Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-05-11 / 19. szám
Budapest. 1938 május 11. rf 3 Uj tarifa és uj kocsik a BSzKRt programjában Megváltoztatják a bérletjegyek jelenlegi rendszerét Az üzempolitikai bizottság jelentékenyen előrehaladt már azzal a munkájával, amelynek célja a Beszkárt korszerű tarifarendszerének óletrehívása. A bizottság legntóbb Harrer Ferenc átfogó javaslatának részletkérdéseit tárgyalta és érdekes megállapodásokra jutott. így többek között, a külföldi nagyvárosok példájára, elfogada azt a határozatot, hogy az új viteldíjszabás életbelépte utáni időben azoknak az utasoknak, akiket az ellenőr a kocsikban jegy nélkül talál, a nagyvasutak mintájára büntetőjegyet kell váltaniok Erre az intézkedésre főként azért van szükség, mert a Beszkárt hivatalos közegéinek megállapítása szerint rendkivül nagyszámú ember veszi igénybe a járműveket anélkül, hogy jegyet váltana, vagy pedig, ami az autóbuszokon különösen divatos, szakaszjegy birtokában a szakaszhatáron messze túl utazik. Ennek az utóbbi visszaélésnek megakadályozása céljából nem lenne-e kívánatos a sínpályához nem kötött, nagyobb méretű trolleybnsz kocsikra való áttérés. A külföldi nagyvárosok számos példája bizonyltja, hogy ez a kocsitipus sokkal jobban alkalmazkodik az általános közlekedési szempontokhoz és nagyobb mozgékonyságánál, valamint üzemének olcsóbbsá- gánál fogva olyan megoldásnak tekinthető, amely teljes összhangban van az előreláthatóan további nagy fejlődés előtt álló Budapest szempontjaival. Igaz ugyan, hogy a trolleybuszok beszerzési ára lényegesen magasabb a sínpályán haladó villamoskocsikénál, minthogy azonban az előbb említett szempontok kedvezően esnek a trolleybnsz javára latba, igen könnyen lehetséges, hogy abban az időben, amikor a Beszkárt kocsiparkjának nagyméretű kibővítéséről lesz szó, vagylagosan rendelik meg a sínhez kötött járműveket és a trodleybu- szokat. További bonyodalmak a főváros 320.000 pengős koporsószáll'rtása körül az autobuszellenőrök a jövőben főként a szakaszhatárok körzetében szállnak fel a kocsikra. Gyökeresen megváltoztatják a bérletjegyek jelenlegi rendszerét is, még pedig az alapdíjas tarifával való összefüggésben. Valószínűnek látszik, hogy az arcképnélküli bérletjegyek típusát megszüntetik, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy erre a jegytipusra ráfizet a vállalat. Ugyancsak rendezésre kerül a tarifamódosítás idején az auto- busz-villamosátszállás ügye is. Bizonyos feltételek mellett ez már most isi megvan, minthogy azonban az autobnszkocsipark gyarapodása a forgalom egységesítését fokozottabb mérvben teszi lehetővé, az üzempolitikai bizottság elérkezettnek látja az időt arra, hogy ezt a kérdést is végleges formában tisztázza. A rövid relációk rendszerének bevezetése is hosszasan foglalkoztatta a bizottságot. Az úgynevezett teljesítmény-tarifa bevezetése a valószínű, tehát ha a vasút többet szolgáltat, akkor a járműveket igénybevevő közönség is többet fizet. Különös gondot fordítanak azonban arra, hogy bizonyos szociális szempontok az új tarifarendszernél is érvényre juthassanak, így tehát nyilvánvalóan megmaradnak a munkásjegyek, a gyermekjegye,k és a tanulójegyek. A Beszkárt reorganizáló programjának kereszt- tülvitelére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az új tarifa beigazolta a hozzáfűzött reményeket, tehát a vállalat anyagi helyzete jelentékenyen emelkedett már. Az új tarifa révén szorosabb kooperáció létesül a Helyi Érdekű Vasutakkal is. Hogy azonban ennek az együttműködésnek mik lesznek az alapelvei, arra vonatkozóan döntés ezidőszerint még nem történt. A bizottság által állandóan igénybevett közlekedési szakértők annyit, már megállapítottak, hogy az új tarifarendszer bevezetése után feltétlenül szükség van egyrészt a meglévő kocsipark megfelelő átalakítására, másrészt teljesen modern, nagyméretű kocsik beszerzésére. Az új kocsitípusoknál irányadó szempont az lesz, hogy ne maradjanak kihasználatlan területek, emellett azonban a jegykezelő közegek munkájukat az utazóközönség inkommodálása nélkül gyorsan és megbízhatóan végezhessék. A bevételek további fokozása céljából bevezetni kívánják a csomagszállítási tarifát is. A csomagok után, amelyeket az utas nem tud, elhelyezni saját ülőhelye alatt, külön jegyet kell majd váltani, amelynek ára előreláthatóan 50 százaléka lesz a rendes jegynek. A folyamatos tárgyaláson kiterjeszkednek arra a kérdésre is, vájjon 70. JÓTÉKONYCÉLU M. KIK. allumsorsjűték Főnyeremény 40.000 ar. pengő. 18.729 nyeremény, 275.000 pengő értékben. Nagyobb nyeremények: 20.030.— ar. pengő 10.000.— ar. pengő kétszer 5.000.— ar. pengő négyszer 2.500.— ar. pengő hatszor 2.000.— ar. pengő húszszor 1.000.— ar. pengő HÚZ AS: JUNIUS 3-ÄN. Sorsjegy it rak: EGÉSZ: 3 P FÉL: 1.50 P Sorsjegy kapható minden föárnsitóndl, valamint az összes dohfíny- tözsdókben — Postai rendeléseket a pénz előzetes beküldése esetén azonnal teljesít a Székesfővárosi M. Kir. Pénzügy Igazgatóság, Budapest, V., Szalay-ntca 10. A versenytárgyalás megfellebbezett döntésével a belügy- és iparügyi minisztérium után az igazsáciücn/minisztérium foglalkozik Beszámolt már a Fővárosi Hírlap azokról a bonyodalmukról, amelyek a Székesfővárosi Temetkezési Intézet évi szükségletének, koporsóknak, szemifödeleknek, sírkereszteknek és felirati tábláknak szállítására megtartott versenytárgyalás elin- téizését megakadályozták. A közel másfél év előtt meghirdetett 320—350.000 pengő értékű szállításra vegyesen nagyvállalkozók és kisiparosok pályáztak. A kisiparosok árajánlata körülbelül az előző évi vállalati összeg körül mozgott, a nagyvállalkozók 20—25 százalékkal magasabb összegű ajánlatot adtak be. A közegészségügyi ügyosztály és a mellé rendelt szakbizottság javaslata alapján a polgármester a kisiparosok olcsóbb ajánlatának elfogadása mellett döntött, mire az érdekelt nagyvállalkozók a döntés ellen fellebbezést adtak be a belügyminiszterhez, azzal, hogy a kisiparosok, akiknek a polgár- mester a szállítást odaítélte, irreálisan alacsony árakkal pályáztak. Az árelemző bizottság a fellebbezők véleményét osztotta, de miután az adatokat, melyekre szakvéleményét alapította, nem közölte a fővárossal, a közegészségügyi ügyosztály a XIII. ügyosztály ár- elemző véleményét kérte ki. Az ügyosztály megállapította, hogy a kisiparos pályázók, akiknek árajánlata 22.000 pengő kíilönbözetet mutat ki a főváros javára, nem nyújtottak be irreálisan olcsó ajánlatokat. A fellebbezés ügye most már ezekkel az egymással ellentétes árelemző véleményekkel felszerelve az iparügyi miniszter elé került, amely az árelemző bizottság megállapítását fogadta, el. Az érdekelt kisiparosok, akik türelmetlenül a 'árják a hosszú idő óta el nem Lntézetit szállításit, most újabb bonyodalomról értesülnek. A belügyminisztérium illetékes osztálya nem tartja eredménytelennek a versenytárgyalásit, hanem az általa reálisnak minősített nagyvállalkozóknak kívánja a szállítást odaítélni. Itt felmerült az az érdekes jogi kérdés, vad jón a felügyeleti hatóságnak joga van-e két fél: a főváros és a vállalkozók ügyéhe beleszólni, vagy a joga csak odáig terjed, hogy a versenytárgyalást eredményesnek vagy eredménytelennek ítéli. A fővárosnak a tiszti ügyészség véleményére alapított álláspontja az, hogy a felügyeleti hatóság csak jogi szempontból bírálhatja el a versenytárgyalást, de az odaítélés dolgában nem foglalhat állást. A belügyminisztérium ebben a tekintetben kellő alapossággal kívánja ezt a kérdést eldönteni, ezért most a versenytárgyalás ügyét az igazságügymi- niszteriumhoz tette át, hogy az eldöntés előtt szakvéleményét kikérje. A hosszú idő óta bonyolódó közszállításna k ez a legújabb fejezete, amely a felebbezés dolgába az igazságügyminisztériumot is bevonta, egészen újszerű. Éppen ezért érdeklődéssel várják úgy a városházán, mint a szakkörökben a döntést, de mind türelmetlenebbül várják a pályázó kisiparosok, akik remélik, hogy a felügyeleti hatóság" jóvoltából mégis csak hozzájutnak a 320.000 pengős szállításhoz, amely számukra a mai viszonyok között nagyon sokat jelent. Jóváhagyta a KM-z»n a Ferencváros külső feléneK városrenáe&ési tervéi Késszülőfoen a Ferenc-Körúííól a FővámÉjászig íejr/edfö réssz reiaelesése A városrendezési és új beépítési módot előíró tervek során, amelyeket a főváros egyes részeire kifogyhatatlan munkával és buzgalommal készít a városrendezési és magánépítési ügyosztály, most a Ferencváros nagy területe, az úgynevezett „legsötétebb Ferencváros“ jut az avultságból és rendezetlenségből új életlehetőséghez. A Ferenc-körút, ÜUői-út, Gróf Haller-utca, Mester-utca és Boráros-tér által határolt terület rendezési és beépítési tervét, amelyet az ügyosztály újabban elkészített, a Közmunkatanács jóváhagyta. A rendezési terv főelve a Ferenc-körúttal párhuzamos, szűk utcáknak, amelyek ma 8—10 méter szélesek, 12—15 méterre való kiszélesítése és hogy ezek az utcák még világosabbak és levegősebbek legyenek, egyik oldalukon 5 méteres élőkért vonul végig. A párhuzamos utcákon kívül a Ferenc-körútba torkoló, 11—12 méteres Tűzoltó-utcát is 15 méter szélesre szabta a terv, többek között azért is, hogy a megnövekedett forgalmú Üllői-utat tehermentesítse. Hat nagy épülettömböt új utcákkal szel keresztül a terv, amely a modern városrendezési elvek alapján gondoskodik az épülettömbök levegőtlen sivárságát kiküszöbölő belső terek kiképzéséről. Ugyanezt a célt szolgálják a több épület bevonásával tervezett csatlakozó udvarok. Ez a beépítési mód annyira általános jellemzője ennek az egész városrésznek, hogy szinte kivétel nélkül csatlakozó udvarok keretéül szolgálnak majd az újonnan emelendő házak. Megszabja a terv az épületek magasságút is. Eszerint a Ferene-körútou, Üllői-uton, Ranolder-utcá- ban és a Ferenc-téren csak ötemeletes házak építhetők. amelyek kötelező főpárkánymagassága 22—22.50 méter. A többi utcában, azok szélessége szerint, 18.50 és 15 méter a főpárkány magassága, ami azt jelenti, hogy négy- és háromemeletesek lesznek ott a házak. A Haller-utcában és a So-roksári-úton nem kö- telezőleg 22 méter párkánymagasságú, tehát ötemeletes házak is építhetők. A nagyobb csatlakozó udvarokba is emelhetők épületek, amelyek magassága 3 méteres lehet vagy pedig, ha raktárul, garázsul szolgálnak, földszintesek lehetnek. Figyelemmel volt a rendezési terv arra is, hogy a modern, többemeletes palotákkal beépülő városrész megőrizzen valamit mai jellegéből. Ezt a célt szolgálják az előkertek, amelyek nem teszik lehetővé üzletek nyitását, míg a főforgalmi útvo»a*ak, amelyek élőkért nélkül épülnek ki, lesznek a rész üzleti utcái továbbra is. A kitünően sikerült, minden körűim énnyel sz ámoló rendezési tervet, értesülésünk szerint, nyomon követi a Ferenc-város Ferenc-körút és a Fővámház közé eső részének rendezési terve, azután majd sor kerül a József vár osrd, amelynek vezeíőkörei gyakran hangoztatják, hogy az ő városrészük eddig mindenféle rendezési tervből kimaradt.
