mindenesetre már most folyósítani kell. Ezzel a rendezéssel elérjük azt, hogy több hónapi haladékot kapunk és ez alatt előteremtjük a légvédelmi kiadásokra, szükséges pénzösszeget is. függetlenül a költségvetés keretén belül szeretnénk elintézni. Az út- és csatornázási programm már elkészült és a bizottságok azt letárgyalták. Ha ennek végrehajtására kölcsönt vennénk fel, úgy annak kamatai nagyon erősen nyomnák a fővárost. Ha például 50 millió pengőt vennénk fel, kamatra és egyéb terhekre tíz százalékot számítva, akkor az tíz évre elosztva évi ötmillió pengőt jelentene. Ennyi pénzt évente kihasítani elég nagy áldozat. És ha ezt már meghozzuk, úgy óvenkint az ötmillió pengővel is éppen eleget építhetünk. Mi lehet a differencia? Csak annyi, hogy a beruházásokat nem öt vagy hat. hanem — mondjuk — tíz év alatt végezzük el. Ezért a pár esztendőért nagy pénzügyi áldozatokat hozni nem volna helyes. — Ilyen programúinak gyors keresztülvitele különben is azt eredményezné, hogy a vállalatok egyszerre nagyon sok munkást állítanának be és amint a munkának vége van, ezek a munkások nem kapnak kenyeret. Sokkal helyesebb, ha a költségvetés keretén belül állandó munkának beállítva, próbáljuk ezeket a beruházásokat keresztülvinni. — Sokszor hallottunk olyan kijelentéseket, hogy a budapesti utak és csatornák nincsenek megfelelő állapotban. Én most ebből a szempontból Európa legtöbb nagyvárosának viszonyait áttanulmányoztam. Őszintén és meggyőződésből mondhatom, hogy nincs szükségünk a védekezésre. Igazán meg lehetünk elégedve az eddig elért eredménnyel. A budapesti utak és csatornák megfelelő állapotban vannak és ha a mostani helyzetet fenntartjuk és közben fokozatosan fejlesztjük hálózatunkat, úgy azzal mindenki meg lehet elégedve. — Sok panasz hangzott el amiatt is, hogy a közlekedés érdekében a Rúkóczi-útról kiirtottuk a fákat. Valóban eltűnt néhány csenevész fa, de a Rákóczi-út forgalmát most már köny- nyen lebonyolíthatjuk és emellett az egyenes utca sokkal imponálóbban hat, mint a múltban. — Nézzük meg a Rókus-kápolna előtti kis teret. Ott sincsenek fák és mégis nagyon szépen hat az egész környezet. Még jobban érvényesül ez az igazság az újonnan kialakított Szent István-téren, ahol a Bazilika elől lebontottuk a kilátást akadályozó házakat. Itt sincsen fa, vagy növénydiszítés, a tér mégis ar- tisztikus és kedvesen imponáló. — Hamarosan rákerül a sor a Szabadság-tér rendezésére is. Ez Budapest egyik legszebb tere és területén mégis a legnagyobb zűrzavar uralkodik. Egyetlen egy épületet nem lehet tisztán kivenni. a tér különböző részéről betorkoló utcák forgalma pedig valóságos káoszt okoz. Rövid idő alatt megkapjuk az átrendezés tervét és remélhetőleg olyant fogunk produkálni, amire az egész főváros büszke lehet. ., TA^Jeg akarom említeni a két kivezető út kiépítésének nagy jelentőségét is. A balatoni es az óbudai kivezető út ma már -teljesen készen van és mind a kettő kitünően sikerült. Az óbudai kivezető utat parkírozni fogjuk. Ez nem kerül sokba. Nem gondolunk nagyszabású parkírozásra, inká'blb bokrokat fogunk elhelyezni. A megoldásnak van még egy-két akadálya. így a parton két sportegyesület elavult helyiségei rontják a kilátást. Ezekkel valami ^megállapodást létesítünk és az ó\budai kivezető út olyan szép parkírozáshoz jut. amilyent a csodálatos Bunapart megérdemel. 'filgeü uagpQn»átts$4ot fizetnek az tizeinek Még aziránt érdeklődtünk, hogy a vagyon- váltság hogyan fogja érinteni a főváros vagyonát. Lamotte Károly alpolgármester megnyugtató kijelentéseket tett. — A nemzet érdekében hozandó áldozatról van szó és ezt a főváros igen szívesen meg is teszi. A törvény értelmében a gáz-, víz- és elektromos üzem kiesik a vagyonváltságból, a Beszkárt és a többi iize- meg azonban hozzájárulnak a vagyonváltság'hoz. Túlságos megterhelést nem jelent, de ha még úgy volna, akkor is az a felfogásunk, hogy a főváros intézményeinek elől kell járni az áldozathozatalban. Legszebben fejezte ezt ki Serédy hercegprímás a felsőházi beszédében. Kiemelte, hogy semmiféle védelmet nem kér az egyházi vagyonnak, sőt ellenkezőleg, példaadásképpen ő akar elsőnek fizetni. Ez a főváros felfogása is. A maigángazdállkodás számára nem volna felemelő hatással, ha nehány százezer pengő megtakarítás érdekében a, főváros a maga számára bizonyos előnyöket kívánna. A pénzügyi osztály már végzett is számításokat, amelyek szerint ugyan jelentős összegeket kell majd a fővárosnak fizetnie, de több évre elosztva a vagyonváltságot, semmiesetre sem jelent ez olyan terhet, amely az üzemek nyugodt fejlődését zavarná. ❖ Lamotte Károly alpolgármester nagyértékű nyilatkozatából kidomborodik Budapest egészséges pénzügyi gazdálkodásának tiszta képe. Mindenki örülhet annak, hogy a mostani pénzügyi helyzetben okos előrelátással és tervszerűséggel a fővárost olyan útra vezették, amelyen nem voltak elháríthatatlan, akadályok és nagyobb áldozatok nélkül lehetséges volt Budapest nyugodt jövőjét biztosítani. ILYÉS SÁNDOR Telefon : géperőre berendezett 165-2«. asztalos-munkák üzeme BUDAPEST, XI., Budaörsi-út 17. Nagyméretű öntöttvas nyomócsövek 300 mm. átmérőtől felfelé, továbbá íolattyuk és szelepek I minden méretben kaphatók Ferencvárosi gázgyár leszerelési iroda, IX., KOPPÁNY-UTCÁ 2—4. Tolefon: 134-054. agresszív, szülfAtos TALAJVÍZNEK ELLENÁLLÓ „S. 54”-es nagyszilárdságú porllandcemant SALGÓ TARJÁNI KŐSZÉNBÁN9A R.-T. Budapest, V., Sas-utca 25. • Telefon: 125-284. Készül a nagy beruházási program Az alpolgármester azután utalt arra, hogy éppen a múlt héten mutatta he a főváros vezetősége .az út- ós csatornaépítési bizottság tagjainak, valamint a a sajtó képviselőinek az új beruházásokat, az új tereket és az új utakat. — Igazán büszkék lehetünk a most elvégzett munkára. Nézzük meg a Hősök terét. Olyan impozáns, hogy valóban akármelyik világváros büszkélkedhetnék vele. Ezzel kapcsolatban szeretnék leszámolni egy babonával. Sokszor megvádolnak bennünket azzal, hogy a város területéről kiírtjuk a fákat. Ügy a. polgármester, mint én, a fák barátjai vagyunk, de néha elkerülhetetlen egyes helyekről a, fák eltávolítása. Nézzük csak meg a világ nagy városait. A nagy tereken sehol sincs fa- Akár Páris hatalmas tereit nézzük, akár Olaszor- ’ szagban szemlélődünk és a középületek, valamint a templomok előtti imponáló térségeket figyeljük, erre a megállapításra jutunk. Nem lehet azt állítani, hogy a franciák és az olaszok nem szeretnék a természetet, de az ilyen stílusú terekre nem való a fa. Ne tanuljon Minden aFényiig nyelven angolul heszéhCirkusz megnyitó, kacagó, bravúrműsora Nagyszabású városrendezési tervek
